Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 6. szám - A pécsi devalváció ...

100 KERESKEDELMI JOG Í;. SZ. kölcsönös jóhiszemű magatartás megkövetelte volna, hogy alperes abban az esetben is, ha álláspontja szerint, a nyers anyagot Svájcban veszélyeztetettnek hitte, a nyersanyag eladása iránti szándékáról a felperest előzetesen értesítse és ekként a felperesnek, aki az alperes részére jelentékeny összegű vételárelőleget fizetett, s akinek üzleti telepe ép ugy, mint az alperesé Budapesten volt s így értesítése nehézségbe nem ütközhetett, módot adjon arra, hogy nagyobb károsodását, az alperes érdekeinek is a szem előtt tartásával, a szállitandott kész áru helyett a Svájcban tároló nyersanyagnak esetleges átvételével enyhíthesse. Minthogy pedig a felperesnek ilyen előzetes értesítését az ia,lperes az irányadó tényállás szerint elmulasztotta, az ezzel a mulasztásával a felperesnek okozott kárért felelősséggel tartozik. Csőd. 71. Külföldi közadós ellen külföldön nyitott csőd hatálya az itteni vagyonra. (Kúria P. IV. 4083/1921. sz. a. 1922. mára 24-én.) Indokolás: Azt a kérdést, hogy a külföldi bíróság által nyitott csőd hatálya mennyiben terjed ki a külföldi közadósnak Magyarországon levő vagyonra, az 1881 : XVII. t.-c. 75. §-a akként szabályozza, hogy amennyiben nemzetközi szerződések máskép nem intézkednek, a külföldi közadósnak belföldön levő ingóságai a külföldi csődbíróság megkeresésére kiadandók, ennek belföldön levő ingatlanaira pedig a csődeljárás a belföldi bíróságok hatáskörébe esik; ebből folyik, hogy mindaddig, amig az ingókra vonatkozó ilyen megkeresés és ennek alapján belföldön birói intézkedés nem történik, addig a külföldi közadósnak belföldön levő ingó és ingatlan vagyona csődön kívüli vagyonnak tekintendő, utóbbi mindaddig, amig erre a csőd megnyitását belföldi bíróság el nem rendeli. Hasonló rendelkezést tartalmaz az 1868. évi december 23-iki osztrák csődtörvény 60. §-a és az ezt módosító 1914. évi december 10-iki osztrák császári rendelet 67. §-a — ezen törvényes rendelkezések szerint tehát a viszonosság, amennyiben az Ausztriában időközben beállott változások folyományakép más rendszabályok életbe nem léptek, — fennáll (Gsdtv. 71. §.). A külföldi közadósnak csődön kivüli vagyonára vezetendő végrehajtás terhével tehát a külföldi közadós hitelezője a külföldön nyitott csődeljárásra való tekintet nélkül érvényesítheti belföldön a külföldi közadós ellen az egyébként a csődeljárás esetén bejelentés alá eső követeléseit. Ezen jogi álláspontnál fogva, — és mivel a felperes ugy az első, mint a másodbirói eljárásban kijelentette, hogy a marasztalást csakis az alperesnek csődön kivüli vagyonára korlátozandó végrehajtás terhével kéri — a Pp. 180. §. 1. pontjára alapított pergátló kifogás eldönthetése végett annak megállapítása szükséges, hogy a külföldi közadós alperes, K. P. bécsi cégnek belföldön van-e ingósága s ennek kiadása iránt a külföldi csődbíróság tett-e intézkedést, továbbá, hogy van-e belföldön ingatlana s erre a csőd megnyitását az illetékes belföldi bíróság elrendelte-e? Ez irányokban tehát a tényállás tisztázandó s egyúttal felterjesztés intézendő a m. kir. Igazságügyminiszterhez annak közlése végett, hogy az Ausztriában fennállott és fentidézett törvényes rendelkezésekből folyó viszonosság a jelenben is fennáll-e vagy sem. Amennyiben a külföldi csődbíróság az ingók kiadása tárgyában nem intézkedett, avagy a közadós alperesnek belföldön van ingatlana, de erre a csődeljárás belföldön meg nem nyittatott, abban az esetben, tekintve, hogy a keresetre hozott idéző végzés nem az alperesnek kézbesittetett s helyette meghatalmazása nélkül a tömeggondnok járt el, a Pp. 178. §. 5. bekezdése értelmében s figyelemmel a Pp. 443. §. 1. bek. 3. pontjában, 505. §. 2. bek. 2. pontjában és 540. §-ában foglaltakra, az alperessel szemben az idézés megismétlendő és pedig annak a felperes részéről benyújtandó külön iratban való közlésével, hogy a felperes a marasztalást csakis a fent körülirt csődönkivüli vagyonra vezetendő végrehajtás terhével kéri, amennyiben pedig a közadós alperes ezen idézés folytán megjelennék és a (ömeggondnok által felhozott perfüggőségi kifogást fentartaná, az esetben az ezen pergátló körülmény fenforgása kérdésének elbirálhatásához szükséges tényállás szintén tisztába hozandó. Ezek nélkül a pergátló kifogások érdemben el nem bírálhatók. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága megállapította az 1921. évi mérleget, mely 93,406.177 K 91 fill. (tavaly 63,427.505 K 05 flll.) tiszta nyereséget tüntet fel és elhatározta, hogy a f. é. június 7-én tartandó közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy az intézet a 280 millió korona alaptőke után 18s/i°/o, vagyis részvényenként 75 K (tavaly 16°/o — 64 K) osztalékot fizessen, 20,000.000 K-val egy rendkívüli tartalékalapot létesítsen. 1,500.000 K-t közjótékonysági célokra és 10.000.000 K a nyugdijalap erősbitésére juttasson, végül 1,600.371 K 02 fillért az uj számlára vigyen át. Az üzleteredmőny-számlán a következő nyereségek mutatkoznak és pedig kamatokon 116.2, jutalékokon 80.2, társasüzleteken 13.4, értékpapirokon 15, devizákon és valutákon 33, továbbá árukon 18.8 millió korona, mivel szemben a tiszti fizetések és személyzeti kiadások 93.8, a költségek 49.3, az adók 37.6 és a jótőkonycélu adományok 3.8 millió koronát tesznek. Az intézet kezelésére bizott idegen tőkék összege 3603 millióról 5418 millió koronára emelkedett. A bank összforgalma 1921-ben 352 milliárd korona volt. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatósága megtartott ülésén megállapította a bank 1921. évi zárszámadását, amely az 1920. évi 1.794,916"86 K nyereségáthozat hozzáadásával 24.369,287 09 K nyereséggel zárult. Az igazgatóság a május 31-őn megtartott közgyűlésen javasolta, hogy a bank az 1920. évi 40 koronával szemben, részvényenként 50 korona osztalékot fizessen, továbbá előterjesztette a közgyűlésnek az intézet alaptőkéjének felemelését. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár igazgatósága május hó 31-ére rendkívüli közgyűlést hivott egybe, melyen tekintettel a legutóbbi tőkeemelésnél történt nagy túljegyzésre, a bejelentett igények kielégítése céljából javasolta a társulat részvénytőkéjének további 12 millió koronával 72 millió koronára való felemelését. Hungária könyvnyomda és kiadóüzlet nyomása Budapest, V., Vilmos csáazár-ut 34. koronára