Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 6. szám - A pécsi devalváció ...

6. sz. KERESKEDELMI JOG 99 terhes ellenszolgáltatásnak a szállítás megkezdésének feltételéül való egyoldalú kikötése folytán jogtalan feltételnek tekintendő, amellyel szemben felperesnek a fennebb kifejtettekhez képest joga nyilt arra, hogy az ügylettől elálljon s a foglaló visszaadását követelhesse. A fellebbezési biróság Ítéleti döntése ezt az anyagi jogszabályt sérti. Vétel. 68. A meg nem támadott irányadó tényállás szerint az alperes forgalomba nem hozható hamisított paprika árut szállított felperesnek. A fennálló birói gyakorlat szerint ilyen árunak szállításánál a K. T. 346—349. §§-ainak rendelkezései nem alkalmazhatók és az eladó kifogásul az értesítésnek és a rendelkezésre bocsátásnak elkésett voltát fel nem hozhatja, még abban az esetben sem, ha az átvevő, a minőségi hiány vizsgálatánál, az átvétel idején kellő gondossággal nem is járt el, mert a törvény kizárja, hogy egészségre ártalmas áru fogyasztási célokra forgalomba hozassék. (Kúria P. IV. 6398/192 L. sz. a. 1922. április 4-én,) Habár tehát a felperes az alperestől megvett paprikaárut annak dacára vette is át, bogy D. F. szakértőnek D) •/. a. csatolt szakvéleményéből felperes tudomást szerzett arról, hogy a különben a szakértő által az egészségre ártalmatlannak jelzett áru hamu tartalma, a szokásos mennyiségnél nagyobb volt; minthogy az átvétel után az alperes által szállított paprikaáru, mint az egészségre ártalmas hamisítvány, hatóságilag elkoboztatott, a törvényes tilalomba ütköző módon forgalomba hozott áru elkobzásának folyományaként a felperes jogot nyert a kötött jogügylettől elállani és az alperestől az elkobzás folytán felmerült kárának megtérítését követelni. Ezekre tekintettel a fellebbezési biróság döntése az anyagi jogszabályoknak megfelel, ezért a felülvizsgálati kérelmet, mint alaptalant elutasítani kellett. 69. Ha a szerződés értelmében az áru vételára az áru átvételével egyidejűleg ("Zug um Zug») volt fizetendő, vevő az áru átvételének elmulasztásával egyszersmind fizetési késedelembe is esett, minélfogva ebben az esetben a jogvita elbírálásánál nem a K. T. 361. §-a, hanem ugyanazon törvény 352. §-ának rendelkezése nyer alkalmazást, amely szerint az alperes eladó az átvételi és egyszersmind fizetési késedelembe esett felperes vevővel szemben az ügylettől elállani jogosítva volt. (Kúria P. IV. 3667/1922. sz. a, 1922. április 26.) Lehetetlenülés. 70. A szerződés azon kikötése mellett, hogy az áruk a lehetőséghez képest még a háború folyamán, vagy a háború után szállitandók, a kötelezett fél nem hivatkozhatik arra, hogy a szállítás IV2 év múlva lehetetlenné vált. (Kúria P. IV. 3333/1921. sz. a. 1922. március 29.) Az) irányadó tényállás szerint a leszállított kereset aliapjául szolgáló s 1917. évi október hó 20-án, illetőleg 24-én és november hó 13-án-létrejött három rendbeli ügylettel az alperes, az általa már korábban megvásárolt és Svájcban tárolt, onnan Magyarországba behozni szándékolt nyers anyagból részben a saját kispesti gyárában, részben pedig az óbudai Kartonnyomó gyárban kikészítendő és iá, kötlevelek tartalma szerint a lehetőséghez képest vagy még a háború folyamán, vagy a háború után szállítandó árukat adott el a felperesnek, akitől ezekre az árukra az egész vételár felerészét kitevő 110,000 kor: vételárelőleget kapott. 1 Az emiitett nyersanyag Svájcból Magyarországba sem a háború folyamán, sem a fegyveres küzdelemnek köztudomás szerint 1918. évi november hóban történt tényleges befejezése után, sem pedig a Magyarországban 1919. március 21-én kitört és 1919. augusztus hó 1-óig fennállott proletárdiktatúra tartama alatt behozható nem volt, mert Magyarország akkor blokád alatt állott. Tény továbbá laz is, hogy az alperes a Svájcban tárolt nyers anyagéit osztrák kereskedőknek, akik azt Svájcból Ausztriába akkor már be tudták hozni, az általa a nyers anyagért fizetett, vételárnál drágábban eladta, amely eladás az alperes perbeli előadásából kitünőleg ;azi általa 1919. április végén adott megbízás folytán 1919. június végén vagy július elején, a felperes állítása szerint pedig ennél is későbben, még pedig az alperes előadása szerint abból az okból történt, mert a nyertei anyag az ügyletek megkötésétől eltelt másfél esztendőt is meghaladó idő után sem volt Magyarországba behozható s itt kikészíthető, a. szerződésszerű teljesítés tehát részéről az ügyletek megkötésétől eltelt hosszú idő múlva is lehetetlen volt. A kereseti szerződések azon kikötésének, hogy az áruk a lehetőséghez képest vagy még a háború folyamán, vagy a háború után szállitandók, helyesen csak az az értelem tulajdonitható, hogy a felek szerződési akarata arra irányult, hogy az áruk szállítása csak a nyers anyag Magyarországba behozatalának s itt kikészítésének lehetővé válta után, tehát az akkor fennállott blokádra és a fennforgott egyéb háborús forgalmi nehézségekre és akadályokra tekintettel, csak ezek megszűnte után s igy nyilván csak hosszabb idő elmultával lesz eszközölhető, illetőleg eszközlendő. Ebből foilyóan a keresettel szemben az alperes azzal, hogy a teljesítés részéről másfél esztendő elmultával is lehetetlen volt, jogoisian annál kevésbbé védekezhetik, mert nem is állította, hogy a felperes a teljesítést akkor már sürgette volna. Amíg tehát iá nyers anyag behozatalának s igy a teljesítésnek tehetősége be nem állott, addig az alperes a Svájcban tároló nyers anyagot, a felperesnek erről való előzetes értesítése nélkül, eladni és ezzel a tényével a felperessel szemben vállalt kötelezettségének teljesítését tehetetlenné tenni, nem volt jogosult, mert a kereskedelmi forgalomban megkívántató hűség és bizalom, valamint az ügyletek lebonyolításánál elengedhetlen