Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 6. szám - A pécsi devalváció ...

98 KERESKEDELMI JOG 6. sz. jogszerű alapja, mert az ítélet nem helyettesitheti a közgyűlés határozatát, s a megtámadott határozat érvénytelenítése esetében sem lehetett volna az osztalék mennyisége tárgyában itéletileg dönteni, hanem az alperes arra volt volna utasítandó, hogy közgyűlése utján a megsemmisített határozat helyett más határozatot hozzon. Ügyletek értelmezése. 66. Anyagi jogszabály szerint az okiraiba foglalt szerződésbe fel nem vett szóbeli megállapodás is hatályos, ha az az okirat tartalmával nem ellenkezik, hanem azt kiegésziti. (Kúria P. IV. 3739/1922. sz, a. 1922. május 3-án.) (Ugyanily értelemben P. IV. 3095/1922. sz. a. 1922. március 10-én.) Minthogy pedig az irányadó tényállás szerint a felperes avégett, hogy az alperesnek 20,000 korona előleget adhasson 10,000 koronát K. B.tól kért kölcsön, a 2. 7. alatti oklevél tartalmával nem ellenkezik, hanem azt kiegésziti az a megállapodás, hogy az alperes 10,000 koronát K. B.nak legyen köteles kifizetni. A fellebbezési bíróság azt, hogy a felperes avégett, hogy az alperesnek 20,000 korona előleget adhasson, a vétel létrejötténél jelenlevő K. B.-tól kért 10,000 koronát kölcsön; továbbá azt, hogy a felek a 2. jelű okirat kiállításával egyidejűleg szóval akként állapodtak meg, hogy az alperes a megszüntetett carbidügyletre a felperestől felvett 20,000 korona előlegből, a felperesnek kifizetett 10,000 koronán felüli további 10,000 koronát K. B.-nak tartozik visszafizetni: a kihallgatott tanuk és eskü alatt kihallgatott peres felek vallomásainak mérlegelése alapján perrendszerüen állapította meg. Mert azzal szemben, hogy az alperes — az irányadó tényállás szerint — beismerte, hogy a carbitügyletet stornírozták, miből következik, hogy az előbbeni állapot lenne helyreállítandó, az alperes tartozott az egész 20,000 korona előleget visszafizetni, az alperest terhelte annak a bizonyítása, hogy az előleg felét, vagyis 10,000 koronát nem tartozott visszafizetni, hanem azt valamely provizóra elszámolták; és igy a felperes, mint bizonyításra kötelezett alperes ellenfele, jogszabálysértés nélkül eskettetett meg vallomására. Ennek s a felülvizsgálati eljárásban irányadó és az alperes előadása alapján megállapított, meg nem támadott annak a tényállásnak alapján, hogy az alperes ezt a további 10,000 koronát sem a felperesnek, sem K. B.-nak vissza nem fizette; az alperes a leszállított kereseti követelésben, annak kamatában és mint vesztes a felmerült perköltségek viselésében az anyagi jogszabály megsértése nélkül marasztaltatott. Meghitelezés. 67. A meghitelezési (akkreditálási) helynek nem hátrányos utólagos megváltoztatása szerződésellenes kikötésnek nem minősíthető. A szerződő félnek az a magatartása, mely a másik fél helyzetének sulyosbbítását vonja maga után, szerződésszegésnek tekintendő. (Kúria P. IV. 4638/1921. sz. a. 1922. április 4-én.) Indokok: Az anyagi jog szabályai értelmében a szerződő félnek az a magatartása, amely a vele szerződő fél ügyleti helyzetének sulyosbbítását s ekként az ő ügyleti érdekeinek sérelmét vonhatja maga után, a szerződésszegés tekintete alá esik s jogszerű alapot nyújt az ügylettől való elállásra, ebből önként folyik az, hogy amennyiben az eladó a vételi ügyletnek részéről való teljesítését a joghatályosan létrejött szerződésben meg nem állapított, oly ujabb feltételekhez köti, amelyek a vevő részéről vállalt ellenszolgáltatás terheit lényegesen sulyosbbitanák, -a vevő ebből az okból az ügylettől elállhat. Alperes mint eladó a közte s a felperes között 1919. évi november hó 19-én létrejött vételi ügylet megkötését követő napon. 1919. évi november hó 20-án kelt G) alatti levelében azt közölte felperessel, hogy a szállítást csak akkor fogja megkezdeni, ha felperes á 24,500 korona hátralékos vételárt a T. Gy. pécsi bankházánál akkreditálja s ha a szállítmányok bérmentesítésére neki további 4000 koronát ugyanoda átutal. A nem vitás tényállás szerint felperes a kötlevélben arra kötelezte magát, hogy a hátralékos vételárösszeget a Horvát országos bank eszéki fiókjánál fizeti be, a bérmentesítési költségeknek felperes által leendő előlegezése pedig a kötlevélben kikötve nem volt s igy alperes a részéről való teljesítést az ügylet megkötése után egyoldalúan olyan feltételekhez kötötte, amelyek részben eltérők a szerződésbeli feltételektől, részben pedig a szerződésben egyáltalán nem voltak felperessel szemben kikötve. A befizetési (akkreditálási) hely utólagos megváltoztatását célzó fennebbi kikötésnek a peres felek közti jogviszony szempontjából jelentősége nincs, mert ez a félperesnek mint vevőnek jogi helyzetére befolyást nem gyakorolhatott s a felperes a tárgyalási jegyzőkönyvek és mellékleteik tartalma szerint nem is vitatta, hogy a T. Gy. pécsi bankházánál leendő akkreditálás reá nézve bármiféle hátránnyal járt volna; az alperesnek erre irányuló ujabb kikötése tehát szerződésellenes kikötésnek nem minősíthető. Más elbírálás alá esik azonban a 4000 korona bérmentesítési összeg átutalása tekintetében kikötött ujabb feltétel. Az, hogy a szállítás ab vagon Pécs volt a kötlevél értelmében teljesítendő s hogy ekként a vasúti fuvarozás költségeit felperesnek kellett volna viselnie, ellenkező szerződéses megállapodás hiányában a fennebb kiemelt jogszabállyal szemben annál kevésbbé jogosította fel az alperest arra, hogy a vasúti szállítás költségeinek előlegezését követelje felperestől, mert nem vitás a peres felek között, hogy felperes 8300 korona foglalót adott az alperesnek s igy alperes a 4000 korona bérmentesítési költség tekintetében a foglaló összegével kellően fedezve volt. Ennek a szerződés értelmében felperest nem terhelő s reá nézve kétségkivül