Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 6. szám - A pécsi devalváció ...

6. sz. KERESKEDELMI JOG 97 HAZAI JOGGYAKORLAT. Általános. 63. Az épület-, mű- és géplakatos iparos a K. T. 3. §-a értelmében kereskedőnek tekintendő. (Kúria P. IV. 5638/1921. sz. a. 1922. márc. 30-án.) Indokolás: Nem vitás a peres felek között az a tényállás, hogy az alperes épület-, mtí- és géplakatos iparos. Mivel a kereskedelmi törvény 258. §-ának 1. pontja értelmében kereskedelmi ügylet az áruk és ingó dolgok vétele vagy egyébkénti megszerzése azon szándékkal, hogy azok természetben, át- vagy feldolgozva tovább adassanak s ekként minden iparos, aki nyers anyagokat vagy félgyártmányokat megszerez, hogy azokból továbbadásí szándékkal valamely iparcikket vagy gyártmányt előállítson;, és ekként a fent kiemelt tényállásra tekintettel az alperes is a K. T. 3. §-a értelmében kereskedőnek tekintendő. A K. T. 5. §-a pedig az abban felsoroltakra nézve, akiknek üzlete a kisipar körét meg nem haladja, tehát az iparosokra nézve is, csupán a kereskedelmi cégekre, a könyvekre és a cégvezetésre nézve állapit meg az általános szabályoktól (K. T. 16., 25., 37. §§.) eltérő megszorításokat, egyebekben azonban azoknak a K. T. 258. §. 1. pontjának a 3. §-al való egybevetéséből következő kereskedői minőségét nem érinti. Mivel pedig a felek közt az sem vitás, hogy a felperes kereseti követelése az A) 7. alatti könyvkivonatban részletezett olyan áruk vételára megfizetésére irányul, amely árukat az alperes továbbeladási szándékkal vett át a felperestől, aki bejegyzett kereskedő s ezen ügylet bejegyzésétől a keresetinditásig még két év el nem telt: ezért a könyvvezetés helyén levő bíróságnak a jelen peres ügyre vonatkozó illetékessége a Pp. 32. §-a alapján megállapítást nyer. H. T. illetékessége. 64. Amennyiben a H. T. saját bizományosától a tőzsdebirósági kikötést tartalmazó nyilatkozatot megszerezni nem tudja, s igy ő a perből ki nem kapcsolható, nincs elzárva a malom attól, hogy jogait most már a H. T. ellen a rendes bíróság ellen érvényesítse. (Állandó gyakorlat.) (Kúria P. IV. 3833/1921. sz. a. 1922. március 23.) Az iratokhoz 2. 7. a. mellékelt főmegállapodás 19. pontja, illetve az alperes és a bizományosai között létrejött pótmegálkpodás 7. pontja szerint ki van kötve, hogy a főmegállapodás 3. pontjában megjelölt gabonaszállitásból folyólag a malomvállalatok és az alperes bizományosai között felmerülő véleményeltérések tekintetében az utóbbiak egymást kölcsönösen peres félként tartoznak elismerni. Az alperesi szerint az la, kikötés azt fejezi ki, hogy az alperes az ilyen vitás kérdéseket tárgyazó perekben a malomvállalat részéről alperesként perbe nem vonható, hanem az ily természetű jogviták elintézése kizárólag a malomvállalat ós a szállitást eszközi ő bizományos, mint peres felek közötti perben oldandó meg. Az alperes erre a szerződési kikötésre hivatkozva azt vitatta, hogy az A) 7. a. számla 7. tétele alatt felszámított zsákküldésből származtatott követelés vele szemben nem érvényesíthető. Az alperes ezen védekezésének azonban nincs jogszerű alapja. Ugyianis a főmegállapodás és a bizományosi pótmegállapodás fentebb kiemelt rendelkezéseivel kapcsolatban ki van kötve az is, hogy ugy a malomvállalat, mint az alperes bizományosa kötelesek olyan írásbeli nyilatkozatot kiállítani, amely szerint a felmerülő vitás kérdések tekintetében alávetik miagukat a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága kizárólagos illetékességének, s hogy a bizományostól az illetékességi alávetést tárgyazó nyilatkozat aláírását a malomvállalat kívánságára az alperes tartozik kieszközölni. Ebből a rendelkezésből nyilvánvaló, hogy a malomvállalat és az alperes bizományosa részéről a peresfélkénti minőségük kölcsönös elismerésére vonatkozó kikötési kizárólag a tőzsdebiróság előtti peres eljárás esetére terjedt ki, s hogy abban az esetben, ha az alperes a saját bizományosától a tőzsdebirósági alávetést tartalmazó Írásbeli; nyilatkozatot a malomvállalat kívánságára be nem szerzi, s ekként nem hozza a malomvállalatot abba a helyzetbe, hogy az alávetési nyilatkozat aláírásával a választott bíróság illetékességének kikötéséhez a maga részéről is csatlakozhassák, az alperesnek a vitás kérdésre vonatkozó' perből való kirekesztését célzó szerződési megállapodás alkalmazást nem nyerhet, mert a felperes malomvállalat a főmegálliapodás tartalma szerint nem mondott le arról a jogáról, hogy a gabonaszállitásból esetleg származható igényeit közvetlenül a vele szerződő alperessel szemben és a törvény rendes utján érvényesíthesse abban az esetben, ha azt a fentebb kiemelt kikötés alapján az alperes bizományosa ellen a tőzsdebiróság előtt azért nem érvényesítheti, mert az alperes a bizományosától az illetékességi alávetést tartalmazó írásbeli nyilatkozatot a szerződés ellenére be nem szerezte. Részvénytársaság. 65. Az ítélet nem helyettesitheti a közgyűlési határozatát s a megtámadott közgyűlési határozat hatálytalanítása esetén sem lehet az osztalék mennyisége tárgyában itéletileg dönteni, hanem alperes közgyűlés összehívására utasítandó. (Kúria P. IV. 3650/1921. sz. a. 1922. április 21.) Állandó joggyakorlat. Indokok: A kereseti kérelem a megtámadott közgyűlési határozat megsemmisítésére és arra. irányult, hogy az osztalék összmennyisége 182,000 koronában állapittassék meg. A kereseti kérelem első részében jogos volt, de a fennebbiek szerint az elsőbirósági Ítélet meghozatala előtt tárgytalanná vált; második részében pedig nem volt