Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 6. szám - A pécsi devalváció ...

96 KERESKEDELMI JOG 6. sz. között mozogva, az eredeti megbízó utasításainak betartásáért lesznek egymásnak és a megbízónak felelősek. Dr. Szamt Iván, A Nyírvidéki Takarékpénztár rt. igazgatója. A pécsi devalváció igen érdekes kérdést vetett felszínre. Tudjuk, hogy a kormány 1921. augusztus 20-án a Baranya megszállott részeiben forgalomban volt bankjegyeket 30%-os levonással cserélte ki magyar valutára. A m. kir. posta a devalváció előtt a régi bankjegyekben feladott utalványokat teljes értékben fogadta el. És igy felmerült a következő eset: Valaki 1921. augusztus 17-én feladott lebélyegzetten (vagy jugoszláv lebélyegzésü) papírpénzben 10,000 koronát Budapestre. A posta az utalványozott összeget csak 1921. augusztus 22-én tudta Pesten kézbesíteni. Időközben a feladott pénznemek értéke devalváció folytán 30%-al csökkent. Kérdés, ki viseli az ebből származó károsodást: a posta, a feladó, vagy a címzett? A címzettel nyomban végezhetünk, ö neki ehhez az ügyhöz a hirtelenében átgondolható esetek egyikében sincsen köze. Az államkincstár részéről azonban elhangzott az az okfejtés, hogy a posta szintén nem köteles a devalvációkból előállott kárt viselni, mert az ő szerepe utalványozás esetében is ugyanaz, mint a pénzes levél továbbítása esetében. A posta u. i. mindkét esetben csupán arra vállalkozik, hogy a feladótól ráhizott dolgot (a jelen esetben papírpénz-címleteket) sértetlen állapotban juttatja a címzettnek vagy annak a kezébe, akit a feladó — mint a dolog feletti rendelkezésre egyedül jogosított — kijelöl. Nincsen szándékunkban, de — nézetünk szerint — a konkrét eset eldöntése érdekében nem is szükséges, hogy a postautalványi szerződés felette vitás jogi természetének vizsgálatába bocsátkozzuk (1. erre különben Mártonfy M. kitűnő dolgozatát). A devalvációból eredő kárviselés eldöntésének kérdésénél u. i. teljesen elég, ha arra mutatunk reá, hogy egészen más eset az, ha a posta pénzeslevél (vagy bármely lezárt értékcsomag) szállitására vállalkozik és más, ha a feladóval szemben arra vállal kötelezettséget, hogy a kezéhez lefizetett összeget a címzettnek — kifizeti. Az első eset a vállalkozási szerződésből kiemelkedő fuvarozás különleges fajának, a második ellenben a fizetési megbízásnak kritériumait tárja elénk. Amennyire kétségtelen, hogy a pénzes levélbe helyezett papírpénz devalvációjából eredő kárért a posta nem felelős, utalványozás esetében — nézetünk szerint — éppen annyira kétségtelen ennek az ellenkezője. A posta u. i. utalványozás esetében arra kötelezi magát, hogy a neki átadott pénzösszeget (nyitott pénzt) a feladó rendelkezéséhez képest ki fogja fizetni. Mi létesiti a postának ezt a kötelezettségét? Az a körülmény, hogy ő a feladó pénzét őrizetbe vette. A nyitott pénz őrizetbe vétele depositum irregulare, amely a letéteményest teszi az átadott pénz tulajdonosává. Már pedig casum sentit dominus. A kir. Kúria elnöke szükségesnek tartja a kir. Kúria 11. számú büntető jogegységi döntvényének megváltoztatását, s ezért az emiitett döntvénnyel eldöntött vitás elvi kérdés ujabb eldöntése végett — figyelemmel annak nem csupán büntetőjogi természetére — a Pp. 71. §-ának 2. pontja, továbbá az 59200/1912. I. M. számú (lg. K. XXL évf. 12. sz. 411. 1.) rendelet 18. §-ának 2. pontja alapján, úgyszintén 19. §-ának 2. bekezdése és 21. §-a értelmében a kir. Kúria polgári és büntető összes tanácsainak tagjaiból alakuló vegyes teljes ülést folyó évi június hó 10. napjának (szombat) délelőtti 10 órájára egybehívta. Az említett 11. számú büntető jogegységi döntvény igy szól: «Az árdrágító visszaélésekről szóló 1920 : XV. t.-c. 1. §-ának 3. pontja alkalmazható arra az orvosra, aki a hivatásából folyó munkateljesítéséért a másik fél szorult helyzetének kihasználásával olyan ellenszolgáltatást követel, köt ki, vagy fogad el, amely — tekintettel az összes körülményekre — a saját szolgáltatásának értékét szembetűnően aránytalanul meghaladj a.» Budapest, 1922. évi május hó 2-án. Most jelent meg! Valutatartozások fizetése a magy. kir. Kúria eddigi joggyakorlatával. Irta Dr. Szenté Lajos budapesti ügyvéd, a Kereskedelmi Jog szerkesztője. A szerző kiadása. Ára 80 kor. IRODALOM. Hazai irodalom. A Magyar Vasúti Jog Döntvénytárának második kiadása megjelenik. Az 1915. év folyamán dr. Sándorfi Kamill, a magyar kir. igazságügyi minisztériumba beosztott budapesti kir. ítélőtáblai biró szerkesztésében. «A Magyar Vasúti Jog Döntvénytára)) cimmel megjelent mü, amely a könyvárus forgalomban teljesen elfogyott, most a Vasúti és Közlekedési Közlöny kiadásában ismét megjelenik és pedig két kötetben. A II. kötet az üzletszabályzatban bekövetkezett módosításokat is közli; közli továhbá az 1915. év óta megjelent fontosabb birói határozatokat, és pedig az első kiadás szellemében, kommentárszerü részletességgel. A két kötetben megjelenő hatalmas és a mai viszonyok mellett a vasutakra és a fuvaroztató közönségre nézve egyaránt nélkülözhetetlen műre, — amely a V. K. K. szerkesztőségében (Budapest, VI., Csengery-utca 68) együttesen 200 koronás árban már most megrendelhető, — felhívjuk a t. olvasóink figyelmét. Külföldi irodalom. The International Law Association. Report of the thirtieth conference held at the peace palace? the Hague, Holland. 30th August, 3rd September, 1921. Vol. I—II. London Sweet et Maxwell 1922. Price Pfd. St. 1:5 s. net.