Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 6. szám - A meghitelezéssel kapcsolatos jogviszonyok

6. sz. KERESKEDELMI JOG többséget irnak elő) jogosítottnak tartja. A Rimaféle «elsőbbségi» részvényeknél ez a tétel sem érvényesül. Hisz még a többség többsége sem tudja, hogy kiket fog a mindenre felhatalmazott igazgatóság ezekkel a privilégizált részvényekkel boldogítani. A Rima-féle elsőbbségi részvények tehát nemcsak azért érvénytelenek, mert a szavazó jogot egyszerűen illuzóriussá teszik és a részvénytársaságot magát is lényegéből kiforgatják, hanem azért is, mert — nem elsőbbségi részvények. (K.Ö.) A meghitelezéssel kapcsolatos jogviszonyok. Dr. Sichermann Bernát őméltóságának a Magyar Jogászegyletben tartott és a Kereskedelmi Jog f. évi május 1-én megjelent számában közzétett nagyérdekü felolvasása a következő három tényállás elbírálását teszi a jogi szabályozás feladatává: 1. A meghitelezés keretében felel-e a megbízott bank a bemutatott okmányok valódiságáért? 2. Átruházhatja-e a kedvezményezett az igazolt meghitelezésből a bankkal szemben eredő (az okmány bemutatásától feltételezett) követelését harmadik személyre? 3. Mi a helyzete a banknak, ha megbízója utasítása folytán más helyen, illetve más banknál nyittatott ilyen meghitelezést? Ad 1. E kérdések elsejét illetőleg fixiroznunk kell azt a viszonyt, mely a bank és megbízója között fennáll. E tekintetben teljesen egyetértek dr. Sichermann őméltóságával abban, hogy a meghitelezés alkalmával a bank, ki a meghitelezett részére a fizetést teljesíteni elvállalta, csupán mandatáriusává lesz a megbízójának. A bank tehát ugyanolyan jogi helyzetbe kerül, mint a más meghatalmazott. E kérdésnél aztán nem fontos, hogy a megbízó a mandátum solvendi mellett még mandátum promittendi-vel is megbízza a bankot, mely utóbbi ennek a meghitelezés igazolásával eleget is tesz. A megbízott elsőrendű kötelessége, megbízója érdekeit megvédeni, de eme kötelessége nem terjedhet túl a rendes kereskedő gondosságán. A fizetést teljesítő pénzintézet tehát az okmányok személyes benyújtása alkalmával követelni fogja a személyazonosság kellő igazolását, nem személyes benyújtás alkalmával a nyugtázásra jogosított, vagy jogosítottak aláírásának a banknál való bemutatását, meg fogja vizsgálni a bemutatott okmányok alaki valóságát, azonban azok'tartalmi valódiságának bírálata kívül esik azon a kötelességén, mely őt a megbízás értelmében terheli. Tegyük fel, hogy Kovács József budapesti fakereskedő cég vásárol Bernát István miskolci lakos termelőtől ab Sajószentpéter vasútállomás vagonba rakva 50 vagon két éves vágású I. a) tűzifát. A vételár meghitelezésével 3 hóra visszavonhatatlanul megbízza a Miskolci Hitelbankot. Bernát István a kitűzött időn belül bemutatja a banknál a fuvarlevél másodpéldányát, melyek tanusága szerint az 50 vagon tűzifa feladatott. Ezen tényállásnál a megbízott intézetnek nincs módjában a bemutatott okirat tartalmi valódiságát kutatni, hiszen nem mehet ki Sajószentpéter vasútállomásra ellenőrizni, hogy az 50 vagon fa tényleg feladatott-e, hogy a feladott áru a szerződésbeli, avagy törvényes feltételeknek megfelel-e, mivel a megbízása nem erre, hanem arra szól, (előbbit nem is vállalná), hogy bizonyos bemutatott okmányok ellenében fizessen. Alakilag és pedig azt fogja vizsgálni, hogy a fuvarlevél duplikáton rajta van-e a feladási állomás szabályszerű bélyegzője és a kellő aláírás is, mellyel a rakomány és annak súlya igazoltnak tartandó. Turpis causa esetekért tehát a megbízott bank semminemű felelősséggel sem tartozik. Ad 2. A második kérdésre határozott igennel kell felelnünk. A meghitelezésnek a bank által történt igazolása esetén a bank és a meghitelezett között, bizonyos okmányok felmutatásától feltételezett kötelmi jogviszony keletkezett, a megbízó és a meghitelezett közötti kötelmi jogviszony épségben fentartása mellett. A bank az igazolással fizetési kötelezettséget vállalt magára a meghitelezettel szemben, ki a banknak eképpen hitelezője lett. Már pedig a hitelező követelését a cessiohoz megkívánt alakiságok mellett bármikor cedálhatja Itt csupán a likviditás kérdése az, mely a cessió tartalmában zavart idézhet elő. Az engedményező kötelessége az, hogy követelését a felfüggesztő feltételtől mentesítse és ezáltal követelését likviddé tegye. Mert miután az engedményes nem bírhat több joggal, mint az engedményező, kétségtelen, hogy a cessiónak gazdasági értéke csupán akkor van, ha az engedményező a felfüggesztő feltételt jogcselekményével hatályon kívül helyezi. Ad 3. Ezen kérdés eldöntésénél szem előtt kell tartanunk azt a módot, mely mellett a megbízott bank más helyen, illetve más banknál nyittat meghitelezést. És pedig ez történhetik kötelezettséggel, vagy anélkül. Itt a váltó forgatmányra gondolok, mivel a meghitelezést továbbadó intézet jogi helyzete a váltó forgatójának jogi helyzetéhez hasonló. Ha megbízást elfogadó intézet ezen megbízást tovább adja azzal, hogy az záros határidőig visszavonhatatlan, akkor ő is mint megbízó szerepel, tehát vállalnia kell azon kötelezettséget, hogy a fizetés a meghatározott időn belül az ő terhére fogamatosittassék. Jogi helyzete tehát ugyanolyan lesz a másodsorban megbízott intézettel szemben, mint amilyen az eredeti megbízó jogi helyzete a megbízottjával szemben. Tehát a váltói forgatók láncolatához hasonló láncolat, keletkezik. Az eredeti megbízó felelős a megbízott banknak, ez a másodsorban megbízottnak, mig ez utóbbi az igazolás folytán a meghitelezettnek s azonkívül, ha az első sorban megbízott intézel a meghitelezési megbízás továbbadását a meghitelezettel szemben igazolná, ugy mindnyájan, a meghitelezettnek. Visszafelé, a másodsorban megbízott felelős az I. sorban megbízottnak, és ez pedig az eredeti megbízónak a megbízás helyes teljesítéséért. Természetesen, amennyiben a megbízás nem visszavonhatatlanul adatik, a meghitelezettel szemben kötelmi kötelezettségek nem keletkeznek és a megbízott intézetek csupán a megbízás ezen a visszavonás által korlátolt keretei