Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 11-12. szám

80 Kereskedelmi Jog 11-12. sz. az u. n. elővételi jog? Ha ezt tudjuk, meghatározhatjuk természetét, jellegét. Első szemléletre az elővételi jogban egyebet nem láthatunk, mint arra menő jogosultságot, hogy meghatározott időn belül a régi részvényesek, akiket e jogosultság t. i. illet, adhatják össze az uj alaptőkét vagy ennek egy részét; ők jogosultak az uj részvényeket vagy azok egy részét jegyezni. E tekintetben a régi részvényesi minőség semmi egyéb, mint pozíció; a részvény a meghatározója, kijelölője a jogosultnak, mint pl. a törvényes örökösi minőség adott esetben meghatározója a biztosítási kötvény kedvezményezettjének vagy valamely ingatlan tulajdonosi vagy birtokosi állapota meghatározója a telki teher kötelezettjének. Ezzel természetesen még nem nyerünk útbaigazítást arra nézve, hogy a papírtulajdonos vagy haszonélvezője-e a jogosult a jegyzésre, illetőleg a joggyakorlására olyankor, mikor a papir haszonélvezete mást illet, mint a tulajdonost. Mert részvényes az, akit a részvényjog illet; a részvényjog pedig ily esetben osztottan több személyt illet, amennyiben az osztalékhoz való jog másé, mint a tőrzsvagyonra való jogosultság. Azt kell tehát megállapítanunk, hogy az elővételi jog a tőrzsvagyonra vagy az osztalékra való jogosultság-e ? Az elővételi jog uj részvényjegyzés és szerzésre menő jogosultság. Az uj részvény által annak tulajdonosa a társaság törzsvagyonának részesévé válik, amely áll a régi vagyonból, meg az uj alaptőkéből. Bizonyos azonban, hogy az uj részvényes a régi vagyon hányadára a régi részvénnyel egyenlő részesedési jogosultságot nyer. Ugy, hogy ha alaptőkeemelés előtt volt pl. 5000 drb. részvény s a törzsvagyon ezek között oszlott, ujabb 5000 drb. részvény kibocsátása esetén ez a vagyon már 10.000 részvény között oszlik meg. Minthogy pedig a tőrzsvagyonra való jog a régi részvény tulajdonosát (birtokosát) illeti, egész bátran mondhatjuk, hogy az elővételi jog a törzsvagyonhoz való jognak a része. Másfelől pedig, minthogy az elővételi jog uj részvényjegyzésre való jogosultság, amely részvény uj alaptőkerészlet ellenében adatik ki, az elővételi jog gyakorlásával a tőrzsvagyonra való uj jogosultság szereztetik, vagyis valójában az elővételi jog, amely a régi tőrzsvagyonra menő jognak egy része, uj részvény formájában ismét csak az marad, ami volt. A régi részvényből kiválik s átmegy az uj részvénybe. Még világosabban tűnik ki az, hogy az elővételi jog a tőrzsvagyonra való jognak alkatrésze, ha az elővételi jogot a részvénytől elválasztott miségében szemléljük, mint a tőzsdei forgalomnak önálló tárgyát. Ebteli mivoltából vonják meg a régi részvény gyümölcseként való felfogásra a következtetést. De erről később. így nézve az elővételi jogot, az a részvény értékének alkatrésze. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy mihelyt az alaptőkeemelés elhatároztatott és az elővételi jog gyakorlására a felhívás közzététetett, illetőleg a részvények a tőzsdén elővétel nélkül értékesíttetnek, a részvények árfolyamérték veszteséget szenvednek. A régi részvény értékéből veszít. Ennek az értékveszteségnek nagysága normális körülmények között — egyéb okok is közrejátszhatnak, ami a normalitást megzavarja — körülbelül megfelel az elővételi jog tőzsdei árának. Ugy, hogy rendszerint a részvény uj tőzsdei ára, meg az elővételi jog értéke együtt adják az emelés előtti árfolyamértéket. Minthogy pedig az árfolyamérték végsőleg a részvénytársaság vagyoni állapotától, törzsvagyonának mekkoraságától meghatározott beiértéke szerint a részvénynek igazodik : nyilvánvaló, hogy ha a vagyon több részre oszlik mint az előtt, az egy rész értéke szükségképpen csökken, kisebb lesz, mint a megosztás előtt. Nem felejtem el, hogy az osztalékban való részesedés megosztása is tényező e tekintetben. Az elővételi jognak a részvénytől elszakítása s ilykép való értékesítése nem más tehát, mint a törzsvagyonból a részvénytulajdonost megillető hányad egy részének elvétele és a hányadnak az értékesítése. A részvény állagának, hogy ugy mondjuk a kevesbitése. A részvény ára ma pl. 2000 korona. A részvénytársaság alaptőkeemelést határoz el. Az elővétel gyakorlása 200 koronával ejti az értéket. Kétségtelen, hogy a veszteség a tulajdonost éri. Az ő vagyoni állaga kevesbedett, az elővételi jog értékesítése előtt való állapothoz mérten, amely különbözet az elővételi jog értéke. Ha az egész 2000 korona az övé az elő-