Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 11-12. szám

11—12. sz. Kereskedelmi Jog 81 vételi jog értékesítése előtt, ha a részvényt eladja: övé a kiszakított rész értéke is, mert a tulajdon állagából vétetik el e rész. Az elővételi jog tehát jogilag nem más, mint a részvénytársaság törzsvagyonára való jognak alkatrésze s mint külön érték a törzsvagyon hányadának egy része. Vitán kivül áll, hogy a törzsvagyon a részvénytulajdonosokat illeti, következőleg az elővételi jog is csak őket illetheti s ennek értékesítése esetén az érte járó ellenérték is a tulajdonosé. III. Ugyanerre az eredményre jutunk, ha arról az oldalról vizsgáljuk az elővételi jogot, hogy birhat-e az a gyümölcs az osztalék jellegével ? Az osztalék a részvény polgári gyümölcse; az alaptőkerészlet használatáért a részvénytársaság által fizetett ellenérték. Az osztalék a nyereségből, az alaptőke eredményes, gyümölcsöző használásának eredményéből való részesedése a részvényesnek, amely részesedésre menő jog a részvénytől szintén elkülöníthető. Mikor volna az elővételi jog osztalék ? Ha az az alaptőke használatának volna az ellenértéke. Ha azt az alaptőke mintegy termelné, rendeltetésszerű használása utján. Termeli-e az alaptőke e jogot, azt, hogy uj részvény jegyezhető legyen? Az nem különbség, hogy ritkán fordul elő. Az aloé is csak száz évenként virágzik. Erre a kérdésre mindenki csak egy feleletet adhat, azt t. i. hogy nem. Az alaptőke uj alaptőkét, a tőke hányada a részvény, uj részvényt soha nem fiadzik. De a részvénytársaság egész vagyona sem képes erre. Uj részvény: uj vagyonrész, uj alaptőke teremtésével jár. Az elővételi jog uj alaptőke — esetleg ennek része — létesítésére menő jog, uj részvényszerzésre való jog s amely uj alaptőke nem a régi vagyonból áll elő, attól független; amelybe beleolvad ugyan s részévé válik, de addig, amíg össze nem hozták, vele semmi vonatkozásban nem állott. Az elővételi jogot, alaptőkeemelés esetére adja a részvénytársaság. Tőle függ, hogy kinek adja. Nem sarjadzik a részvényből, még ha az alapszabályokban van is biztosítva. Mert alapszabálymódosítás elveheti. Az osztaléktól ellenben, ha ilyen van, semmiféle határozat a részvényest meg nem foszthatja. Ez a részvény gyümölcse. Az elővételi jognak nem az alaptőke, nem a társaság vagyona a termelő alanya, hanem az uj alaptőke, uj vagyonrész alkotására menő czéllal való külön elhatározás. S amiért azt a régi részvényeseknek megadja a részvénytársaság, annak oka az, hogy a vagyonban való uj részesedés állván be az uj részvények kibocsátáséval, helyén való, hogy akiknek a meglevő vagyonhoz való arányrészük is csökken, annak számára az uj részesedés biztosittassék, illetőleg a veszteségért kárpótoltassanak. Ez magyarázza egyszersmind, részben, hogy miért biztositiatik a régi részvényesnek alacsonyabb árfolyamon jog az uj részvényre. Tagadhatatlan, hogy az uj részvények kibocsátása, a nyereség jutalékban való részesedést is megosztja, mert az eddiginél több részvény között fog az megoszlani. S hogy tehát az elővételi jognak az értékében, az erre menő kárpótlás is bennrejlőnek lenne tekinthető. Azonban a nyereségmegoszlás nem a már is meglevő, hanem csak a jövő nyereségre vonatkozik, amelynek termelője az uj részvények tekintetében az uj alaptőke is. E részben a régi részvényesnek vesztesége nincs, amiért megtérítés járhatna. Másfelől pedig az egész nyereség ugy sem osztatik fel rendszerint; egy része uj tőkevagyon képzésre fordittatik. A több, nagyobb tőke, a gazdasági törvényszerűség szerint, aránylag nagyobb nyereséget is hoz s az osztalékot illetőleg a régi részvény a felemelt alaptőke révén az eddiginél előnyösebb helyzetbe- kerül. Csak ha a mult nyereségből képzett tartalék használtatnék fel alaptőkeemelésre s ennek ellenében adatnának uj részvények, lehetne talán beszélni arról, hogy ez gyümölcse a régi tőkének, hogy az uj részvény osztalék jellegével bir. Felfogásom szerint azonban ekkor sem ; mert ami egyszer nem volt osztalék, hanem törzsvagyonná minősíttetett, az megtartja ezt a jellegét. A tiszta nyereségből pedig csak az osztalék, amit az alapszabályok illetőleg a közgyűlés ilyennek minősített. Ezekre való tekintettel helytelen meglátás volna az, ha a régi részvényesnek alacsonyabb árfolyamon való juttatásában az uj részvénynek, a nyereség részesítésnek valamely módját látná valaki. A részvénytársaság nem azért emeli alaptőkéjét, hogy részvényeseit nyereségben részesítse az által, hogy az uj részvényeket a tőzsdei árfolyamnál alacsonyabb áron adja nekik. Ezért bizony egynek se jut eszébe tőkét