Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 9-10. szám - A békeszerződésnek állampolgáraink javaira, jogaira és érdekeire vonatkozó rendelkezései [2. r.]

70 9—10. 8Z jogokról és érdekekről van szó itt? E tekintetben a vélemények nagyon eltérők. Abban mindegyik magyarázó megegyezik ugyan, hogy elsősorban Oroszország, Törökország, Németország, Ausztria és Bulgária területéről, valamint az ezen országok által az entente-államoknak átengedett területről, továbbá mindazon területeiről van szó, amelyet valamelyik békeszerződés értelmében legalább is ideiglenesen valamelyik entente-hatalom fog igazgatni. A vélemények abban térnek el, vájjon a Magyarország területén lévő jogok tekintetében hogyan kell magyarázni a szóban forgó rendelkezést. Háromféle vélemény van. 1. A 194. czikk nem alkalmazható Magyarországnak a világháború előtti egész területére. 2. Csak a Magyarországtól elszakított területekre alkalmazható, végül 3. a harmadik és egyúttal ránk nézve legkedvezőtlenebb nézet az, hogy a 194. czikk hatálya a csonka Magyarország területére is kiterjed. Azok, akik az első álláspontot, vagyis Magyarország háború előtti egész területének mentesítését vallják magukénak, a 250. czikk első bekezdésével érvelnek. A szóban forgó álláspont mellett, véleményem szerint, nem lehet ezzel a rendelkezéssel érvelni. A 250. czikk első bekezdése ugyanis kifejezetten csak a IV. czimben szabályozott lefoglalás és felszámolás alóli mentességet biztosítja. Viszont a szóban forgó álláspont mellett bizonyít az a körülmény, hogy a 250. czikk két utolsó bekezdése külön felsorolja azokat a javakat, melyek nem a békeszerződés 232. czikkének b) pontja alapján, hanem egyéb rendelkezéseiből kifolyólag foglalhatók le és egyúttal a békeszerződés 250. czikke nem óhajtja mentesíteni. Ebben a felsorolásban nincsenek megemlítve a 194. czikkben körülirt javak. Ennek ellenére is, nem hiszem azonban, hogy ezt a legkedvezőbb álláspontot érvényesíteni lehetne, bár a megkísérlését feltétlenül szükségesnek tartom. A 194. czikk szövege ugyanis nézetem szerint nem hagyhat fenn kételyt a tekintetben, hogy e czikk a Magyarországtól elszakadó területen levő vállalatokat is érinti. A harmadik álláspont t. i. az, hogy a Csonka-Magyarország területén lévő közérdekű vállalatok is kisajátithatók, nézetem szerint egészen biztosan helytelen és csak azért tartottam szükségesnek ezzel foglalkozni, mert egy komoly munka-) ezt a magyarázatot vitán felül állónak tekinti. Más kérdés az, hogy mit ért a 194. czikk .engedélyek" és „közhasznú vállalatok" alatt. Az engedély fogalma, nézetem szerint, világos. Sokkal több kételyre adhat okot a „concession d'utilité publique", a közhasznú vállalat fogalma. A magyar békeküldöttség az első békefeltételekre adott válaszjegyzékében e tekintetben nyilatkozatra akarta birni a szövetséges és társult hatalmak képviselőit, de választ nem kap'ott. Az 1920. április 14-én kelt németbirodalmi rendelet, amely a 260. czikk rendelkezéseinek (ez felel meg a német békeszerződésben a 194. czikknek) végrehajtásáról intézkedik, hivatalos színezetű magyarázatot ad. A német kormány felfogása szerint ez a kifejezés minden olyan vállalatot felölel, amely a közhasznot szolgálja, mint például a vasutak, a. helyivasut, gáz- és villamossági müvek stb. Sajnos, azt hiszem, ez a magyarázat sem elég tágkörü és a jóvátételi bizottság magyarázata szerint közhasznú lesz minden oly vállalat, amelynek kisajátítása használ az ententeérdekeknek. Megtanulhattuk ugyanis már, hogy az. entente-államok a közérdek fogalmát azonosítják a maguk külön érdekeinek fogalmával. Ismét másik kérdés az, hogy tulajdonképpen mi a kisajátítás tárgya? A 194. czikk szavai szerint „tout droits ou intéréts de ses ressortissants [(a magyar alattvalókat érti) dans toutc entreprise d'utilité publique ou dans toute concessions." Schlegelbergcr Franz**) annak a nézetnek ad kifejezést, hogy a közhasznú vállalatoknak német állampolgárok tulajdonában levő részvényei nem sajátíthatók ki, mert nem a részvényes, hanem a részvénytársaság a vállalatoknak tulajdonosa. Ugyanez a szabály állana természetesen a magyar állampolgárok ilyen részvényeire is. Nézetem szerint ennek az állapotnak veszedelmes következménye az lehet, hogy a jóvátételi bizottság magától a részvénytársaságtól veszi majd el a vállalatot, ahelyett, *) Král Vilmos dr. „Feladatok a magyar békeszerződés végrehajtása körül.* **) „Die Ausführungsgesetze zum Friedensvertrag vom 81. August 191ít.« czimü müvének ;.6. lapján.