Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 7-8. szám - Két kérdés a Kuria joggyakorlatából

80 Kereskedelmi Jog 7-8. st (RGB1. 987. 1.) belopódzott (a részvénytársaság ala­pítása és tőkeemelése e rendelet szerint állami en­gedélyhez Tolt kötve), .1920. óv végén ismét meg­szűnt és így helyreállt az alapítás és tőkeomelés szabadsága. Ez a visszatérés a szabályozott szabad­ság rendszerére Németországban fokozatosan ment végbe. Az 1920. febr. 12. rendélet azt az enyhítést hozta be, hogy az engedélyt csak abban áz eset­ben lehót megtagadni, ha gazdaságilag meg nem okolt alapításról vagy tőkeemelésről van szó. Ezt az enyhülést azután követte az engedélyezés teljes elejtései. Fuvarozási ügylet vagy bérlettel kap­csolatos munkásközvetités? A német Reichs­gericht megállapította, hogy a kocsitulajdonos nem felelős a. kocsis delietumáórt, ha kocsit, lovat és kocsist meghatározott ellenértékért bocsátotta a fel­peres rendelkezésére. Az eset körülményeiből ugyanis az látszott megállapithatónak, hogy nem fuvarozási ügylet jött lótre a felek közt, hanem az alperes kocsiját és lovát bérbe adta a felperesnek ós szá­mára egy alkalmas kocsist is közvetített. (Leipziger Zeitschhrift. XIV. évf. 13/14. sz. 643. 1.) Mint a legtöbb, a szerződéstípusok határán mozgó kérdés­nél, a jelen esetben is az teszi a döntvény értékét problematikussá, hogy nagyon károsan kapcsolódik a konkrét eset körülményeihez és egy másik esetre csak akkor volna alkalmazható, ha az az eldöntött esettel a minuieziózus részletek tekintetébon is meg­egyezne. Gazdasági lehetetlenülés érvényesü­lése a végrehajtási eljárás folyamán. A tényállás szerint: Alperes 1917. október 1-éu el­adott 1 waggon specziális méretű papir-patent­lemezt 7200 K vételárban egy budapesti kereske­dőnek. Szerződő felek között több szállítási ügylet volt függőben, időkőzben közöttük stornirezástörtént, amelybe eladó a fenti waggont is belefoglalni vélte. A vevő felperes ragaszkodott ezen waggon patent­lemez leszállításihoz és pert indított a teljesítés iránt, Ugy a bpesti kir. törvényszék, mint a bpesti kir. ítélőtábla itóletileg kötelezték az eladót (alperest) a teljesítésre. A tanácskormány uralmának közbe­jötte miatt, alperes nem élt felülvizsgálati kóre­lemmel s igy a II. fokú marasztaló ítélet jogerőre emelkedett. Felperes végrehajtást kért és ezt 1920. már­czius 26-án foganatosította is, ezt követőleg a K. T. 217. §. értelmében az egyenérték megálla­pítása tárgyában a felek meghalgatása rendeltetett el. A bpesti keresk. és iparkamara a bíróság meg­keresésére oly szakvéleményt adott, amely szerint ezen áru a legális belföldi koresk. forgalomban sem 1920. márczius 26 án (a végrehajtás idején), sem az­előtt hosszabb időn át, sem pedig azt követőleg nem volt kapható, de megjegyezte véleményében, hogy ezen árunak 1920. május eleje óta kg -kénfc 23 K. irányára van, vám és egyéb kiadásokkal 25 K. 70 f. ezen irányár kg.-kónt A bpesti közp. kir. járásbíróság a gazdasági lehetetlenülés nyilvánvaló fennforgásának daczára 257.000 K -ban állapította meg ezén egyenértéket és kötelezte alperest 10.000 K. végr. eljárási költ­ség megfizetésére. Fel folyamodás folytán a bpesti kir. törvé»yszók a következő végzést hozta: „21. P. 31/1921 szám.. Az elsőbirőság végzését feloldja és utasítja az első bíróságot, hogy szerezzen be szakvéleményt a budapesti kereskedelmi és iparkamarától arra nézve, hogy pénzünk valutáris értékének változására tekin­tettel, belföldi kereskedelmi forgalomban áru vételi ügyletekkel kapcsolatban mily összeg bírt 1920. évi márcsms hó 26 -napján akkora vásárló erővel, mint amennyiben 7200 korona birt 1917. évi október 1. napján és mint amennyivel ugyanez az összeg birt 1919, évi február hó 3. napján. Amennyiben a budapesti kereskedelmi és ipar­kamara megfelelő szakvéleményt nem adhatna, a felek által javaslatba hozandó, esetleg a bíróság részéről kinevezendő szakértők meghallgatásával lefolytatandó bizonyítási eljárás mellett állapítsa meg ezeket a körülményeket. Ezen végzés mindenesetre l átor íelfogáBt árul el és megfelel a Curia legújabban elfoglalt ama álláspontjának (P. IV. 2801/1920. sz. Ker. Jog febr. szám), hogy még a kétségtelenül szerződésszegést elkövetett eladót (késedelmes teljesítőt) sem lehet vagyoni megrenditését eredményező oly nagy összeg fizetésére kötelezni, melylyel a vevő a vételügylet kötése idején általa számításba nem is vehetett arány­talanul nagy vagyoni előnyhöz jutna, hanem lehe" tőleg arányosan ós mindkét szerződő fél érdekeinek szemelőtt tartásával a tisztes kereskedői haszon korlátain belül lehet csak méltányos és igazságos határozatot hozni. A Kúria II. polgári jogegységi tanácsa az 1921. évi április hó 16. napjára kitűzött ülésé­ben a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: „Van-e helye a jelzálogjog telekkönyvi bejegy­zésének külföldi értékben (valutában) kifejezett pént* követelés erejéig ?' A Deutsche Juristen Zeitung 1920-ban ünnepelte fennállásának 25. évét. Ebből az alka­lomból a folyóirat munkatársai 41 dolgozatot fog­laltak össze és „Festgabe für Dr. Ottó Liebmann* czim alatt átnyújtották a folyóirat megalapítójának és kiadójának dr. Liebmann-nak. Az értékes tanul­mányok négy részre oszlanak és igen érdekei kér­déseket ragadnak ki a békeszerződés, a büntetőjog, Perj°g> pénzügyjog, magánjog, kereskedelmi jog é§ síabadalmi jog köréből.

Next

/
Thumbnails
Contents