Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 7-8. szám - Két kérdés a Kuria joggyakorlatából

80 Kereskedelmi Jog 7-8. st (RGB1. 987. 1.) belopódzott (a részvénytársaság alapítása és tőkeemelése e rendelet szerint állami engedélyhez Tolt kötve), .1920. óv végén ismét megszűnt és így helyreállt az alapítás és tőkeomelés szabadsága. Ez a visszatérés a szabályozott szabadság rendszerére Németországban fokozatosan ment végbe. Az 1920. febr. 12. rendélet azt az enyhítést hozta be, hogy az engedélyt csak abban áz esetben lehót megtagadni, ha gazdaságilag meg nem okolt alapításról vagy tőkeemelésről van szó. Ezt az enyhülést azután követte az engedélyezés teljes elejtései. Fuvarozási ügylet vagy bérlettel kapcsolatos munkásközvetités? A német Reichsgericht megállapította, hogy a kocsitulajdonos nem felelős a. kocsis delietumáórt, ha kocsit, lovat és kocsist meghatározott ellenértékért bocsátotta a felperes rendelkezésére. Az eset körülményeiből ugyanis az látszott megállapithatónak, hogy nem fuvarozási ügylet jött lótre a felek közt, hanem az alperes kocsiját és lovát bérbe adta a felperesnek ós számára egy alkalmas kocsist is közvetített. (Leipziger Zeitschhrift. XIV. évf. 13/14. sz. 643. 1.) Mint a legtöbb, a szerződéstípusok határán mozgó kérdésnél, a jelen esetben is az teszi a döntvény értékét problematikussá, hogy nagyon károsan kapcsolódik a konkrét eset körülményeihez és egy másik esetre csak akkor volna alkalmazható, ha az az eldöntött esettel a minuieziózus részletek tekintetébon is megegyezne. Gazdasági lehetetlenülés érvényesülése a végrehajtási eljárás folyamán. A tényállás szerint: Alperes 1917. október 1-éu eladott 1 waggon specziális méretű papir-patentlemezt 7200 K vételárban egy budapesti kereskedőnek. Szerződő felek között több szállítási ügylet volt függőben, időkőzben közöttük stornirezástörtént, amelybe eladó a fenti waggont is belefoglalni vélte. A vevő felperes ragaszkodott ezen waggon patentlemez leszállításihoz és pert indított a teljesítés iránt, Ugy a bpesti kir. törvényszék, mint a bpesti kir. ítélőtábla itóletileg kötelezték az eladót (alperest) a teljesítésre. A tanácskormány uralmának közbejötte miatt, alperes nem élt felülvizsgálati kórelemmel s igy a II. fokú marasztaló ítélet jogerőre emelkedett. Felperes végrehajtást kért és ezt 1920. márczius 26-án foganatosította is, ezt követőleg a K. T. 217. §. értelmében az egyenérték megállapítása tárgyában a felek meghalgatása rendeltetett el. A bpesti keresk. és iparkamara a bíróság megkeresésére oly szakvéleményt adott, amely szerint ezen áru a legális belföldi koresk. forgalomban sem 1920. márczius 26 án (a végrehajtás idején), sem azelőtt hosszabb időn át, sem pedig azt követőleg nem volt kapható, de megjegyezte véleményében, hogy ezen árunak 1920. május eleje óta kg -kénfc 23 K. irányára van, vám és egyéb kiadásokkal 25 K. 70 f. ezen irányár kg.-kónt A bpesti közp. kir. járásbíróság a gazdasági lehetetlenülés nyilvánvaló fennforgásának daczára 257.000 K -ban állapította meg ezén egyenértéket és kötelezte alperest 10.000 K. végr. eljárási költség megfizetésére. Fel folyamodás folytán a bpesti kir. törvé»yszók a következő végzést hozta: „21. P. 31/1921 szám.. Az elsőbirőság végzését feloldja és utasítja az első bíróságot, hogy szerezzen be szakvéleményt a budapesti kereskedelmi és iparkamarától arra nézve, hogy pénzünk valutáris értékének változására tekintettel, belföldi kereskedelmi forgalomban áru vételi ügyletekkel kapcsolatban mily összeg bírt 1920. évi márcsms hó 26 -napján akkora vásárló erővel, mint amennyiben 7200 korona birt 1917. évi október 1. napján és mint amennyivel ugyanez az összeg birt 1919, évi február hó 3. napján. Amennyiben a budapesti kereskedelmi és iparkamara megfelelő szakvéleményt nem adhatna, a felek által javaslatba hozandó, esetleg a bíróság részéről kinevezendő szakértők meghallgatásával lefolytatandó bizonyítási eljárás mellett állapítsa meg ezeket a körülményeket. Ezen végzés mindenesetre l átor íelfogáBt árul el és megfelel a Curia legújabban elfoglalt ama álláspontjának (P. IV. 2801/1920. sz. Ker. Jog febr. szám), hogy még a kétségtelenül szerződésszegést elkövetett eladót (késedelmes teljesítőt) sem lehet vagyoni megrenditését eredményező oly nagy összeg fizetésére kötelezni, melylyel a vevő a vételügylet kötése idején általa számításba nem is vehetett aránytalanul nagy vagyoni előnyhöz jutna, hanem lehe" tőleg arányosan ós mindkét szerződő fél érdekeinek szemelőtt tartásával a tisztes kereskedői haszon korlátain belül lehet csak méltányos és igazságos határozatot hozni. A Kúria II. polgári jogegységi tanácsa az 1921. évi április hó 16. napjára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést fogja eldönteni: „Van-e helye a jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésének külföldi értékben (valutában) kifejezett pént* követelés erejéig ?' A Deutsche Juristen Zeitung 1920-ban ünnepelte fennállásának 25. évét. Ebből az alkalomból a folyóirat munkatársai 41 dolgozatot foglaltak össze és „Festgabe für Dr. Ottó Liebmann* czim alatt átnyújtották a folyóirat megalapítójának és kiadójának dr. Liebmann-nak. Az értékes tanulmányok négy részre oszlanak és igen érdekei kérdéseket ragadnak ki a békeszerződés, a büntetőjog, Perj°g> pénzügyjog, magánjog, kereskedelmi jog é§ síabadalmi jog köréből.