Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1921 / 7-8. szám - Két kérdés a Kuria joggyakorlatából
7-8. sz. Kereskedelmi Jog 61 3 A levélszekrény. A német Reichsgericht egyik legujabb döntvénye arra, aki a lakása ajtaján levélszekrényt helyez, el, azt a kötelezettséget rója, hogy azt napközben többször is kiüritse. A levél ugyanis a Reichsgericht álláspontja szerint a levélszekrényben való elhelyezéssel a czimzetthez már megérkezett. A mi kereskedelmi törvényünk 315. § a szempontjából jelentős döntvény szövege a következő: „A hoz, hogy valamely nyilatkozat megérkezése megállapittasékk, a magánforgalomban rendszerint elég, ha a levél a czimzett ajtaján lévő levélszekrénybe, került, arra azonban, hogy a levélszekrényt éjjel kiüritsék, nem lehet számitani. A kereskedelmi forgalomban és különösen hatóságokkal szemben abból kell kiindulni, hogy a levelek gyüjtésére rendelt szekrények csak a meghatározott időközökben ürittetnek ki. Ez áll különösen azokra a levélszekrényekre, amelyek nem a hivatalos épületen vagy épületben, hanem attól távolesö helyen — vasuti állomás, posta — vannak elhelyezve". (R. G. I. 14. Apr. 1920. 275/19. Das Recht XXIV. évf. 13/14. sz. 1804. sz. döntvény). IRODALOM. II Külföldi irodalom. W. Kisch: Handbuch des Privatversiicherungsrechts. I, II. k. München. 1920. Popp A.: Wann sind Beschlüsse der Generalversammlung einer A. G. in rechtl. Hinsicht fehlerhaft. Berlin. 1919. Strauss: Konkursrecht u Konkursverfabren. Giessen. 1920. Liebmann: Die Grenzen der Haftung des Gattungsschuldners auf die Erfüllnng. Leipzig. 1919. Rosendorf: Die Bilanz als Grundlage d. Besteuerung. Berlin. 1920. Joseph: Die Belschlagname auslttndischerr Wertpapiere. Berlin. 1920. Kaufmann: Wiederaufbau und Sozialversicherung. Berlin. 1920. Cosack: Lehrbuch des Handelarechts. 8. kiadás. 1920. — 48 M. Crüger: Das Roichsgesetz betr. die Gesellschaften mit beschr. Haftung. 14. kiadás. Berlin. 1920. — 7 M. Lippmann: Versicherungegesetz für Angestellte Berlin. 1920. — 12 M. Wolff p. Birkenlichl: Die Praxis der Finanzierung bei Einrichtung, Erweiterung, Verbesserung, Fusionierung u. Sanierung von Aktiengesellschaften. Berlin. 5 kiadás. 1920. — 29 M. Günther: Arbeitschutz u. Arbeitsrecht. Berlin. 1920. — 25 M. Kaskel: Das neue Arbeitsrecht, Berlin. 1920. — 32 M. HAZAI JOGGYAKORLAT. Általános. 39. Állandó birói joggyakorlat alapján kifejlődött ez a jog elv, hogy a kereskedelmi forgalomban megkivánt jóhiszemű ség és biztonság a szerződéshez hü félnek sem engedi meg. hogy a szerződéstszegő felet hosszu időn át kétségbe hagyja aziránt, vajjon ennek szerződésszegéséből eredőleg kiván e vele szemben és milyen jogot érvényesíteni; ameny nyiben pedig a szerződéshez hü fél mégis ilyen magatartást tanusit, ennek az a jogkövetkezménye, hogy jogának érvényesítésétől elállottnak tekintetik. (Kuria 4429/1990, P. IV. sz. — 1921. febr. 22. ) Indokok: Ezt a jogelvet azonban a felebbezési biróság a jelen esetben helytelenül alkalmazta, mert s felebbezési biróság itéleti tényállásában felhivott F/11. ) alatti levél tartalma szerint a felperes 1917. évi október 22-én arról értesitette az alperest, hogy nem teljesités esetén beperli őt; vagyis a felperes a késedelmes alperest nem hagyta kétségben afelől, hogy vele szemben jogát érvényesiteni kivánja. Ilyen tényállás mellett nem bir jelentőséggel az a körülmény, hogy a felperes az utólagosan engedélyezett teljesitési határidő lejártától számitott négy hónap multán azonnal folyamatba tette az alperes ellen a pert, mert a felperesnek a nem teljesités esetére a perlést bejelentő közléssel eltelt idő nem tekinthető olyan tartamunak, amely alkalmas volna annak a következtetésnek megállapitására, hogy a felperes jogának érvényesitésétől elállani kivánt. Moratórium. 40. Az 1569/1917. M. E. rendelet, az 1914. évi augusztus hó 1. napjától az 1917. évi május hó 31. napjáig, letelt időben lejárt, és az 1917. évi junius hó 4. napjáig még el nem évült váltókra nézve az óvás felvételének szükségességét mellőzve, az elévülést a háboru befejezése után meghatározandó Időpontig megszakitotta. E rendeletek szerint tehát ahhoz, hogy a felperes az alperes elleni viszkereseti igényét érvényesithesse, a váltók lejáratakor, sem később óvás felvételére szükség nem volt és a kereset inditásakor viszkereseti igénye meg el nem évült. Az a körülmény, hogy a váltok szükségtelenül időközben óvatoltattak. a viszkereseti igény elévülésének szempontjából figyelem e nem vehető. (Kuria 8618/1920, P. IV. sz, — 1921. febr. 24. ) Indokok: (Mint fejben... ) mert nem jöhet rosszabb helyzetbe a felesleges óvást felvétető fél annál a váltóbirtokosnál, aki óvatolás nélkül viszkereseti igényét, a kibocsátott rendele-