Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 7-8. szám - A békeszerződésnek állampolgáraink javaira, jogaira és érdekeire vonatkozó rendelkezései [1. r.]

*.-r#. sz. Keresked hó i-éig fizetett legmagasabb osztaléka kisebb az 1920. deczember 20 iki (vagy ennek hiányában az ezt megelőző legutolsó) tőzsdei árfolyamérték 1%-nál, a váltságköteles vagyont ugy kell megállapítani, hogy az átlagos oszta lék 2%-al való tőkésítése utján és az a) pontban megjelölt tőzsdei árfolyam kétharmadának alapul vételével kiszámított összegek középarányosát kell váltságösszegnek venni. " A módosított szöveg előnyben részesiti az olyan részvénytársasági formában működő pénzintézetet, amelynek az 1919. deczember 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőkéje és tartalékai összegét a' tulajdonában levő hadikölcsön-köívények, pénztárjegyek és a pénzfeiül bélyegzéssel kapcsolatos kényszerkölcsőn elis raervények névértékben számitott összege meghaladja. Az ilyen részvénytársaság váltságának 40% át hadikölcsön-kötvénnyel vagy pénztárjeggyel róhat ja le. 50% ra emelkedik ez a kedvezmény, ha a szóbanforgó államczimletek az alaptőke és tartalékok kétszeresét haladják meg. Előnyben részesül az a részvénytársaság is, amely a váltságát megállapító határozat kézhezvételétől számitott 1 hónapon belül fizeti le váltságát készpénzben. Az ilyen részvénytársaság jogosult a mérlegszerű vagyontételek értékét legfeljebb a váltságösszeg mértékéig, de semmiesetre sem a vagyontéteiéknek az 1920. deczember 20-iki forgalmi értékén felül, adómentesen felértékelni. Röviden: az ilyen vállalat megszüntetheti titkos tartalékjait vagy azok egy részét. Amint láthatjuk, a bizottság is honorálta a pénzügyminiszter urnák azt a törekvését, hogy az állam a részvénytársaságtól elsősorban készpénzt kapjon. Az uj 17. §. részletes intézkedései — sporadikus esetek kivételével — módot adnak valamennyi részvénytársaságunknak arra, hogy határozott adatok alapján döntsön a kérdés felett: a készpénzbeli vagy a természetbeni lerovás módja felel e meg inkább érdekeinek. ad 2. A váltságrészvénnyel-lerovás módja lényegileg ugyanaz maradt, amiként azt a javaslat kontemplálta. Kiemelendő azonban, hogy a bizottsági szöveg csak azt a kötelességet szabja meg, hogy a természetbeni lerovás módját választott részvénytársaság szolgáltassa be záros határidőn belül az 1921. márcz. 1 én a czégjegyzékben mutatkozó részvényeinek e 1 tn i J Og o3 15%-át, — Hogy a vállalat miként jut e részvényekhez, az egészen az ő dolga. Beszedheti azokat a részvényeseitől — ha utóbbiak erre kaphatók, — megszerezheti azokat tőkeemeléssel (és az ilyen tőkeemelésnek mértékét a váltság-részvények száma természetszerűleg nem korlátozza); és ha mindezt nem teheti, rendelkezésére áll a legkevésbbé fájdalmas és fáradságos mód: a lebélyegzéssel összekötött tőkeemelés. Üj rendelkezés a bizottság szövegében, hogy ha a részvények különböző minőségűek (törzs, elsőbbségi részvények), a váltságrészvényeket e különböző minőségű részvényekből aránylagosan kell beszolgáltatni; és hogyha az államkincstár a váltságrészvényeket értékesíteni akarja, a részvénytársaságot 30 nap alatt gyakorolható elővételi jog illeti. A bizottság törölte a javaslat 22 §-át, amely az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató magánvállalatot a részvénytársasággal egy kalap alá veszi és lényegeden módosította a 23. § nak (uj szövegben 22. §.) a családi részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezéseit. A bizottsági szöveg disztingvál 1. ipari és kereskedelmi családi részvénytársaságok és 2. házrészvénytársaságok között. ad 1. Az ipari és ker. családi részvénytársaságok vagyonváltságát az uj 17. §. szerint kell kiszámítani. Ha azonban a pénzügyi hatóság arról győződik meg, hogy az igy kiszámított vagyonváltság jóval alacsonyabb lenne más ugyan ezen iparágban dolgozó hasonló arányú és jellegű, tőzsdei jegyzés alapján váltság aiá vont részvénytársaság vagyonváltságánál, —• akkor a pénzügyminiszter becslési eljárást rendelhet el. Ha az ilyen vállalat nem fogadja el becslés eredményét, köteles részvényt adni. a ad 2. A házrészvénytársaság a vállalati vagyonról bevallást köteles tenni. A kincstár jogosított a vállalatot a bevallott érték 85%ával megváltani vagy a 15°/o-nak készpénzben fizetését követelni. Több rendbeli módosításon ment át a szövetkezetek vagyonváltsága is. Az uj 23. §. az altruista szövetkezetek érdekében felvette azt a rendelkezést, hogy azok a szövetkezetek, amelyek üzletrészeik után alapszabályaik szerint 5% nál nagyobb osztalékot nem fizetnek és befizetett üzletrésztőkéjük a 2 millió koronát meg nem haladja, a befizetett üzletrésztőke után 5°/o-ot, amennyiben befizetett tizletrésztőkéjük a 4 millió koronát