Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 7-8. szám - A békeszerződésnek állampolgáraink javaira, jogaira és érdekeire vonatkozó rendelkezései [1. r.]

62 Kereskedelmi Jog adócsalás íeníorgásához kifejezetten megköveteli a bizottság annak a különben önmagától értetődő előfeltételnek feníorgását, hogy a szóbanforgó cselekmények tudatosan követtessenek el. 11. Sokkal lényegesebb módosuláson mentek keresztül a II. Fejezetnek rendelkezései. A javaslat rendelkezései kétségessé tették azt, vájjon a részvényváltság lerovása tekintetében a vállalatot avagy az államot illeti-e a választásjog. Mi ugy értelmeztük a javaslatot, hogy a vállalatot illeti ugyan a választásjog, ezt a jogot azonban felette problematikussá teszi a javaslatnak az a rendelkezése, hogy az állam 'egy éven belül a részvényben lerótt váltságnak készpénzben megváltását követelheti. A bizottság — az érdekkörök meghallgatása után — szükségesnek találta annak az elvnek világosan a tőrvénybe iktatását, hogy a választásjog feltétlenül a vállalatot illeti. E mellett igyekezett a váltságköteles vagyon értékelésének módját olyan határozottsággal magában a törvényben körülírni, hogy a pénzügyi hatóságok becslésére csakis kivételes esetekben legyen szükség. Ez a két alapszempont szükségessé tette a javaslat vonatkozó rendelkezéseinek alapos átdolgozását. Az uj 16. felállítja azt az általános szabályt, hogy vagyonváltság alá azok a belföldi részvénytársaságok esnek, amelyeknek czége 1921. márczius l-ig bezárólag a ker. czégjegyzékbe bejegyeztetett. A belföldi részvénytársaságok vagyonváltságukat készpénzben vagy pedig váltságrészvényekke! rójják le. A lerovás módjai között rendszerint (mert lesznek, amint reámutatunk, kivételek is) a részvénytársaság választ. A választást záros határidőn belül be kell jelenteni a pénzügyi hatóságnak. Az uj 17. §. határozza meg 1, a készpénzzel lerovás és a 18. §. 2. a váltságrészvénnyel lerovás módját. ad 1. Készpénzzel lerovás esetében a vállalat váltságköteles vagyonának 15%-át fizeti. Az uj szöveg kimerítő részletességgel szabja meg, hogy miként kell a váltságköteles vagyont a gyakorlatban megállapítani. Ezek a rendelkezések annyira fontosak, hogy szükségesnek tartjuk szószerinti leközlésüket: %a) az olyan|részvénytársaság vagyonát, amelynek részvényei a budapesti vagy valamely külföldi tőzsdén jegyeztetnek, akként kell kiszámitani, hogy a részvények 1920. deczem7—8. SÍ. ber 20-án a budapesti tőzsdén, budapesti tőzsdei jegyzés hiányában pedig a legközelebbi külföldi tőzsdén jegyzett árfolyamának (pénz és áru átiaga) kétharmadát — magyar koronaértékben számítva — a részvények 1921. évi márcz. hó 1-én mutatkozó számával kell megszorozni; 1920. dec?. 20-iki tőzsdei jegyzés hiányában az ezt megelőző legutolsó tőzsdei jegyzés az irányadó; b) az olyan részvénytársaság vagyonát, amelynek részvényei tőzsdén nem jegyeztetnek, akként kell kiszámitani, hogy az 1913— 1919. évi osztalékaiból leütve a legrosszabb és legjobb év osztalékát, a megmaradó esztendők átlagos osztalékát 2°/o-ai, amennyiben pedig az alaptőke 3 millió koronát meg nem halad, 3°/o-al kell tőkésíteni ; átlagos osztaléknak a részvény névértéke 6fl/o ánál kisebb összeget venni nem lehet; c) BIZ olyan részvénytársaság vagyonát, amelynek részvényei tőzsdén nem jegyeztetnek és amely 1913. év után jegyeztetett be a ker. czégjegyzékbe, részvényeinek az 1920. dea. 20-iki forgalmi értéke kétharmadának figyelembevételével kell megállapítani; az így megállapított vagyon azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amelyhez a b) pont alatti értékelésnek megfelelő alkalmazásával juthatni; d) az olyan részvénytársaság vagyonát, amelynek részvényei tőzsdén nem jegyeztetnek és amely 1919. január l-e után jegyeztetett be a ker. czégjegyzékbe és amelynek még nincsen közgyűlés által megállapított mérlege, — a részvények névértékének, ha pedig a részvények névértéken felül bocsáttattak ki, a kibocsátási értéknek alapul vételével kell megállapítani ; az ilyen részvénytársaságtól azonban a pénzügyminiszter — a vagyonváltságot megállapító elsőfokú határozat kézbesítésétől számított egy éven belül — az Országos Pénzügyi Tanács meghallgatása után követelheti, hogy váltságát a 18. §-nak megfelelő módon részvényekben rójja le; e) az olyan részvénytársaság vagyonát, amely 1920. decz. 20 án alapíttatott, vagy e napon emelte tőkéjét vagy amelynek részvényeit ezen a napon jegyezték* először a budapesti tőzsdén, az Országos Pénzügyi Tanács állapítja meg. Ha az a) pont rendelkezései alá eső részvénytársaságnak legfeljebb az utolsó hét évben fizetett osztalékai közül az 1921. évi márczius