Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 7-8. szám - A békeszerződésnek állampolgáraink javaira, jogaira és érdekeire vonatkozó rendelkezései [1. r.]

48 R e s o * K v? mak lefoglalhatják és felszámolhatják a terű létükön, gyarmataikban, birtokaikon és a védnökségük alatt álió országokban —. ideértve a trianoni békeszerződés értelmében nekik jutó területeket, valamint az ellenőrzésük alatt áiló területeket is — fekvő azokat a „javakat, jogokat" és „érdekeket", amelyek a trianoni békeszerződés hatálybalépésének időpontjában állampolgáraink tulajdoniban lesznek. E rendelkezés tekintetében a következő kérdések merülhetnek fel: T. Milyen területen levő vagyont lekét lefoglalni ? A szövetséges és társult hatalmak a következők: Amerikai Egyesült-Államok, Belgium, China, Guba, Francziaország, Görögország, Japán,. Lengyelország, Nagybritanrria, Nicaragua, Olaszország, Panama, Portugál, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén állam, Siam. Elsősorban tehát az ezeknek területén és gyarmatain levő vagyon foglalható le. A szövetséges és társult hatalmak közé tartozik még a Cseh-Szlovák állam is, az alább előadottak szerint azonban az ennek területén levő magyar vagyon nem lesz lefoglalás tárgya. Francziaország védnöksége alatt állanak Kambodsa, Anam, Tunis, Marokkó; Anglia védnöksége alatt van Borneo, Zanzibár, Tongo, a maláji államszövetség, Brit-India és Egyptom, tehát az ezen államok területén levő magyar vagyon is lefoglalható. Nyílt kérdés marad azonban, vájjon az úgynevezett Angol Dominiumok, (tehát Canada, Ausztrália és Délafrika) területén levő vagyon lefoglalható-e ? A 232. czikk b) pontja ugyanis csak a gyarmatok és birtokok területén levő vagyonok lefoglalásáról rendelkezik, ellenben nem tesz emlitést a Dominiumokról, holott a 231. czikk d) pontjában, amely a tartozásokról rendelkezik, a gyarmatoktól kifejezetten megkülönbözteti a Brit Dominiusnokat. Eldöntésre vár az is, vájjon a más államokkal a közelmúltban kötött békeszerződések (saint-germaini stb. béke) utján a szövetséges és társult hatalmaknak átengedett területeken levő vagyon lefoglaiható-e? Nézetem szerint nem. A 232. czikk b) pontja kifejezetten csakis a ,jelen szerződés", vagyis a trianoni békeszerződés utján átengedett területeket tekinti a szövetséges és társult hatalmak területének. A volt Osztrák-magyar monarchia területén levő ü » 1 m i J oj 7—S na magyar vagyonnak lefoglalását viszont a 250. czikk első bekezdése megtiltja, tehát a központi hatalmaktól a világháború folyományaként elvett területeken levő magyar vagyon a 232. czikk b) pontja alá nem esik. 2. A második kérdés az, hogy kinek a vagyona foglalható le ? Kit ért a tárgyalt ren • delkezés magyar állampolgár alatt ? Erre a kérdésre azzal válaszolhatunk, hogy általában azokat a személyeket, akik a trianoni békeszerződés hatálybalépése után is magyar állampolgárok fognak maradni. Ez negatíve kifejezést nyert a 232. czikk b) pontja harmadik bekezdésében,, amely szerint magyar állampolgárnak e pont szempontjából nem keli azokat a személyeket tekinteni, akik a békeszerződés alapján valamelyik utódállamnak polgárságát nyerik el az elszakadó területhez tartozó községbeli illetőségük alapján, vagy akik előző időből származó illetékesség alapján optálnak valamely utódállamra. Kérdéses azonban az, hogy az a magyar állampolgár, aki a lakosság többségétől való faji és nyelvi eltérés alapján opíál valamely utódállamra (békeszerződés 64. czikke), mentesül-e vagyona tekintetében a lefoglalás alól. Ugy látszik,fa 232. czikk b) pontjának második bekezdése ezeket a személyeket nem akarta mentesíteni. Bonyodalmakat okozhatna az a körülmény, ha Magyarország és az utódállamok az állampolgársági kérdést a békeszerződéstől eltérő elvek szerint rendeznék. Erre már van példa az osztrák-cseh szlovák állampolgársági egyezményben. Ilyen esetben ugyanis kétely merülhet fel a tekintetben, vájjon az olyan magyar állampolgár, aki a békeszerződés alapján nem nyerné el valamely utódállam polgárságát, de a kötendő egyezmény alapján el fogja azt nyerni, élhet-e a 232. czikk b) pontjának 2. bekezdésében biztosított mentesítéssel. A békeszerződés értelmében nemcsak állampolgárainknak, hanem a részükről ellenőrzött társaságoknak vagyona is lefoglalható; tehát oly társaságoké is, amelyek — minthogy székhelyük nincsen Magyarország területén — a nemzetközi jog értelmében nem tekinthetők magyar honosoknak. Minő társaságokat minősít a békeszerződés .magyar állampolgárok által ellenőrzött" társaságoknak ? Az a szószerinti értelmezés, hogy idetartoznak mindazok a részvénytársaságok, amelyeknek, rész-