Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 5-6. szám - A szovjettartozások rendezése

az ügyletet stornírozzák és ennek ellenében az alperes arra kötelezte magát, hogy 700.000 K előleget a felperesnek visszafizetni és egyszersmind kártalanítási dij (stornódij) czimén legkésőbb 1918. október 5-ig 776.600 K-t fizet a felperesnek. E mellett azonban az A) a. egyezség utolóelőtti bekezdésének tartalma szerint a peres felek abban is megállapodtak, hogy abban az esetben, ha az alperes az A) alattiban elvállalt kötelezettségeit, vagy azok bármelyikét nem teljesítené, a felperesnek joga lesz az A) a. egyezséget semmisnek és meg nem történtnek tekinteni. Minthogy az alperes a 776.600 K stornódijat a kikötött időben,sőt mindeddignem fizette, ennélfogva az imént emiitett eset bekövetkezvén, . az A)a. egyezség értelmében a felperesnek joga nyilt ahhoz, hogy vagy az A) a. egység alapján a 776.600 K stornódij megfizetését követelhesse, vagy pedig az A) a. egyezséget semmisnek tekintse és a peres felek között eredetileg bor adásvétele iránt létrejött tigvlétre visszatérhessen s az alperestől annak teljesítését, esetleg a nem teljesítése miatt kártérítést igényelhessen. Ebből pedig nyivánvaló, hogy a peres felek között bor adásvétele iránt létrejött kérdéses ügylet az A) a. egyezséggel véglegesen s mindkét felet kölcsönösen kötelező módon rendezve nem lett, következésképpen a fellebbezési bíróság a fent jelzett bírói gyakorlatnak megfelelően járt el akkor, a mikor a felhívott kormányrendeletet a jelenlegi esetre is alkalmazta és nem sértett anyagjogi szabályt annak kimondásával, hogy a peres felek között a bor adásvétele iránt létrejött kérdéses ügylet a felhívott kormányrendelet értelmében hatálytalan lévén, abból kifolyóan a felperes a kereset tárgyát képező és lényegben kártérítés tekintete alá eső stornódij iránti igényt jogosan nem érvényesítheti. Maximális ár túllépése. 34, A maximáiis áron felül fizetett többlet visszakövetelésénél nincs snlya annak, hogy az ügylet teljesittetett-e vagy sem. (Kúria 3925/1920. P. IV. sz. — 1921. jan. 25.) Indokok: Az 1914 : L. t.-cz. l.§ a szerint, a hatóságilag megállapított legmagasabb árnál magasabb ár fizetése a többletre nézve hatálytalan és a vevő a többletet visszakövetelheti. Nem támadtatott meg és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó az a tényállás, hogy a felperes vevő a A) jelű okirattal 1919. évi márczius 11-én megkötött vételnél a maximált 134 000 kor. vételáron felül, az alperes eladónak 100000 koronával többet fizetett; amelyből az alperes 86.000 koronát magának tartott meg, 14.600 koronával pedig — a felperes tudta és hozzájárulása nélkül — az ügyletkötésnél eljárt ügynökeit dijazta. Ennélfogva minthogy a maximális áron felül fizetett többlet visszakövetelése tekintetében nincs súlya annak, hogy az ügylet teljesittetett-e avagy, hogy a teljesítés me!yik szerződő fél mulasztása következtében maradt el: a felebbezési bíróság az ügylet teljesítésének elmaradására vonatkozóan felajánlott bizonyítás felvételét helyes megokolással mellőzte s az 1914 : L. í.-cz 1. § ában irt anyagi jogszabályt helyesen alkalmazta. Lánczkereskedelem. 35. Igaz ugyan, hogy az árunak a termelőtől, illetve a Gyárostól a fogyasztóhoz való juttatása czéljából rendszerint csak két közbeeső kereskedőre, t. i. a nagykereskedőre és a kiskereskedőre ven szükség és hogy az az üqy:et, melylyel a szükségtelen közbeeső kereskedő a közszükségleti czikket drágítja, birói jogvédelemben rendszerint nem részesülhet; ez azonban nem áll feltétlenül arra a nagy hereskedöre nézve, aki a másik nagykereskedőtől megvett árunak külföldre való kivitelivel foglalkozik. (Kúria 4010. 1920. P. IV. sz. — Ibii. feruár 3.) Indokok: (Mint fejben . . .) mert egyrészt a külföldi vevő — a belföldi beszerzési források beható ismerete hiányában — nincs mindig abban a helyzetben, hogy a gyároshoz vagy a gyárossal közvetlenül szerződő belföldi nagykereskedőhöz forduljon: másrészt pedig nem a külföldi fogyasztónak az áru megdrágulása elleni védelmét vagy a kivitel megnehezítését, hanem rendszerint inkább a belföldön nélkülözhető ipari termékek kivitelének előmozdítását kell közérdekűnek tekinteni. Minthogy pedig a perben nem merültek fel adatok arra nézve, hogy a szóban forgó áruezikk kivitele tilos avagy a belföldi fogyasztó közönség érdekei szempontjából káros lett volna; a kereset tehát egyedül abból az okból, hogy a felperes közbelépése az áru árát szükség nélkül drágította, el nem utasítható. Balesetbiztosítás. 36. Á kötvényfeltételek 1. §-a szerint a felperes munkaképtelensége csak arra az esetre levén biztosítva, ha azt baleset idézi elö, oly esetben, midőn a munkaképtelenséget nem tisztán, hanem csak részben okozta baleset, a munkaképtelenség ama részében, melyet más körülmény idézett elő, felperes nem tekinthető biztosítottnak. (Kúria 3842. 1920. P. IV. sz. — 1921. január 27.) Indokok: A felebbezési bíróság a felperes munkaképtelenségének a baleseti sérüléssel okozati összefüggésbe hozható mérvét az Igazságügyi orvosi tanács és az Állami munkásbiztositási orvosi tanács véleményének mérlegelésével állapította meg: az Állami munkásbiztosítási orvosi tanács pedig a maga szakvéleményét annak vüágos tartalma szerint a felperes részéről a budapesti munkásbiztositási választott bíróság előtt folyamatba tett ügyben előzetesen meghallgatott orvosszakértők leleteinek is felülvizsgálása mellett terjesztette elő s minthogy ekként az Állami munkásbiztositási orvosi tanács véleményének mérlegelésével a választott bírósági eljárásban meghallgatott orvosszakértők véleménye is mérlegelés