Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 5-6. szám - A szovjettartozások rendezése

5—6. sz. Kereskedelmi Jog 43 HAZAI JOGGYAKORLAT. Választott bíróság. 28. A választott bírósági szerződés hatálytalanítása - a szerződő felek megegyezésének hiányában — az anyagi jog szabályai szerint csak bírói ítélettel, tehát nem perenkiviill, hanem peres eljárás utján állapitható meg. (Kúria 98/1921. P. IV. sz. — 1921. február 3.) Indokok: Az alsóbiróságok által elbírált kérelem arra irányul, hogy a hérelmező és ennek ellenfele között az A) alatti kötlevél értelmében a választott bíróság kikötésére vonatkozóan létrejött megállapodás hatályát vesztettnek mondassék ki. A szerződésnek egészben vagy részben való hatálytalanítása a szerződő felek megegyezésének hiányában anyagi jog szabályai értelmében csak birói Ítélettel, tehát nem perenkivüli, hanem peres eljárás utján állapitható meg. A Pp-nek a választott bíróság intézményét szabályozó XVII. czime ettől az általános szabálytól eltérően különleges rendelkezést nem tartalmaz, az anyagi jog általános szabályai tehát a választott bírósági szerződés hatálytalanítása tekintetében is megfelelően alkalmazandók annyival is inkább, mert abban az esetben, ha a kérvényező fél a választott bírósági kikötést tartalmazó szerződésből származtatott magánjogi igényeit a rendes bíróság előtt indított keresettel érvényesítené, az ezzel a keresettel szemben a kérvényezőnek ellenfele mint alperes által a választott bírósági kikötés alapján támasztható pergátló kifogás abban a peres eljárásban döntetnék el, nem lehet tehát ezt a kérdést perenkivüli uton elbírálni akkor sem, ha ezt a választott bírósági kikötés hatályvesztettségét vitató másik szerződő fél önálló kérelkmként terjeszti elő. Szövetkezet. 29. A nem írásban, hanem csupán a szövetkezeti közgyűlésen élőszóval előterjesztett indítvány visszavonása nemcsak az indítványozó kifejezett visszavonó nyilatkozatából, hanem, ily nyilatkozat nélkül is, az indítványozónak ily következtetésre alkalmas, egész magatartásából megállapítható. (Kúria 603/1920. P. IV. sz. — 1921. január 12.) Indokok: (Mint fejben . . .) A meg nem támadott tényállás szerint a szövetkezeti ügyésznek az I. r. felperes szóbeli indítványával szemben elhangzott felvilágosító szavai után az I. r. felperes semmiféle megjegyzést nem tett; ezután a közgyűlés elnöke által feltett arra a kérdésre, hogy elfogadják-e a régi felügyelőbizottsági tagok megválasztását, csak ez a felkiáltás hallatszott „elfogadjuk*, az I. r. felperes pedig hallgatott és sem a kérdés feltevésénél, sem a régi felügyelő-bizottsági tagok megválasztását kimondó határozat kihirdetésénél közbe nem szólt, az ellen sem akkor, sem a közgyűlés későbbi folyamán nem tiltakozott, jóllehet a szövetkezeti alapszabályoknak a választás mikénti megejtésére vonatkozó rendelkezéseit, amint ezt a felebbezési bíróság meg nem támadottan megállapította, ismernie kellett. Az I. r. felperes ezen magatartását helyesen tekintette a közgyűlés elnöke olyannak, mint amely a régi felügyelő-bizottsági tagok megválasztása ellen irányuló indítvány visszavonásával egyértelmű; az elnöknek eljárása tehát, mely szerint a felügyelő-bizottsági tagokat — a titkos szavazás mellőzésével — egyhangú közfelkiáltás utján megválasztottaknak jelentette ki, sem törvénybe, sem az alapszabályok 17. §-ába nem ütközött; és így az ekként meghozott közgyűlési határozat a K. T. 174. §-a alapján sikerrel meg nem támadható. 30. Az a körülmény, hogy a czégbírdság az alapszabályokat, melyek sérelmes intézkedést tartalmaznak, annak idején jóváhagyta s a szövetkezet már huzamosabb idő óta ezen alapszabályok mellett folytatja működését, nem szolgálhat okul arra, hogy a megjelölt sérelmes intézkedés továbbra is érvénysen tartassék. (Kúria 4021/1920. P. IV. sz. — 1921. január 12.) Vétel. 31. A proletárdikta'ura alatt tett s nem a czég jogosított képviselőitől származó jogi kijelentés is megtartja Joghatályát, ha a fél a proletárdiktatúra elmultával, midőn a kényszerhelyzet megszűnt, a másik felet nem értesiti arról, hogy korábbi kijelentését érvényesnek nem tekinti s az ügylethez ragaszkodik. (Kúria 3874/1920. P. IV. sz. — 1921. január 19.) Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint felperes a proletárdiktatúra fennállása alatt 1919. évi ápril hó 9-én keltezett, 3. alatt becsatolt levél tartalma szerint arról értesítette az alperest, hogy a köztük 1919. évi február 11-én 1500 hektoliter bor vételére vonatkozóan megkötött ügylet a forradalmi kormányzótanács XXXVI. számú rendelete értelmében hatálytalan s hogy az ügylet folytán adott előlegnek visszatérítését igényli. Habár a 3. alatti okiratban foglalt nyilatkozat, mint a proletárdiktatúra fennállása alatt szoczializálva volt felperesi üzem akkori vezetőségétől, tehát nem a felperes czég jogosi- 1 tott képviselőitől származó, s nyilván kényszer hatása alatt keletkezett jogi kijelentés, a felperes jogcselekményének nem tekinthető és igy ez a nyilatkozat a felperes jogait nem érinti, mégis,<minthogy az előzmények folytán a rendes kereskedőtől elvárható jóhiszeműség és ügyviteli pontosság múlhatatlanul megkívánta, hogy amint a felperes a proletárdiktatúrának köztudomás szerint 1919. augusztus 2 án bekövetkezett bukása után szabad cselekvőképességét visszanyerte, az alperest az ügylet fentartására irányuló elhatározásáról azonnal értesítse és pedig annál inkább, mert ebben az