Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 5-6. szám - A szovjettartozások rendezése

40 Kereskedelmi Jog 5—6. 8Z. vállaló fél részéről az ő fizetési készsége és képessége tekintetében a vele szemben álló félnek nyújtott biztosítást jelent, aminek megvalósítási módja az, hogy a vevő a vételárat az ügylet zavartalan lebonyolithatása végett az eladó részére annak idején leendő kiszolgáltatás czéljából valamely pénzintézetnél vagy más harmadik személynél előzetesen leteszi, vagy letéteti. Kérdés, hogy a letéteményes pénzintézet kinek a rendelkezéseit köteles követni? A Kúria állandó gyakorlata szerint a pénzintézet a letevő megbízott jaként jár el s annak utasításaihoz alkalmazkodni köteles és a letett összegre vonatkozóan sem önálló rendelkezési jogot nem nyer, sem azzal szemben, akinek részére a letett összeg folyósítandó, személyes felelősség nem terheli; pl. oly esetben, midőn a megbízó a különben visszavonhatatlanul történt meghitelezést visszavonja. A megbízott pénzintézet nem lép be a két fél közötti jogügyletbe s igy a másik fél részéről felelősségre sem vonható. (P. IV. 1349/1920. sz. Ker. Jog novemberi szám.) A fuvarozási jog körében különös gyakorlati értékkel bir ma, midőn a közlekedés lassúsága évtizedekkel vet vissza bennünket, a P. IV. 1152/1919. sz. a. döntés (Ker. Jog márcziusi szám), mely a békében megszokottnál tovább tartó fuvarozás veszélyét is a vevőre hárítja, mert ezzel az eshetőséggel számolnia kellett s mert az eladó, aki saját telepén teljesít, nincs kötelezve annak előzetes megállapítására, hogy az áru természetes minősége mellett a hosszabb ideig tartó vasúti szállítással szemben kellő ellenálló képességgel^bir e? A vasút a maga felelősségét bizonyos esetekre ki is zárhatja, viszont vétkes gondatlanság esetén a V. Ü. Sz. 94. §. szerint is teljes kártérítéssel tartozik. Mit kell azonban vétkes gondatlanság alatt érteni ? A rendes kereskedő gondosságának elmulasztását vagy ennél többet? A Kúria szerint a vasúti jogban következetesen érvényesülő különleges jogelv szerint nem a rendes kereskedői gondosság elmulasztása, hanem csak az ennél súlyosabb beszámítás alá eső vétkes gondatlanság zárja ki a vasút felelősségét korlátozó határozmányok alkalmazhatóságát. (P. IV. 1918/1920. sz. Ker. Jog novemberi szám.) A biztosítási jog köréből néhány részletkérdés érdemel figyelmet. Ha a biztosító társaság a több évre kötött kárbiztosilási szerződést idő előtt felbontja, indithat-e a biztositntt a szerződés fennállása iránt megállapítási keresetet? A Kúria szerint igen. (P. IV. 1872. 1919. sz. Ker. Jog májusi szám) A kereseti jog elévülése tekintetében a P. IV. 1314/1919. sz. határozat (Ker. Jog ápr. szám) kimondta, hogy ha a biztosítási összeg kifizetése ártatlansági bizonyítvány bemutatásától van függővé téve, akkor az elévülés a bizonyítvány kiállítása napján veszi kezdetét. Hogy mi tekinthető munkaképtelenségnek s mely, a balesetből származó betegség okozhat teljes munkaképtelenséget, arra nézve -— a K. T. 472. §. szerint — a biztosítási szerződés irányadó. (P. IV. 1313/1919. sz. Ker. Jog márcziusi szám) A baleset, munkaképtelenség stb. megállapítása végett szakbizottsági eljárás nem köthető ki, mivel a balesetbiztosítás nem a kár-, hanem az életbiztosítás .egyik nemét képezi. (P. IV. 1821/1920. sz. Ker. Jog nov. szám.) Mint kuriózumot s a biztosított érdekvédelmének netovábbját megemlítjük még a P. IV. 1794/1920. sz. ítéletet (Ker. Jog okt. szám), mely szerint az a körülmény, hogy a biztosított többszőri tüdőgyulladásban, továbbá váltólázban és dysenteriában szenvedett; továbbá az, hogy három orvos őt tuberkulózis és tüdőcsucshurut ellen kezelte, még nem bizonyítja, hogy'a biztosított azok észleléséről tudomással is bírt volna ! . .. SZEMLE. A szovjettartozások rendezése. Lapzárta után jelent meg (Bud. Közi. febr. 27.) a m. kir. minisztériumnak 1360/1921. M. E. sz. rendelete a vállalatoknak és üzemeknek az u. n. tanácsköztársaság idejében történt ,..köztulajdonba vétele" folytán előállott tényleges helyzet rendezése tárgyában. Az idő rövidsége miatt tehát csak röviden foglalkozhatunk e nagyfontosságú kérdéssel, melyet egyébként lapunk hasábjain ismételten tettünk megbeszélés tárgyává. (L. Dr. Nyulászi János és dr. Havas Károly czikkeit a K. J. 1919. deczemberi, illetve 1921. februári számaiban.) A kormányrendelet a kommunizált üzemek Összes jogviszony ait — ugy egyesekkel, mint az állammal szemben — rendezi. Kiindulván az 1920. I. t.-cz. 9. §-ának rendelkezéséből, mindenekelőtt megállapítja, hogy az állam a szóijetszervek intézkedéseiért s ügyleteiért felelősséget nem vállal, hanem ezek alapján jogosultnak és kötelezettnek a kommunizált vállalatot tekinti. (1. £ i A köztulajdonba