Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 23-24. szám - A lengyel jogrendszer

28-24 sz. Kereskedelmi Jog 181 egyezéssel a rendelet életbelépte után is hatályában fentartsák és azt esetleg teljesítsék, vagy arra vonatkozóan ui megállapodást, egyezséget kössenek. Rz egyezség azonban azon a czimen megtámadható, hogy felperes az egyezség kötésekor a fenti rendelet létezése iránt menthető tévedésben volt. 163 79. Az ujitás oly jogügylet, melylyel a régi kötelem1 helyébe ujabb kötelem lép olymódon, hogy a régi kötelemnél vagy a jogalap, vagy a szolgáltatás Változik. Eszerint csakis a kötelem főtárgyának meiglVáltoztatása esetén lehet szó ujitásról, a mellékkötelezet'ségnek tekintendő teljesítési határidő megváltoztatása azonban nem kötelemujitás. . . 163 Gazdasági lehetetlenülés. 80. R gazdasági lehetetlenülés esetén megállapítandó, hogy teljesités esetén felperes mily vagyoni elc*jnyhöz jutna, illetőleg hogy mily vagyoni előnytől esett el, amelyre az alperesi teljesités esetén a kikötött teljesités esetében a tisztes kereskedői haszon keretén belül minden esetre szert tehetett volna. 27 81. fiz áremelkedés egymagában véve még nem alkalmas a késedelmes teljesítési kötelezettségnek kártérítési kötelezettséggé való átvá toztatiasára, mert a késedelmes adós a késedelemből eredő hátrányt viselni tartozik; mégis a birói gyakorlatban elfogadott jogi álláspont szerint a késedelmes aclós a teljesités helyett kártérítéssel tartozik abban az esetben, ha az ő késedelmével okozati összefüggésben nem álló külső események, nevezetesen a pénz vásárló erejének nagy mértékű eltolódása, az áruhiány, a termelési költség túlságos megnövekedése a szolgáltandó áru árát oly magasra szöktették fel, hogy a hitelező a teljesítéssel olyan nem remélt és előre nem látott vagyoni előnyhöz jutna, amely a szerződés létesítésekor számításba juthatott nyereségnek legszélsőbb határát is messze meghaladja, viszont az adósra oly szolgáltatás hárulna, amely szerződésszegésével arányban nincs és az adós vagyoni romlását előidézni alkalmas 127 Maximális ár túllépése 82. R maximális áron felül fizetett többlet visszakövetelésénél nincs súlya annak, hogy az ügylet teljesittetett-e vagy sem 45 83. Rz 1914. L. t.-c. csupán hatóságilag maximált közszükségleti czikk árának túllépéséről szól; az irányár ilyennek nem tekinthető 63 Árdrágítás 84. Rz a tény egymagában, hogy valaki telepe holyén kívül, ahol fióktelepe részére iparigazolványa nincs, kötött ügyletet, nem teszi a kötőt, ügyletei- érvénytelenné, hanem legfeljebb iparrendészeti kihágást képez. . . 1 24 85. Igaz ugyan, hogy az árunak a termelőtől, illetve a gufárostól a rogjyasztóhoz való juttatása czéljóból rendszerint csak két közbeeső kereskedőre t. i. a nagykereskedőre és a kiskereskedőre van szükség és hogy az az üigtylet, melylyel a szükségtelen közbeeső kereskedő a közszükségleti czikket "drágítja, birói jogvédelemben rendszerint nem részesülhet; ez azonban nem áll feltétlenül arra a nagykereskedőre nézve, aki a másik nagykereskedőtől megvett árunak külföldre fteió kivitelével foglalkozik „ 45 86. R 3678/1917. ML E. SZ. rendélet 2/. §-a értelmében árdrágitási visszaélésnek minősül az a cselekmény, amely a közfogyasztás czéljaira szükséges áruk árát az üzleti tisztességbe ütköző módok felhasználásával, különösen a nyilvánvalóan szükségtelen közbenső kereskedés utján megdrágítja s ezzel a fogyasztó által való megszerzés lehetőségeit sulyosbbitja. 128 87. R tokaj-hegyaljai borok a köztapasztalat szerint a korcsmai s a borkereskedői üzletek körében árusítás és fogyasztás tárgyául szolgá'nak épp ugy, mint mris eredetű borok s így a 3o78. Mv É. 1917. sz. rendelet alkalmazhatósága szempontjából a j közszükségleti czikkek iogalma alá vonhatók. 143 88. Rz árvizsgáló b.zotlség által megállapított irányárak oly mértékben fulléphetők, amely mértékben a túllépést a kereskedéimi forgalomban kialakult szokásos magasabb árak, esetleg az áru különleges minősége és előállítási módja folytán előálló nagyobb költségek indokolttá teszik. . 160 Szovjeítaríozás. 89. R diktatúra közegeinek vezetése és ellenőrzése alatt működött pénzntézeti alkalmazottak — a proletárdiktatúra alatti működésük tekintetében — nem tekinthetők a bank nevében és megbízásából eljárt alkalmazottaknak s ténykedésüíkért a bank nem,' felelős 25 Biztosítás. 90. R biztosítási szerződés akkor van megkötve, ha a biztosító társaság az a án'atot, annak tartalma értelmében fogadja el. Ha azonban a kiállított biztosítási kötvény szövegébe az ajánlattól eltérő feltételek vannak befoglalva, a biztosítási szerződés csa,k akkor jön létre, ha a biztosítási ajánlatot tevő az ujabb feltételekhez kifejezetten hozzájárult, vagy az ujabb feltételeket tartalmazó és neki kézbesített kötvényt kifogás és észrevétel nélkül elfogadta és megtartotta. t 64 91. Hzon körülményből eqymagában, hogy a biztosító pénzbeszedőjét egy alkalommal a biztosítotthoz inkasso végett elküldötte, nem állapitha'ó meg;, hogy a fielek közt oly 'gyakorlat lett volna, mely a biztosítottat mentesítet e volna ez alól, hogy lejáratkor ő jelentkezzék fizetés végett a biztositónál. 145 92. R kötvényfeltételek 1. §-a szerint a felperes munkaképtelensége csak arra az esetre lévén biztosítva, ha azt baleset idézi elő, oly esetben, midőn a munkaképtelenséget nem tisztán, hanefm< csak részben okozta baleset, a munkaképtelenség ama részében, melyet más körülmény idézett elő, felperes nem tekinthető biztositottnak. H5 93. I. R biztosító a szerződési idő lejárta előtt a szavatossági biztosítási szerződést eg'jold'alulag felbontván, a biztosítottnak jogállapota a biztosítóval szemben bizonytalanná vált s igy joga van ellene megállapítási pert indítani. — II. R K. T. 482. §-ának parancsoló rendelkezésével szemben, mely szerint részbeni kár esetében a kötvény vissza nem adatik és a szerziődés a kár által nem érintett érték erejéig érvényben marad, a biztosítási szerződésben foglalt ellenkező kikötés nem érvényes. . . 110 94. R biztosítási feltételek 9. §. 3-ik pontjában foglalt, a törvénynyel nem ellenkező az a kikötés, mely szerint a biz'ositott tárgyaknak más helyre valót áthelyezése esetében a biztosítás szünetel, a konkrét esetben a szerződés megszűnésével egyértelműi lehet. . *». . . 146 95. Magában véve az a körülmény, hölgy a biztosított üzlete a proletárdiktatúra alatt köziu.ajdónba vétetett, nem jelent vis 'majort a díjfizetésre nézve s a biztosító jogosítva volt később dl] nem fizetés miatt a biztosítást hatálytalanítani. 163 96. R tanácsköztársaság népbaztossáíga által a nyaralókban elhelyezett ingóságok leltározása végett kiküldött közeg által a községi munkástanács egy tagjának közreműködésével oly módón elkövetett lopás, hogy a felperes nyaralójának az ajtaját a község által kirendelt lakatosokkal kinyittatta, nem képez betöréses lopást 164 Utipodgyászbiztositás. 97. Kereskedőileg csomagolt és egyéb az utazás alatt nem szükségelt tárgyaknak utipodgyászként | való feladása ki van zárvp s a vasút azokért nem felel. 77