Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 23-24. szám - A lengyel jogrendszer

180 Kereskedelmi Jog 28-34 iz. az árunak tőzsdei ára van, szabad kézből eladhatja, uz állandó birói gyakorlat szerint a rendes piaczi árral bírói áru eladhatására nézve is alka.mazást nyer 44 56. R K. T. 347. §-a értelmében a vevő az esetben, ha a máshelyről küldött áru ellen kiiogásai vannak, az árunak az eladó rendelkezésére bocsátásával, annak megőrzéséről egyelőre gondoskodni tartozik és ha az áru gondos megvizsgálása — mint a jelen esetben — csakis annak kirakása és szétválasztása utján eszközölhető: akkor ]oga van a vevőnek az árut a VBSUÜ kocsiból kirakatni és egyszersmind a Vasútról el is szállíttatni. Amennyiben pedig az áru megromlásnak van kitéve, köteles a megóvásra szükséges intézkedéseket is megtenni. . , * . 62 57. Rz eladónak az a nyilatkozata, hogy az eldott árunak lakhelyéről X helyre való fuvarozását magéra vállalta, még nem jelenti, hogy X hely a K. T. 344. §-a értelmében reá nézve teljesítési helynek tekintendő. . . . , 63 58. R kötlevélben foglalt »ab Wien« meghatározás nem vonatkozik a teljesítési helyre, hanem csupán azt jelenti, hogy a fuvardíj Wienig az eladót, azontúl a vevőt terheli 63 59. Ha a teljesítésnek határozott időben kell történnie, az adós ennek az időnek eredménytelen elteltével megintés nélkjül is késedelembe esik, kivéve, ha bizonyítja tudja, hogy a teljesítés a határozott időben az ő hibáján kávül beállott okokból nem volt eszközölhető és ha ő ezeknek az okoknak megszűntével nyomban teljesített. ...... 63 60. R K. T. 350. §-ában megjelölt magánjogi csalás fenforgáséról az állandó birói (gyakorlat szerint csak az eladó rosszhiszeműsége esetében vagyis akkor lehet szó, ha az eladó a vétel tárgyául meghatározott áru helyett olyan á ut szállítót, amelyről tudta vagy tudnia kellett, hogy más áru. • . 63 61. Nincs olyan jogszabály, mely az eladót a vevő átvételi késedelme esetén arra kötelezné, hogy a vevőt az átvételre felhívja. 75 62. Rz eladó nem tartozik a vevő részére készített és rendelkezésre tartott árut teljesen megváltozott viszonyok között és bizonytalan ideig rendelkezésre tartani, hanem afölött szabadon rendelkezhetik. . . . * 76 63. Rz állandó birói gyakorlat szerint a K. T. 347. §-ának harmadik bekezdésében foglalt az a szabály, hogy a vevő a kifogásolt és rendelkezésre bocsátott árut, ha fnnak tőzsdei ára van, szabadkézből eladhatja, nemcsak a tőzsdei, hanen a piaczi árral biró árukra nézve is alkalmazást nyervén, a felperesek jogszerűen jártak el akkor, midőn a piaczi árral biró kérdéses árut szabadkézből elsü'ák. 94 64. R kereskedelmi forgalom biztonsága és a kölcsönös jóhiszeműség egyaránt megköveteli, hogy a teljesítési határidő lejárta után egyik fél se hagyja hosszú ideig kétségben a másik felet, vájjon a szerződésükből eredő jogát kívánja-e gyakorolni vagy sem; ha tehát valamely szerződő fél ebbeli kötelezettségének eleget nem tesz, a másik fél jogosan tekinthető az ügylettől elállottnak. . . . , . 95 65. Külföldről behozott és nem maximált árunak továbbadás czél éból való forgalomba hozatala n.m képez árdrágítást. Teljesítéssel egyidejűleg a nem teljesítés esetére vagylagosan az áru egyenértéke is perelhető 109 fi6. Midőn a vevőnek még részben sem átadott árunak a K. T. 352. és 347. §§-ai értelmében való eladása forog fenn, az eladó nincs jogosítva arra, hogy az árunak csak egy részét adja el, hanem az egészet kell eladásra bocsátani. . . « , . 110 67. Rz »ab« kitétel nem a teljesítés helyét, hanem a fuvardíj fizetési kötelezettség kérdését szabályozza. . . 127 68. R teljesítés elmaradása esetén, ha az eladó az áruval nem rendelkezett, a vevő a tisztességes kereskedői hasznot meghaladó mértékű árkülönbözetet nem igényelhet 128 ' 69. Ha a vevő a vételárat kifizette, de az áru átvételében késedelmes, az eladó a K. T. 351. §-a szerint kártérítést csak az áru letétele vagy annak a K. T. 347. §. harmadik bekezdése értelmében a vevő rovására való eladása esetén követelheti, a szerződéstől való egyszerű elállás esetén azonban kártérítés nem követelhető 144 70. R K. T. 354. §-ának helyes értelmezése alapján állandóan követett bírói gyakorlat szerint az értesítés elmulasztásának nincs más következménye, mint az, hogy a késedelmes fél mindaddig teljesíthet és magát a kártérítés kötelezettsége alól mindaddig mentesítheti, a másik fél pedig a teljesítést mindaddio elfogadni tartozik, míg ezáltal nem értesíttetik arról, hogy a késedelem következtében teljesítés helyett kártérítést követel. . . . 145 71. R vevő az eladóval szemben nem tartozik bizonytalan időn át a teljesítésre várakozni, határ a teljesítés nem az eladó hibájából vált időlegesen lehetetlenné, ennélfogva a felperes jogosítva volt a teljesítés bizonytalanná válta folytán az ügylettől elállani s a foglalót az alperestől vissza! övetelni « 145 72. R peres felek között létrejött vételi ügyletnek az a kikötése, hogy alperes mint eladó a szállítási határidőért szavatosságot nem vállal, csak azt fejezi ki, hogy felperes a szállítási határidő be nem tartásából íolyóan a késedelem jogkövetkezményeit alperes ellen nem érvényesítheti, de nem jelenti azt, hogy az alperes teljességgel szabadul szállítási kötelezettsége alól abban az esetben, ha részére a vele szerződött termelő nem szállítana. . . 145 73. R kereskede'mi forgalom biztonsága megköveteli, hogy az ügyletek lebonyolítása körül a szerződő felek kellő gondossággal járjanak el. R kellő gondosság elmulasztása egymagában — tehát a jóhiszeműségre való tekintet nélkül — a'aoul szolgálhat a menthető tévedés folytán létrejött megállapodás megdöntésére. R vevő a szerződésszegő eladóval szemben kényszerhelyzet nélkül is fel van jogosítva fedezeti vétel eszközlésére. . 162 Borvételi ügyletek. 74. R vonatkozó kormányrendelet értelmében a borvételi ügyletet a bor tényleges átadása esetén kívül csak akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha a bor tekintetében a kárveszélyt a felek megállapodásához képest a rendelet életbeléptetése előtt a vevő viselte 26 75. Amennyiben a felek a rendelet életbelépte előtt stornodijban állapodtak meg, ezen stornodii mint lényegileg kártalanítási összeg nem követelhető, ha a felek a megállapodás nem1 teljesítése esetére az ügylet hatályba léptét kötötték ki. ... 44 76. R borvételi ügyleteket hatálytalanító rendelet mellett n?m ügydöntő az, hogiy a vevő az előleg kiegészítésében késedelmes volt, s hogy ily esetben a szerződés az előleg visszaadását kizárta; mert a rendelet a szerződésszegésnek ugy törvényes mint szerződéses jogkövetkezményeit hatályon kívül helyezte. ....... . 63 77. R 4375/1919. M. E. sz. rendelet értelmében az áru (bor) átadásával egyenlőnek tekintendő annak a K. T. 352. §-a alapján a vevő veszélyére történt eladása 76 78. R 4375/1919. M. E. sz. rendelet egyáltalán | nem zárja el a szerződő feleket attól, hogy az e ren' delet értelmében hatálytalan ügyletet közős meg-