Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 23-24. szám - A lengyel jogrendszer

28-24. sz. Kereskedelmi Jog 178 Foglaló. 82. A foglaló megtartására jogosult fél nem tartozik a másik felet a foglaló megtartásáról s a szerződéstől való elállásról értesiteni. , . . 11 33. A nem közvetlenül a szerződés megkötése alkalmával, hanem azt követő időben adott még foglalónak is nevezett összeg a K. T. 276. §-ának helyes értelmezése mellett foglalónak nem tekinthető 75 Pénzszolgáltatás. 34. Joghatályos azon kikötés, hogy amennyiben aa áru átvételkor az osztrák-magyar bank 1000 kolonás bankjegyeivel nem fizettetnék, eladó a vételtől elállhat.. , -, n 35. Bár a pénzszolgáltatás helye (Kassa) időközben cseh megszállás alá került és ott ez idő szerint cseh valuta áll fenn, a K. T. 326. §-ának vonatkozó rendelkezése oly esetben, midőn az ügylet még a cseh megszállás előtt mindkét részről magyar honos felek között keletkezett, nem alkalmazható. 25 36. A cseh-szlovák hitelező Budapesten teljesítendő pénzszolgáltatást csak magyar koronában követelhet. .... 26 37. R szerződésnek azon kitétele, hogy a biztosítási összeg 8000 frank aranyban, ucry értelmezendő, hogy ezzel a felek a számolási értéket határozták meg, de nem állapodtak meg abban, hogy alperes természetben arany frankokat tartozik fizetni. 144 38. Ugy a K. T. 326. §-a, mint az általános magánjog értelmében a felek szabadon határozhatják meg azt a pénznemet, amielybén a fizetés teljesítendő, ennélfogva, amint valamely külföldi pénznemben való fizetés kikötésével a belföldön forgalomban lévő pénzzel való fizetést teljesen kizárhat]ák, ugy abban is joghatályosan megállapodhatnak, hogj a naigyobb összegről szóló hazai pénzjegyekkel vaió fizetés, az ilyen pénzjegyek felváltásának nehézségére és költségességére való tekintettel a hitelező érdekében kizárassék, vagy, amennyiben az adós mégis ily nagyobb pénzjegyekkel fizetne, a szokásos váltási díj a hitelezőnek megtéríttessék. ..... 161 39. Rz 1920. évi 1700. M. E. sz. kormányrendelet nem a fizetési határidőt hosszabbította meg 1920. április 25-ig, hanem az 1920. április 18-ig lejárt pénztartozásokra április 25-ig halasztást adott, aminek következtében az április 26-án felajánlott fizetés nem késett el 161 • 10. Rz 1700 1920. M. E. sz. rendelet 9. §-énak második bekezdése tiltja ugyan a pénztári elismervényen alapuló követelésnek élők között jogügylettel való átruházását; ez az intézkedés azonban nem zárja ki annak birói Ítélettel leendő megállapítását, hogy a pénztári elismervényen alapuló követelés nem az abban megnevezettet, hanem mást illet meg. . 162 Fehér pénz. 41. R folyószámla és másnemű betétek elfogadásával foglalkozó pénzintézet — külön szerződéses kikötés hiányában — szabad tetszése szerint határozza meg, kitől és milyen betétet fogadjon el. Ebben a tekintetben sem törvény, sem jogszokás a pénzintézetet nem korlátozza. Rz ügyvezető-iigazgató jogköre nem terjed ki arra, hogy valakinek kötelező Ígéretet tegyen egy nagyobb összegnek fehér pénzben folyószámlára való elhelyezése iránt. ..... 94 42. Rz 1919. év augusztus első felében fehér pénzt befizető fél tartozik bizonyítani, hogy a fehér pénz nem hamis, hanem valódi fehér pénz volt. 108 43. Rz adós részéről az 1919. aug. 15. előtt lejárt tartozásra fehér pénzben teljesített fizetés ugyanolyan értékű fizetésnek tekintendő, mintha ez kék pénzben történt volna 126 44. R folyószámla viszony természetéből folyólag1 - ellenkező kikötés hijján — adós jogosítva van tar! tozását a folyószámlaviszony tartama alatt bármikor törleszteni; ennélfogva az 1919. aug;.. 12-én felajánlott résztörlesztés ugyanakkor lezártnak tekintend'ő s annak el nem fogadása a hitelezőt hitelezői késedelembe ejti 145 Utalvány. 45. Rz utalványozási ügylet lényegié az anyagi jog szabályai értelmében az, hogy az utalványozott az utalványozó által az utalványosnak átadott azt az okiratot, amely pénz vagy egyéb helyettesíthető dolog szolgáltatására irányuló meghagyást tartalmaz, vagyis az utalványt aláírásával elfogadja. . 94 Akkreditálás. 46. R vételárnak meghitelezés utján való kiegyenlítése esetében sincs módja a vevőnek arra, hogy az eladót a fizetést közvetítő pénzintézetnél kellő időben letett összegnek felvételére szorítsa, arra pedig, hogy a megállapodás értelmében bankszerű közbenjárás utján folyósítandó vételárösszeget bírói letétbe helyezze, a pénzfelvétel határozott megtagadásának esetén kívül sem szüksége, sem' jogos oka nincs, amiből okszerűen folyik az, hogy az eladónak a vevő megbízottjánál a lejárat idején már rendelkezésre állott de általa fel nem vett vételárösZszeg tekintetében a vevőnek vagy az általa megbízott pénzintézetnek hibáján kivül beállható veszélyek az éladó igazolatlan mulasztásának következményeiként ennek terhére hárulnak át. . . 109 Vétel. 47. Azon jogszabály, hogjy a szerződésszegő eladó nemteljesités esetén csupán a szokásos kereskedői haszonnak tekinthető 10%-os kereskedői hasznot tartozik mint kártérítést megfizetni, nem nyerhet alkalmazást oly esetben, midőn bizonyítható, hogy az eladó az árut saját eladójától megkapta és még sem' szállította . 12. " 48. R kötlevélnek az a kitétele: »bis Janner«, azt jelenti, hogy a szállítási határidő csak januárig! tart; január bekövetkeztével a határidő lejártnak tekintendő. ...... . . .... . 12 i 49. Az a körülmény, hogy az eladó a K. T. 347. §. szerinti árverésen általa megvett árut utóbb nyereséggel tovább eladta, a szerződésszegő vevőnek kártérítési kötelezettségét nem érinti. . . . . 12 50. R csupán darab és suly szerint eladott ékkövek egyedi áruknak nem tekinthetők. R tulajdonosnak dologi jogon alapuló követelésével szemben alperes nem hivatkozhatik gazdasági lehetetlenülésre 12 51. R nagy áremelkedésnek kitett áruknál vevő az esetben; midőn eladó kijelentette, hogy szállítani nem1 fog, csupán azon árkülönbözetet követelheti,' mely a megtagadás időpontjában fennállott. 13 52. Utólagos teljesítési határidő adása az ülgjuletet nem alakítja át záros határidőre kötött ügyletté 13 53. R fedezeti vétel kilátásba helyezése joggyakorlatunk szerint nem egyenlő a vevőt megillető választási jog kimerítésével. . . . t . . . 26 54. R proletárdiktatúra alatt tetí s nem a ezeg jogosított képviselőitől szármaazó ]ogi kijelentés is megtartja joghatályát, ha a fél a proletárdiktatúra elmultával, midőn a kényszerhelyzet megszűnt, a már sik felet nem értesiti arról, hogy korábbi kijelentését érvényesnek nem tekinti s az ügylethez ragaszkodik. . . , , , 43 55. A K. T. 351. és 352. §-aiban az eladónak biztosított az a jog, holgjy az árut a késedelmes vevő rovására a K, T. 347* £-a érteknéfo'enr vagyis ha