Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 23-24. szám - A lengyel jogrendszer

28 - 94. sz. K * r«sfrede lm i Jog már azelőtt is fuvaroztatott s alperes el is küldött egy kocsit a kijelölt helyre, ahol megrakódott, de az áru fuvarozás közben tönkrement. R budapesti kir. Ítélőtábla mint felülvizsgálati birőrág (571599. 1921. sz. a.) fuvarozási ügyletet állapított meg, kimondván azt is, hogy az a körülmény sem mentesiti a fuvarozót, hogy a felperes kisérőt nem küldött, mert a kiséret hiányából éppen az ellenkező következik, t. i. az, hogy a fuvarozó azért is viseli a koczkázatot, ha a szükségesnél kevesebb személytetet alkalmaz. Fizetendő a számla vételekor. E kifejezés annyit jelent, hogy a vevő csupán a számla vételekor tartozik a vételárat fizetni, de annyit is, hogy viszont az eladó mindegyik áru' részletről előbb számlát tartozik a vevőnek küldeni s vevő csupán annak vétele után tartozik fizetni. — Elállhat-e a- vevő az ügylettől, ha az eladó a teljesítési határidőn belül a számlát nem küldi ? A Kúria szerint: igen. (P.IV. 1820/1921. sz. a. 1921.nov. 4 ) — Elállhat-e az eladó a későbbi részletek teljesítésétől (szállításától), ha a vevő a korábbi számlát ki nem egyenlítette ? E kérdésre a Kúria (P. IV. 1132/19i 8. sz. a.) már régebben akként foglalt állást, hogy: igen, ha a mulasztás vevő fizetési készsége és képessége hiányára enged alapos következtetést. A Magyar Jogászegylet Emmer pályázatának eredményére vonatkozó legutóbbi hirünk kiegészitéseképen közöljük, hogy a dicséretben részesült pályamuoka szerzője: dr. Kende Ernő ügyvéd, a budapesti áru- ós értéktőzsde választott bíróságának titkára, kinek a perjog köréből eddig is több mélyenjáró czikke jelent meg a jogi szaklapokban A dicséretben részesült pályamunka czime: „A felek és a bíróság cselekvési köre egymáshoz való -viszonyában a polgári perben, különös tekintettel a felek adatszolgáltató tevékenységére (tárgyalási elv)". Birák tömeges átlépése az ügyvédi karba. Több ügyvéd részéről beadvány érkezett a budapesti Ügyvédi kamarához, hogy ez foglaljon állást azon visszás helyzettel szemben, mely az által beáll, hogy főleg az ügyvédi vizsga elengedését szabályzó törvény életbeléptetése óta hivatali állásuktól nyugdíjaztatásuk mellett önkényt megváló birák ós ügyészek tömegesen lépnek át az ügyvédi pályára. A kamara elnöksége alkalmat akar nyújtani arra, hogy az ügyvédi kar felfogása ezen kérdésben mennél szélesebb és tágabb mederben nyilatkozzék és ezért ezen aktuális kérdés megbeszélésére f. é. deczember hó 4 nek d. e. 11 órájára kamarai értekezletre hívta meg a kamara tagjait. j Hazai bírósági határozatok összefoglalása, XVIII. évfolyam (1921.) Altalános. 1. Németországi hitelező részére adóslevél alap • I ján tkvi előjegyzés nem rendelhető el . . 24 2. R teljesítés tárgyi vagy gazdasági lehetetlenülése esetén nincs jogi akadálya annak, hogy vevő a kártérítési kérelemre áttérhessen .... 24 3. R választott bírósági szerződés hatálytalanítása — a szerződő felek megegyezésének hiányában — az anyagi jog szabályai szerint csak birói ítélettel, tehát nem perenkivüli, hanem peres eljárás utján állapitható meg 43 4. Állandó bdrói joggyakorlat alapján kifejlődött az a jogelv, hogy a kereskedelmi forgalomban megkívánt jóhiszeműség és biztonság a szerződéshez hü félnek sem engedi meg, hogy a szerződéstszegő felet hosszú időn át kétségben hagyja aziránt, vájjon ennek szerződésszegéséből eredőleg kiván-e vele szemben és milyen jogot érvényesíteni; amennyiben pedig a szerződéshez hü fél mégis ilyen magatartást tanusit, ennek az a jogkövetkezménye, hogy jogának érvényesítésétől elállóttnak tekintik .... 61 5. Rz 1569/1917. M. E. rendelet, az 1914. évi augusztus hó 1. napjától az 1917. évi május hó 31. napjáig letelt időben lejárt, és az 1917. évi június hó 4. napjáig még el nem évült váltókra nézve az • óvás felvételének szükségességét mellőzve, az elévülést a háború befejezése után meghatározandó időpontig megszakította . . . 61 6. Egymagában az az a körülmény, hogiy a vevő j megbízásából harmadik személy fizeti ki a véíe.árt I az eladónak és hogy ezzel kacsolatban az eladó az 1 árunak a harmadik személy kezéhez leendő kiszol' gáltatása iránt rendelkezik, még nem jelenti a vevő | szerződéses jogainak a harmadikra való átruházását I és nem szünteti meg az eredeti szerződő felek közötti ; ügyleti kapcsolatot, a vételi ügyletből származó joj gokat tehát kifejezett engedményezés nélkül, az el| adóval szemben továbbra is csak az eredeti vevő j érvényesítheti 92 7. I. R Pp. 154. §-a szerint a kézbesítésnek a • perbeli meghatalmazott kezeihez kell történni. R he• lyettesitési meghatalmazott ilyennek nem' tekinthető. ; — II. Rz egyéni cég annak birtokosától különvá! iasztható önálló jogalanyisággal nem bír, hanem az j egyéni cég alatt csak annak birtokosa szerezhet jor gokat, vállalhat kötelezettségeket és indíthat pereket 107 8. R Pp. 85. §-a megengedi ugyan a felülvizsf gálati eljárásba való beavatkozást; ennek azonban • az az előfeltétele, hogy a felülvizsgálati eljárás vaI lamely peres - fél joghatályos perorvoslati beadváj nya következtében már folyamatban legyen, vagy pej dig hogy a beavatkozó az általa ugyancsak joghatályosan és a beavatkozás bejelentésével kapcsolatosan benyújtott perorvoslati beadványnyal maga tegye folyamatba a felülvizsgálati eljárást ... 159 9. Két külön keresettel érvényesített jog csak abban az esetben mondható azonosnak, ha nemcsak a keresetek alapjául szolgáló jogviszony és az abból származtatott igény, hanem egyúttal a peres felek is azonosak. Kivételesen, ha a peres felek nem is ugyanazonosak, mégis a perfügjgőség szempontjából, a telek azonosságával egy tekintet aiá esik, ha a korábban megindított perben az ottani peres féllel szemben hozandó Ítélet, a későbben indított perben és az itt szereplő féllel szemben az Ítélt dolog erejével bír és külön ítélet hozatalát feleslegessé teszi. 160 s*) A határozat után! ulm a lapszámot jel«itl.