Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 13-14. szám

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPE8T, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ ny. m, Wr. Igazságügymlnlszter. curlal tanácselnök. SZERKESZTIK Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár. Ügyvéd, felelős szerkesztő. Előfizetési ár: Egész évre. 200 K. Félévre . . . 100 K. Negyedévre . 50 K. Ezen füzet ára 25 K. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM 13- U.sz. MEGJELENIK MINDEN HŐI-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1921. JÚLIUS 1-15. A rakjegy a belvízi hajózásban. Irta: Dr. Buday Oyula, egyet, magántanár. A szétroncsolt magyar testnek egyik leghatalmasabb vérere a Duna. Áldott folyam, amelytől sokat várunk, remélünk. Áldott folyam, amely hatalmas hátán hőmpölyögteti majd hozzánk a gazdasági felemelkedésnek s evvel a nemzeti megújhodásnak minél gyorsabb le­hetőségeit. Európának ez az egyik legnagyobb jelentőségű viziutja, nyugatról keletre szágul­dásában hatalmas kapocs a nemzetközi meg­értés, az európai népek nemzetközi szolidari­tásának ujabb s az eddiginél erősebb mértékű kialakulása felé. A megcsonkított Magyarországot földrajzi fekvése minden olyan kérdésnél előtérbe ál­lítja, amely a Dunára vonatkozik. Magyar­ország a Dunának egyik legnagyobb érdekeltje, olyan, amelyre nézve a Duna a szakértők sze­rint mérhetetlen gazdagság kutforrásává vál­hatik. A Duna-kérdés régen foglalkoztatja kiváló mérnökeinket és más kiváló technikai szak­értőinket, de kevéssé kötötte le eddigelé jogász­világunk figyelmét. A belvízi hajózás kérdései nem tudtak nagyobb érdeklődést kiváltani. Míg a német jogfejlődés és jogtudomány a maga rendszerességével nyomon követte a belvízi hajózás technikai kifejlését s már 1895. július 15-én elkészült a .Gesetz, betr. die privatrecht­lichen Verha'tnisse der BinnenschiffahrtV) a mely az uj német Kt.-nek megfelelő változta­tásokkal 1900. január 1-én uj fogalmazásban jelent meg, addig nálunk csak az egyes hajó­l) A törvény megjelenése után kevéssel négy ki­meritő kommentár látott napvilágot K. Förtsch, Gold­mann, dr. Josef Landgtaf és dr. Max Mittelstein tollá­ból, amelyek rövid idő alatt jórészt második kiadásukat is megérték. zási vállalatok üzletszabályzatai8), támaszkodva a Kt.-nek a fuvarozási ügyletre vonatkozó álta­lános rendelkezéseire, adták ,szerződési felté­telek* jellegével a belvizi hajózásnál előforduló magán-, illetve kereskedelmi jogi kérdések szabályozását. Talán nem kell hangsúlyozni azt, hogy ezeknek a belvizi hajózásból eredő magánjogi viszonyoknak egyöntetű, szabályozása törvény utján már régen érzett szükség8), talán nem szükséges rámutatni arra, hogy a nagy gazda­sági fellendülésnek szines képei, amelyeket nyomorúságos jelenünk kárpótlásaként jövőnk egére festünk, még inkább köteleznek bennün­ket arra, hogy megfelelő jogi szabályozással, megfelelő s bizalmat keltő jogintézmények létrehozásával, ennek a fellendülésnek mielőbb való elkövetkezését a magunk részéről is elő­segítsük. Sőt a belvizi hajózás magánjogi vonatko­zásai egyenesen öly témául kínálkoznak, ame­lyet fel kell venni az utódállamokkal a Béke­szerződés 78. czikke szerint kötendő egyezmé­nyek közé s egyöntetű szabályozásra kell törekedni, hogy a forgalom lebonyolítása elé minél kevesebb akadály gördüljön. A magunk részéről a belvizi hajózás jogának nemzetközi egyenlősítését sem találnánk túlzott kívánságnak. * * • E czikknek a keretében — feltételezve azt a nagy fellendülést, amely már a legközelebbi jövőben elő fog állani a dunai forgalomban, — foglalkozni kívánunk a belvizi hajózás egyik igen fontos gyakorlati kérdésével, amely a maga gazdasági előnyeinél fogva kiváltkép nagy for­2) így pl. az Első cs. k. szab. DunaQőzhajózási Társaság üzletszabályzata 1876. január 1-tól van érvényben. 8) Tudtunkkal az Igazságügymlnlszterium foglal­kozik a gondolattal, hogy a Kt. általános reviziója során a belvizi hajózás elhanyagolt kérdését Is megoldja.

Next

/
Thumbnails
Contents