Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 7-8. szám - Az idegen pénznemben kirótt tartozás teljesitése [3. r.]

7—8. sz. jelölt számlakövetelések lejárta idején azok összegénél nagyobb ellenkövetelése volt eladó ellen. A peres felek között vitássá vált jog­kérdés elbírálásánál a felebbezési bíróság nyil­ván tévesen alkalmazta az anyagi jognak a beszámításra vonatkozó rendelkezéseit, mert nem kölcsönös követelések beszámításáról, vagy az eladó vételár követelésének a vevő ellenkövetelésének érvényesítése utján való megszűntéről, hanem pusztán arról van szó, hogy az adós ellenkövetelésével szemben érvé­nyesitheti-e a hitelező a saját lejárt követelése körül felmerült fizetési késedelem jogkövet­kezményeit ? A folytatólagos (successiv) szállítások te­kintetében állandósult bírói gyakorlat szerint a vevő fizetési késedelme csak abban az eset­ben szolgálhat jogszerű alapul a folytatólagos szállítások megtagadására, ha a vevő ügyleti magatartása az ő fizetési képességének és kész­ségének hiányára vagyis arra enged alapos következtetést, hogy az eladó a még hátralévő rcszletszáliitások után őt megillető vételár megfizetésére nem számithat, ennek az érdek­védelemnek a szüksége azonban nincs igazolva akkor, ha az eladó kötésellenes szállításaival, : tehát szerződésellenes eljárásával okozott a vevőnek oly költségeket, amelyek összege a lejáratkor ki nem fizetett vételár részlet össze­gével felér vagy azt meghaladja, mert ily eset­ben az eladónak a vevő fizetési képességéhez fűződő érdekei veszélyeztetve nincsenek, azt pedig, hogy az eladó a fizetés jóhiszemű el- j mulasztását arra használja fel, hogy a vételi ' ügylettel vállalt kötelezettségei alól kivonja magát, a fizetési késedelem jogkövetkezmé­nyeinek szerződésszerű kikötése sem indo­kolhatja. Különbözeti ügylet. 41. Az eredetileg tőzsdei árkülönbözetből eredő követelés fedezetére adott váltók ellen turpis causa czimén kifogás érvényesíthető. (Kuna 1628/1919. P. IV. sz. — 1920. márczius 4.) A magyar Kúria: A felperest felülvizsgá­lati kérelmével elutasítja. Indokok: A peres felek között vitássá vált jogkérdés megoldására vonatkozóan a felebbe­zési bíróság elfogadta az elsőbiróság ítéleté­nek indokait; ezekben az indokokban az anyagi jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően van kifejtve az, hogy a „V. és K." czégnek az al­peressel szemben eredetileg tőzsdei árkülön­bözetüől keletkezett s utóbb dr. G. A. által az ő javára az alperes ingatlanain bekebelezett jelzálogos követelés részbeni átengedésével rendezett követelése tekintetében a kötelem­ujitás esete fenn nem foiog s hogy ekként az alperes a kereseti követelés ellen a turpis causa kifogását sikerrel érvényesítheti, mert az annak alapjául szolgáló váltók nem uj, hanem az eredetileg tőzsdei árkülönbözetből keletke­zett, tehát bíróilag nem érvényesíthető köve­telés fedezetéül adattak. Alaptalan tehát az a felülvizsgálati panasz is, hogy a felebbezési bíróság a felperes részéről az alperes kifogá­sával szemben előterjesztett jogi álláspontot méltatás tárgyává nem tette. Vasúti fuvarozás. 42. A „Vasúti Ü. Sz." 86. §. (1) 4. pontja szerint a vasút oly áruknál, melyek sajátszerű természeti minősegüknél fogva a sérülés különös veszélyének vannak kitéve, nem felelős azon kárért, mely ezen veszélyből keletkezett. És ugyané §. (2) pontja szerint, ha a kár a körülmények sze­rint ily veszélyből keletkezhetett, az vélelmeztetik, hegy a kár ezen veszélyből keletkezett. (Kúria 1695/1919. P. IV. sz. — 1920. február 19.) Indokok: Mint fejben. Felperes felülvizsgálati álláspontja szerint a szakértői vélemény tárgya csak az lehetett, hogy a jogelődje által feladott transformátor megsérülését annak természetes minősége egymagában okozhaita-e ? Ellenben azt, hogy a fentemiitett vélelmet a kiderített tényállás mennyiben erőtlenili meg, felperes jogi kérdésnek tekinti, amelynek meg­oldásánál nem lehet a szakértők véleményére hivatkozni. Ugy, de az a kérdés: hogy a vasúti ko­csin észlelt elváltozásokból lehet-e a rendes vasúti tolatást meghaladó összeütközés meg­történtére következtetni és hogy a transformá­tor megsérülését nem annak természetes minő­sége, hanem a normális rázkódtaíásnál erősebb lökés okozta-e?—egyáltalán nem jogi kérdés, hanem műszaki ismeretek segítségével levo­nandó ténybeli következtetések utján megoldandó szakkérdés. Biztosítás. 43. A biztosító társaság a biztositási összeg kifizetését ártatlansági bizonyítvány bemuta'ásátó! tévén függővé, az egy évi elévülési idő ezen ária íarsági bizonyítvány kiállí­tása napján veszi kezdetét. (Kúria 1314/1919. P. IV. sz.— 1920. február 12.) Magyar Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyet adva, a felebbezési biróság ítéletét feloldja s ugyanazt a bíróságot az al­peresek érdemi kifogásai tekintetében a lény­állás megállapítására és a költségekre is ki­terjedő uj határozat hozatalára utasítja. Indokok: A K. T. 487. §-a értelmében a biztosítási szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el attól az időponttól fogva, amikor azok érvényesithetőkké váltak. Az 1-ső és ll odrendü alperesekkel meg­kötött biztositási szerződésekhez tartozó, egyező kikötéseket tartalmazó általános biztositási fel­tételek 8. §-ának c) pontja szerint a biztosító­társaság az úgynevezett ártatlansági bizonyít­vány bemutatása, vagyis a biztosítottnak a kár felmerülte körüli vétlenségének igazolása előtt a biztositási összeget Míizetni nem tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents