Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 7-8. szám - Az idegen pénznemben kirótt tartozás teljesitése [3. r.]

7—8. sz. jelölt számlakövetelések lejárta idején azok összegénél nagyobb ellenkövetelése volt eladó ellen. A peres felek között vitássá vált jogkérdés elbírálásánál a felebbezési bíróság nyilván tévesen alkalmazta az anyagi jognak a beszámításra vonatkozó rendelkezéseit, mert nem kölcsönös követelések beszámításáról, vagy az eladó vételár követelésének a vevő ellenkövetelésének érvényesítése utján való megszűntéről, hanem pusztán arról van szó, hogy az adós ellenkövetelésével szemben érvényesitheti-e a hitelező a saját lejárt követelése körül felmerült fizetési késedelem jogkövetkezményeit ? A folytatólagos (successiv) szállítások tekintetében állandósult bírói gyakorlat szerint a vevő fizetési késedelme csak abban az esetben szolgálhat jogszerű alapul a folytatólagos szállítások megtagadására, ha a vevő ügyleti magatartása az ő fizetési képességének és készségének hiányára vagyis arra enged alapos következtetést, hogy az eladó a még hátralévő rcszletszáliitások után őt megillető vételár megfizetésére nem számithat, ennek az érdekvédelemnek a szüksége azonban nincs igazolva akkor, ha az eladó kötésellenes szállításaival, : tehát szerződésellenes eljárásával okozott a vevőnek oly költségeket, amelyek összege a lejáratkor ki nem fizetett vételár részlet összegével felér vagy azt meghaladja, mert ily esetben az eladónak a vevő fizetési képességéhez fűződő érdekei veszélyeztetve nincsenek, azt pedig, hogy az eladó a fizetés jóhiszemű el- j mulasztását arra használja fel, hogy a vételi ' ügylettel vállalt kötelezettségei alól kivonja magát, a fizetési késedelem jogkövetkezményeinek szerződésszerű kikötése sem indokolhatja. Különbözeti ügylet. 41. Az eredetileg tőzsdei árkülönbözetből eredő követelés fedezetére adott váltók ellen turpis causa czimén kifogás érvényesíthető. (Kuna 1628/1919. P. IV. sz. — 1920. márczius 4.) A magyar Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A peres felek között vitássá vált jogkérdés megoldására vonatkozóan a felebbezési bíróság elfogadta az elsőbiróság ítéletének indokait; ezekben az indokokban az anyagi jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően van kifejtve az, hogy a „V. és K." czégnek az alperessel szemben eredetileg tőzsdei árkülönbözetüől keletkezett s utóbb dr. G. A. által az ő javára az alperes ingatlanain bekebelezett jelzálogos követelés részbeni átengedésével rendezett követelése tekintetében a kötelemujitás esete fenn nem foiog s hogy ekként az alperes a kereseti követelés ellen a turpis causa kifogását sikerrel érvényesítheti, mert az annak alapjául szolgáló váltók nem uj, hanem az eredetileg tőzsdei árkülönbözetből keletkezett, tehát bíróilag nem érvényesíthető követelés fedezetéül adattak. Alaptalan tehát az a felülvizsgálati panasz is, hogy a felebbezési bíróság a felperes részéről az alperes kifogásával szemben előterjesztett jogi álláspontot méltatás tárgyává nem tette. Vasúti fuvarozás. 42. A „Vasúti Ü. Sz." 86. §. (1) 4. pontja szerint a vasút oly áruknál, melyek sajátszerű természeti minősegüknél fogva a sérülés különös veszélyének vannak kitéve, nem felelős azon kárért, mely ezen veszélyből keletkezett. És ugyané §. (2) pontja szerint, ha a kár a körülmények szerint ily veszélyből keletkezhetett, az vélelmeztetik, hegy a kár ezen veszélyből keletkezett. (Kúria 1695/1919. P. IV. sz. — 1920. február 19.) Indokok: Mint fejben. Felperes felülvizsgálati álláspontja szerint a szakértői vélemény tárgya csak az lehetett, hogy a jogelődje által feladott transformátor megsérülését annak természetes minősége egymagában okozhaita-e ? Ellenben azt, hogy a fentemiitett vélelmet a kiderített tényállás mennyiben erőtlenili meg, felperes jogi kérdésnek tekinti, amelynek megoldásánál nem lehet a szakértők véleményére hivatkozni. Ugy, de az a kérdés: hogy a vasúti kocsin észlelt elváltozásokból lehet-e a rendes vasúti tolatást meghaladó összeütközés megtörténtére következtetni és hogy a transformátor megsérülését nem annak természetes minősége, hanem a normális rázkódtaíásnál erősebb lökés okozta-e?—egyáltalán nem jogi kérdés, hanem műszaki ismeretek segítségével levonandó ténybeli következtetések utján megoldandó szakkérdés. Biztosítás. 43. A biztosító társaság a biztositási összeg kifizetését ártatlansági bizonyítvány bemuta'ásátó! tévén függővé, az egy évi elévülési idő ezen ária íarsági bizonyítvány kiállítása napján veszi kezdetét. (Kúria 1314/1919. P. IV. sz.— 1920. február 12.) Magyar Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyet adva, a felebbezési biróság ítéletét feloldja s ugyanazt a bíróságot az alperesek érdemi kifogásai tekintetében a lényállás megállapítására és a költségekre is kiterjedő uj határozat hozatalára utasítja. Indokok: A K. T. 487. §-a értelmében a biztosítási szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el attól az időponttól fogva, amikor azok érvényesithetőkké váltak. Az 1-ső és ll odrendü alperesekkel megkötött biztositási szerződésekhez tartozó, egyező kikötéseket tartalmazó általános biztositási feltételek 8. §-ának c) pontja szerint a biztosítótársaság az úgynevezett ártatlansági bizonyítvány bemutatása, vagyis a biztosítottnak a kár felmerülte körüli vétlenségének igazolása előtt a biztositási összeget Míizetni nem tartozik.