Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 7-8. szám - Az idegen pénznemben kirótt tartozás teljesitése [3. r.]

sz. Kereskedelmi Jog 67 megjelölésének kereskedelmi czégben használatáról; az 5981/1918. M. E. sz. rend. a büntető eljárás során lefoglalt iparczikkek igénybevétele és a köz­ellátás czéljaira való felosztása tárgyában ; a 6626. 1918. M. E. sz. rend, a váltókra, keresk. utalvá' nyokra és közraktári jegyekre vonatkozó kivételes intézkedések ujabb kiegészítése tárgyában. A 2. §. szerint az u. n. népköztársaság szerveinek az igazságügyi igazgatás körében tett rendelkezései — a jelen rendeletből folyó kivételekkel — érin­tetlenül maradnak még akkor is, ha azokat a jelen rendelettel fenn nem tartott néptörvény vagy ren­delet alapján bocsátották is ki. így különösen érin­tetlenül maradnak a házassági, törvényesitési és örökbefogadási ügyekben kiadott rendelkezései. A 3. §. szerint az u, n. népköztársaság szervei által kibocsátott rendelkezéseknek az 1920. 1. t.-cz. 9. §. megállapitott érvénytelensége^ nem érinti a törvényes bíróságoknak és az ig. szolg. egyéb törvényes szer­veinek akár a polgári peres vagy nem peres ügyek­ben, akár a büntető ügyekben teljesített eljárását és az említett ügyekben hozott ítéleteit vagy egyéb határozatait. A 4. §. szerint pedig a fenti rendelke­zések érvénytelensége nem érinti azon jogügyletek­nek és jogcselekményeknek hatályosságát, melyeket a felek az emiitett rendelkezések érvényességében bízva ezek alkalmazásának idejében kötöttek, illetőleg végeztek. A m. kir. minisztériumnak 2438/1920. M. E. számú rendelete a részvénytársaságok alaptőkéjének felemelése tárgyában. 1. §. A m. kir. minisztériumnak 1918. évi szeptember hó 2-án kelt 3.780/M. E. számú rendelete, mely a részvénytár­saságok alaptőkéjének felemelését a minisztériumnak előzetes engedélyétől tette függővé, hatályon kivül helyeztetik. 2. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1920. évi március hó 24-én. Az értékek feletti rendelkezések időle­ges korlátozása tárgyában az u. n. népköztársaság kormánya által 1919. márczius 19-én 2029/1919. M. E. sz. a. kibocsátott rendelet s az ennek végrehaj­tásaként az u. n. tanácsköztársaság által kiadott összes rendeletek a pénzügyminiszter 1052.T. M. számú, 1920. márczius 16-án kelt és a Budapesti Közlöny márczius 17. számában megjelent körren­delete értelmében — érvénytelenek. E szerint az értékek elhelyezésére bárhol bérelt safeknek tar­talma, bármely czógnél elhelyezett értékpapirok, zárt letétek, a folyó számlára elhelyezett összegek, betétek felett a tulajdonosok szabadon rendelkezhet­nek. A jámbor olvasó azonban ne vegye ezt szó szerint. Másnap, azaz márczius 18-án megjelent a minisztérium 1700/1920. M. E. sz. rendelete a bank­jegyek felülbélyegzése tárgyában (lásd erről más helyen!), mely ezen régi betétek s folyószámlákra vonatkozó követeléseket nem érintette ugyan (11. ellenben a rendelet 15. §-a szerint a fél a betétek­ből és folyószámla követelésekből 1920. április 5-ig kifizetést csak ugy követelhet, ha hitelt érdemlően kimutatja, hogy a kivánt összeget saját vagy hozzá­tartozójának életfentartása czéljára vagy elkerülhe­tetlenül szükséges és halasztást nem tűrő kiadásai­nak fedezése végett vagy a 12. §. 3. bek. 1—3. pontjai szerint halasztás alá nem eső tartozásának kifizetésére van szüksége. A 15. §. 2. bek. szerint pedig 1920. ápr. 5. után a fél csak betétjének stb. felével (50°/o) rendelkezhetik, mig a másik feléről csupán az 1. bekezdésben felsorolt fenti esetekben rendelkezhetik. — Amit tehát a pénzügyminiszter egyik kezével adott, a másik kezével ismét elvette. Vagy talán — nem tudja a jobb kéz, amit a bal csinál? A Magyar Jogászegylet márczius 14-én tartott közgyűlése a magyar jogtudomány mivelői­nek és kedvelőinek nem nagy örömére szolgálhatott. Nagy Ferencz elnöki megnyitójának melanchólikus s a területi megcsonkítás, mint immár elhárithat­lannak tekinthető rosszat bejelentő hangja mint egy­egy koporsó szegverós hangzott a zsúfolt közgyű­lési teremben. Megilletődve és mélyen elszomorodva hallgattuk a szebb multat képviselő ősz tudós szavait. A titkári jelentós felolvasása után Juhász Andor táblai elnök előterjesztette az igazgató-választmány által javasolt választási listát, Az É. T. 18. § ához. Az ügyvéd polgári peres vagy perenkivüli ügyekben az ügy folyama alatt vagy befejezése után kérheti, hogy fölmerült diját ós kiadását 3aját felével szemben a biróság állapítsa meg. A biróság a kérelem felől szóbeli tárgyalás nélkül határozhat. Az E. T. 18. §-ának czólja, hogy mind az ügyvédnek, mind a félnek módjában legyen a költségek összegszerűségét bírói­lag megállapittatni. Az e tárgyban hozott határozat nem bir végrehajtható erővel. Ha az ügyvéd fizetés­ben való marasztalást kiván, ugy köteles külön költ­ségjegyzék-pert folyamatba tenni, — Eddig a tör-

Next

/
Thumbnails
Contents