Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 7-8. szám - A nemzetközi tartozások a békeszerződés javaslatában [1. r.]

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. 1 ALAPÍTÓ G RECSÁK KÁROLY ny. m, igazságügymlniszter. FŐSZERKESZTŐ 1 FELELŐS SZERKESZTŐ: BUBLA FERENCZ Dr. SZENTÉ LAJOS curiai tanácselnök. ügyvéd. FŐMUNKATÁRS : Dr. KUNCZ ÖDÖN egyetemi tanár. Előfizetési ár: Egész évre. . 80 K. Félévre .... 40 K, Negyedévre, , 20 K, Egy fűzet ára . . 8 K. TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM 7-8, sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1920. ÁPRILIS 1—15. A nemzetkőzi tartozások a békeszerződés javaslatában. Irta: Dr. Görög Frigyes ügyvéd, a Pénzintézetek Országos Egyesülése főtitkára. A nemzetközi magánjogi pénztartozások rendezésére vonatkozó intézkedéseiben a békeszerződés tervezete — nyomdai műnyelven szólva — sállószedés"-ről készült. A német békeszerződésnek idevágó rendelkezéseit szó szerint lenyomatták először az osztrák, majd a bolgár szerződésbe, legvégül pedig a magyar szerződés tervezetébe. Ez az egybehangzóság jogosulttá teszi azok kételyét, akik nem sok eredményt várnak a témakörben békedelegácziónk munkájától. De bármily nehéz legyen is a küzdelem a preczedensek súlya és a meglévőhöz ragaszkodó konzervativizmus ellen, békedelegácziónknak mégis kötelessége volt mindazon érvek felsorakoztatása, amelyek a tervezet katasztrofális hatású rendelkezéseinek módosítása mellett felhozhatók. Két körülmény könnyítette meg ezt a munkát; egyrészt a rendelkezéseknek a magyar közgazdaságot romlásba döntő materiális igazságtalanságai, másrészt az a jogtechnikai fogyatékosság, amely ez intézkedéseket jellemzi és amely igen sok kérdésben teljes jogbizonytalanságot eredményezne. A következőkben rövid vázlatát óhajtjuk adni a békejavaslat rendelkezéseinek (I.), majd rámutatunk azokra a főbb kontroverziákra, ameiyek a szerződés jelenlegi formája mellett felmerülnek (11), végül a szabályozással szemben a magyar álláspontot fogjuk körvonaiozni. (III.) I. A szerződéstervezet rendelkezésed A tervezet X. részének (Gazdasági rendelkezések) III. fejezetében (Adósságok) elhelyezett 231. §. szerint a1 nemzetközi pénztartozások bizenyos körére vonatkozólag az ententeállamoknak jogukban áll követelni, hogy ezek a tartozások ne az adós és hitelező között közvetlenül, hanem állami igazoló és leszámoló hivatalok (offices de verification et de compensation) közbekapcsolásával clearingszerilen egyenlittessenek ki. Az ententeállamoknak a szerződés ratifikálásától számított egy hónap alatt kell nyilatkozniok az iránt, vájjon a lebonyolításnak ezt a rendszerét óhajtják-e. Amennyiben a választás az államközi [clearing mellett történik, ugy mindegyik állam fizetési tilalmat bocsájt ki a tartozásoknak a külföldi hitelező részére történő közvetlen kiegyenlítése ellen. Az adós ez esetben saját állama leszámoló hivatalának teljesít, a hitelező a leszámoló hivataltól kap kielégítést. A két állam leszámoló hivatala között az elszámolás havonként lesz megejtve. A terhünkre jelentkező egyenleg 8 nap alatt készpénzfizetéssel egyenlítendő ki, ellenben a javunkra szolgáló aktív saldot nem kapjuk meg, hanem ez jóvátételi kötelezettségünk törlesztésére szolgál. Kiegészíti ezt a kompenzácziós rendszeri az a rendelkezés, amelynek értelmében az államok polgárai magántartozásáért szavatossággal tartoznak, kivéve azt az esetet, ha az adós vagyoni helyzeténél fogva a követelés már a háború előtt behajthatatlan volt. A 231. §-hoz csatolt függelék a leszámoló hivatalok eljárását, a vitás kérdéseknek választott bíróság által történő eldöntését, a felek rendelkezésére álló jogorvoslat kérdését meglehetős részletességgel szabályozza. Ez utóbbi rendelkezések különös érdekességgel nem bírnak s így taglalásukat bátran mellőzhetjük. Azoknak a követeléseknek körét, amelyek