Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 5-6. szám - A szoczializált vállalatok vagyoni rendezése

5—6. sz. Kereskedelmi Jog hogy a szerződéshez hasonló minőségű árut a teljesítés helyén, a kellő kereskedői gondosság kifejtése mellett, jutányosabb áron beszereznie nem sikerült. (Euria 629/1919. P. IV. sz. — 1920. január 27.) A magyar Curia: Az alperes csatlakozását visszautasítja, a felperes felperes jelülvizsgálati kérelmét pedig elutasítja és a felülvizsgálatrköltségeket a peres felek között kölcsönösen megszünteti. Indokok: I. Alperesi ügyvéd a felülvizsgálati tárgyalásra idéző végzést 1919. évi decz. hó 29-én vette kézhez, a válaszirat tehát a Pp, 531. § a értelmében legkésőbb 1920. évi január hó 13-án lett volna beadandó, ezért az 1920. évi január hó 14-én beadott válasziratban előterjesztett csatlakozási kérelmet, mint elkésettet, hivatalból vissza kellett utasítani. II. A felperes felülvizsgálati kérelmét a Kúria a következő okokból találta alaptalannak: Mint fejben . . . felperes azonban Sopronban, ahol a szerződés teljesítendő volt, saját előadása szerint is csak S. M. és fia borkereskedő czégnél kísérelte meg, N. N. nevü megbízottja utján, a fedezeti vételt. Ezzel szemben a felpeiescsak a felülvizsgálati kérelemben hozta fel azt, hogy nem ismert Sopronban más kereskedőt, akitől az alperessel létrejött szerződéses megállapodásnak megfelelően a vételár felerészének 30 napi hitelezését várhatta volna; ámde eltekintve attól, hogy ez az uj tényállítás a Pp. 535. §-a értelmében figyelembe nem jöhet, annak valósága esetén is csak ugy lehetne a fedezeti vételnek Sopronban való eszközlését meghiúsultnak tekinteni, ha felperesnek Sopronban volt megbízottja azt a többi ottani borkereskedő czégeknél is megkísérelte volna, ennélfogva, tekintettel arra, hogy a bor, a megállapított tényállás szerint, Sopronban, a teljesítés megtagadása idejében, a hektoliterenként 400 K-ás árnál olcsóbban be volt szerezhető, a felperes által Kecskeméten, 400 K-s egységár mellett eszközölt fedezeti vétel az alperes kártérítési kötelezettségének zsinórmértékéül nem szolgálhat, és igy helyesen mellőzte a felebbezési biróság a Kecskeméten vásárolt bor minőségére, mint a fentiekből folyólag nem lényeges körülményre nézve felajánlott bizonyítás felvételét. Végül alaptalan a brünni kereskedelmi és iparkamara megkeresésének, valamint az ottani szakértők meghallgatásának mellőzése miatti panasz is: mert a K. T. 356. §-ának 2. pontja értelmében követelhető árkülönbözet a teljesités helyén mutatkozó piaczi árhoz igazodik; akkor tehát, amikor a vevő az árut a teljesités helyén nagyobb nehézség nélkül beszerezheti — ahogyan azt ott tartózkodó megbízottja utján, a felperes is megtehette volna — nincs helye annak, hogy az árkülönbözet a rendeltetési helyen jegyzett magasabb piaczi ár alapján állapittassék meg. 21. Oly esetben, midőn a vevő a vételár megfizetésével késik s az áru még átadva nem lett, az eladó — a K. T. 352. § a szerint — vagy a szerződés teljesítését s a késedelemből eredő kár megtérítését követelheti, vagy az árut a K. T. 317. §-ában foglalt határozatok megtartása mellet, a vevő rovására eladhatja s egyúttal a kár megtérítését igényelheti, vagy végre a szerződéstől egyszerűen elállhat mintha ez meg sem köttetett volna. — Az eladó kárkövetelési jogának előfeltétele tehát az, hogy a szerződést, az áru nak a K. T. 347. íjának megfelelő eladása utján teljesítse, vagy pedig, a vevő ellen indított keresetében a szerződés teljesítését ís követelje; arra azonban a vevő elállása vagy szerződésszegése — ily irányú külön kikötés hiányában — nem jogosítja fel az eladót, hogy teljesités nélkül csak az árkülönbözetnek vagy vesztett haszonnak megtérítése iránt indítson keresetet. — A teljesités elmaradása folytán a vevő által adott vételár-előleg visszaadandó. (Kúria 18/1919. P IV. sz. — 1920. január 27.) 22. A K. K. 346. §-a s az ennek alapján kifejlődött bírói gyakorlat szerint a kifogásolásnak és rendelkezésre bocsátásnak a rendeltetési helyen, vagyis azon helyen kell történni, ahol erre vevőnek a rendes üzleti kezelés mellett először nyilt alkalma. (Curia 1436/1919. P. IV. sz. — 1920. febr. 11.) A m. Cufia: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A felperes által eladott árut, a C/F. jelű levél ajapján megállapított, meg nem támadott tényállás szerint felperes tartozott Nagyszombatról Holicsra küldeni F. S. czimére és a felperes az árut oda is küldötte, anélkül, hogy annak Nagyszombatban való átvételét kikötötte vagy követelte volna. Ennek a helykülönbségi vételnél tehát a K. T. 346. §-a és az ennek alapján kifejlődött birói gyakorlat szerint, az áru megvizsgálásának és kifogásolásnak a rendeltetés helyén, vagyis azon a helyem, igy Holicson kellett megtörténnie, ahol a vevőnek a rendes üzleti kezelés mellett erre először nyílott alkalma. Nem alapos ezért az a panasz, hogy az áru más helyen, mint Nagyszombatban kifogásolható és rendelkezésre bocsátható nem volt. A meg nem támadott tényállás szerint felperesnek Nagyszombatban 1917. október 24-én kelt 8. jelű levele alak és tartalom szerint valódi. Ebben a levélben pedig felperes azt jelenti ki, az árukra vonatkozóan: „Én visszaveszem azokat franco visszaküldéssel." Nem alapos ezért az a panasz sem, hogy vevő az ő jogutóda és a tekintetben megbízottja F. Sz. által nem volt jogosult az árukat a felperes eladónak visszaküldeni; mert a visszaküldés épen az ő akaratkijelentése alapján történt. Igaz ugyan, hogy felperes 8. jelű levelében franco visszaküldést kér és a zsákkölcsöndij megtérítését is kéri: azonban minthogy az eladott és elküldött áru, a kifogásolás szerint a törvényi és szerződési feltételeknek meg nem felelt, amennyiben