Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 5-6. szám - A szoczializált vállalatok vagyoni rendezése

51 biztonság helyreállítása végett alakult kormányok és tagjaik rendeleteinek érvényességét elismeri, felhatalmazza azonban a minisztériumot, hogy ezeket a rendeleteket a szükséghez képest hatályon kivtil helyezhesse, módosíthassa vagy kiegészíthesse. Utasittatik egyúttal a minisztérium, hogy amennyiben e rendelkezések a törvényhozás hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkoznak, mielőbb megfelelő törvényjavaslatokat terjesszen a nemzetgyűlés elé. 20. §. Ez a törvény kihirdetésének napján azonnal életbe lép. Ezt a törvényczikket, mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani. Kelt Budapest, 1920. február hó 28. napján. Huszár Károly s. k., miniszttrelnök. Rakovszky István s. k., a nemzetgyűlés elnöke. Eechkeméti Pethes László s. k\, a nemzetgyűlés jegyzője. A magyar kormánynak 1.262/1920. M. E. számú rendelete az úgynevezett népköztársaság és az úgynevezett tanácsköztársaság tényeiből származtatott egyes követelések birói uton érvényesítésének felfüggesztéséről. A magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912 : LXIII. t.-cz. 16. §-ában és az 1914: L. t.-cz. 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján ideiglenesen a következőket rendeli: 1. §. Az úgynevezett népköztársaság és az úgynevezett tanácsköztársaság szervei és közegei vagy az általuk alkotott intézmények szervei és közegei részéről kötött ügyletekből és egyéb cselekményeikből, mulasztásaikból vagy intézkedéseikből származtatott követeléseket további rendelkezésig az államkincstár vagy az állam törvényes szervei és intézetei, avagy a törvényhatóság vagy a községek ellen birói uton érvényesíteni nem lehet. Az ily követelésre vonatkozólag folyamatban levő birói eljárásokat fel kell függeszteni s a már meghozott jogerős határozatokat végrehajtani nem lehet. Az az idő, amely alatt ezeket a követeléseket érvényesíteni nem lehet, sem az elévülés idejébe, sem a jogok érvényesítésére vagy fentartására megállapított határidőkbe nem számitható be. Minthogy az 1. bekezdésben megjelölt szervek tagjai és közegei az általuk okozott károk megtérítése tekintetében személyesen felelősek, az államkincstár, a közalapok és alapítványok, a törvényhatóságok és községek ilyen követeléseinek biztosítása végett az emiitett szervek tagjai ós közegei ellen a biztosítási végrohajtást vagy a zárlatot az illetékes állami, törvényhatósági vagy községi hatóság megkeresésére vagy a perbeli képviseletükre hivatott szervnek kérelmére a per megindítása és veszély kimutatása nélkül is el kell rendelni. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. A végrehajtásához esetleg szükséges szabályokat az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. Budapest, 1920. évi február hó 6. napján. Huszár Károly s. k., miniszterelnök. SZEMLE. Günther Antal. I A magyar bíróságnak, a a magyar igazságszolgáltatásnak gyásza van. Günther Antal, legfelsőbb bíróságunk elnöke az örök hazába költözött. Ügyvéd, képviselő, majd igazságügyminiszter volt s mint Apponyi politikájának egyik exponense, tehát mint politikus került az elnöki székbe. De Grünther az elnöki székben nem csinált politikát, mint ahogy egyáltalában a birói függetlenséget nagy tiszteletben tartotta. A birói kar, a magyar jogászság szintén tiszteletben fogja tartani mocsoktalan emlékét. A szoczializált vállalatok vagyoni rendezése. Ezen a magyar ipar újjáéledésének egyik legfontosabb kérdése elég nehezen halad a megoldás felé. Folyóiratunk újbóli megjelenésekor már állást foglaltunk a kérdés fontossága ós sürgőssége mellett. Azóta folyton csak azt hallottuk, hogy a kérdés érik s a statisztikai adatgyűjtés halad előre. Azonban tulajdonképpen csak most kezd a dolog az igazi mederbe terelődni, midőn ezen adatgyűjtés már nemcsak a kormány intern munkája maradt, hanem rendeleti uton lett szabályozva. Közvetlenül lapunk zártakor (febr. 29-én) jelent meg a magyar kormány 1742/1920. M. E. sz. rendelete a proletárdiktatúra idejében szoczializált vállalatok és üzemek vagyoni helyzetének felvétele és megállapítása tárgyában. Ezen rendeletet idő és helyszűke miatt nem közölhetjük, csupán utalunk rá ós felhívjuk arra érdekelt olvasóink figyelmét. Amennyire a rendeletből prima vista megállapithatjuk, félő, hogy ennek alapján a magyar ipar és kereskedelem nem fogja kárának megtérítését elérni, mert nem hinnők, hogy a vállalatok ennek kedvóért hajlandók lennének a diktatúra előtti és utáni vagyoni helyzetüket a hatóság előtt feltárni (2. §.), még azon - kifejezett tilalom daczára sem, hogy az eljárás során megállapított adatok az adózási kötelezettség szempontjából nem használhatók fel. (10. §.) Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a vállalatok az u. n. tanácsköztársaság tényeiből származtatott követeléseiket az állam va gyannak