Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 5-6. szám - Szemle rendeletanyagunk felett

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ GRECSÁK KÁROLY ny. m, Igazságügyminiszter. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: BUBLA FERENCZ Dr. SZENTÉ LAJOS curlai tanácselnök. ügyvéd. FŐMUNKATÁRS : Dr. KUNCZ ÖDÖN egyetemi tanár. Előfizetési ár: Egész évre . . 80 K. Félévre .... 40 K. Negyedévre. . 20 K. Egy fűzet ára . . 8 K. TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM 5~6. sz. MEGJELENIK MINDEN HO 1-EN ES 15-EN. BUDAPEST, 1920. MARCZIUS 1-15 X Szemle rendeletanyagunk felett. Irta: Dr. Gergely Ernő, pestvidéki törvényszéki biró. A nemzetgyűlés összeillésével kapcsolatban, de azt megelőzőleg is felmerült az a gondolat, hogy a rendeleteknek ama tömkelegében, amelylyel a háborús jogalkotás, majd az alkotmányos törvényhozó hatalom nélkül működő különféle kormányok a jogéletet elárasztották, némi rendet teremtsünk. Kétségtelen, hogy részben a jogbiztonság, részben a rendeletek egy részének legalitásához fűződő kétség megköveteli, hogy azt a rendeletanyagot, amely rétegesen egymásra rakódott, egységes — annak érvényességére és czélszerüségére egyaránt kiterjedő — szempontból rendezzük. Ennek a rendezésnek czéljait szolgálja az a néhány észrevétel, amelyet az alábbiakban egy czikk kereteihez mért szűkszavúsággal megtenni időszerűnek tartunk. A háború kitörését megelőzően a magánjog terén a rendelet kútfői szerepe alárendelt volt, mert a békés forgalom czéljait szolgáló magánjog természetével ellentétes, hogy tételeit vagy azok lényeges rendelkezéseit a végrehajtó hatalom megfontolására bizzuk.1) Ennek az általánosan elismert tételnek megtagadását foglalja magában az 1912. évi LXIII. t.-cz. 16. §-a, amely — háború esetén — felhatalmazza a minisztériumot, hogy a magánjogi követelések érvényesítése tekintetében, — ideértve a váltókövetelések érvényesítését is — továbbá a polgári peres és nem peres eljárás és általában a polgári igazságszolgáltatás .. . tekintetében rendkívüli intézkedéseket tegyen és i) Grosschmid Béni: Magánjogi előadások. Jogszabálytan. A rendelet a magánjogi kútfői rendszer szempontjából. 125. és köv. 1. evégből a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket is állapithasson meg. Mikor aztán ez a törvényhely — az u. n. magánjogi kivételes hatalom alapja — működését megkezdte — szándékosan vesszük a hasonlatot a mozgásba tett gépezetről — az előbb emiitett tételt valósággal megfordította ; karöltve az 1914: L. t.-cz. 14. §-ával, odafejlesztette a helyzetet, hogy a magánjogban — anyagi magánjogban, perrendtartásban és perenkivüli eljárásban egyaránt — a rendelet vonta magához a törvény szerepét. Daczára azonban az 1912 : LXIII. t.-cz. elég körültekintő rendelkezéseinek, a belőle fakadt rendeletözön nem mindenkor talált benne fedezetet; elég talán, ha példaképen utalunk a részvénytársaságok alaptőkéjének felemelése tárgyában kiadott 3780/1918. M. E. sz. rendeletre, amelynek törvényességéhez a jogelméletben is kifejezésre jutott kétség fűződik. A Károlyi-kormány rendeletei külsőleg miben sem különböznek az előtte működött parlamentáris kormányok rendeleteitől: ahol magánjogi intézkedésekről van szó, a Károlyikormány is ,a háború esetére szóló kivételes rendelkezésekről alkotott" törvényekre hivatkozik. Bár ehelyütt a rendeletalkotás alkotmányjogi vonatkozásait fejtegetni nem akarjuk, az kétségtelennek látszik, hogy a monarchikus kormányforma megszüntetése és az országgyűlés feloszlatása után kibocsátott rendeletek a háború esetére szóló kivételes hatalomra nem alapithatók, mert az idevonatkozó törvényhelyek csak a magyar alkotmány értelmében vett parlamentáris kormánynak akartak kivételes hatalmat adni, ilyen kormány létezésének lehetőségét pedig az 1915: IV. t.-cz. volt hivatva biztosítani. A Károlyi-kormány u. n. néptörvényeinek