Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 3-4. szám - A békefeltételek perjogi vonatkozásai

3—4. sz. 27 tiltotta el a szerződéskötést s igy a jelzett dátum után kötött ügyletek is érvényeseknek tekintendők. Az olaszok 1919. augusztusban szüntették meg Magyarországgal szemben a szerződéskötési tilalmat s igy a Magyarország területéből nekik jutó területrészeken illetékes polgárokkal az 1918. november 1-től 1919. augusztusáig létrejött ügyletek esetleg érvénytelenek. A békefeltételeknek az adósságokra vonatkozó részét tárgyazó tanulmány — szerzőnek közbejött betegsége miatt — jövő számunkra maradt. A békefeltételek perjogi vonatkozásai. Irta: Dr. Kovács Marcel, kúriai biró. A magyar békefeltételek perjogi része azonos az osztrák békeszerződéssel, miért is czikkünk alapjául joggal vehetjük az osztrák békeszerződést. Utóbbinak perjogilag legnevezetesebb intézménye a VI. fejezetben szabályozott .vegyes választott bíróság' (Tribunal Arbitral Mixte. Gemischter Schiedsgerichtshof). A békeszerződés hatálybalépésétől számított három hónapon belül egyrészt Ausztria,*) másrészt minden egyes „szövetséges és társult" hatalom között (Puissances alliées ou associées, alliirte und assoziirte Máchte) egy-egy választott biróság alakittatik. Minden egyes választott bíróság három tagból áll. Az egyik tagot Ausztria, a másikat az illető szövetséges vagy társult hatalom nevezi ki. Az elnök választása az érdekelt két kormány megállapodása alapján történik; ha pedig ily megállapodás létre nem jön, ugy az elnököt és annak két helyettesét a semleges hatalmak honosai közül a népszövetségi tanács nevezi ki, illetve a népszövetség megalakulásáig Ador Gusztáv (a svájczi szövetségtanács volt elnöke) gyakorolja a kinevezés jogát, feltéve, hogy erre hajlandónak mutatkozik. Amennyiben valamely kormány egy hónapon belül birót nem választ, helyette az ellenfél kormánya választ a fentiek szerint kinevezett elnökhelyettesek közül egy birót. Ha az elintézendő ügyek nagy száma kívánatossá teszi, hogy a választott biróság több alosztályból (tanácsokból) álljon, ezeket a fenti *) Ahol a czikkben Ausztriáról beszélünk, ott mindenütt Magyarországot is kell értenünk. Szerk. szabályoknak megfelelő módon kell megalakítani. Minden egyes választott biróság maga | határozza meg saját eljárási szabályait. Eljárá; sának alapelvei: az igazságosság és méltányos! ság. A felek képviselői akár szóval, akár irásj ban tehetik előterjesztéseiket. Az eljárás nyel| vét a két állam egyetértően állapithatja meg; ha pedig ily megállapodás nem létesül, az illető szövetséges vagy társult hatalom az angol, franczia, olasz és japán nyelvek közül választhat. Az ülések helyét és idejét az elnök ! állapítja meg. A biróság szótöbbséggel hatáj roz. Határozatai végérvényesek és a szerződő ! államok honosaira kötelezők, A választott biróság hatáskörébe a kővetkező ügyek tartoznak. I. A békeszerződés megerősítésétől számított egy hónapon belül, az Ausztriával békét kötő államok bármelyikének jogában áll kije[ lenteni, hogy a saját területén lakó honosai és az Ausztria területén lakó osztrák honosok i között keletkezett és akár a háború kitörése ' előtt, akár a háború kitörése után, a békei kötésig lejárt pénztartozások rendezése végett u. n. igazoló- és leszámoló hivatalok (Offices ' de vérification et de compensation, Prüfungsu. Ausgleichsámter) szerveztessenek, amelyeknek hatáskörébe az egyik állam által a másik í állam honosa részére fizetendő értékpapir: kamatok vagy tőkerészletek rendezése is tartozik. Ha az Ausztriával békét kötő állam a I rendezésnek ezt a módját választó nyilatkozatot megtette, ettől számított három hónapon belül egy ilyen hivatalt ugy Ausztriában, mint a másik államban is fel kell állítani. Ez az „igazoló- és leszámoló hivatal' a saját állama j honosait megillető követelések tekintetében i mint .hitelező-hivatal", a saját államának honosait terhelő tartozások tekintetében pedig mint .adóshivatal" szerepel. A hitelezők követeléseiket a hitelezőhiva: tálnál — ennek szervezésétől számított hat hónapon belül — bejelentik és a szükséges ok! iratokat, illetve felvilágosításokat beszolgáltatják. A hitelezőhivatal a nála bejelentett követeléseket az adóshivatallai közli. Az adóshivatal az elismert követelést a hitelezőhivatalnak javára irja, utóbbi pedig a követelés összegét j a hitelezőnek — a saját kormánya által rendelkezésére bocsátott pénzalapból — kifizeti. A két állam hivatalai egymással havon-