Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 3-4. szám - A békefeltételek perjogi vonatkozásai

ként leszámolnak. Ha Ausztria javára követelési egyenleg mutatkozik, azt a másik állam nem fizeti ki, hanem visszatartja mindaddig, mig a szövetséges vagy társult hatalmak részére vagy honosaik részére a háború okából fizetendő összegek teljesen ki nem egyenlittettek. Ellenben, ha az egyenleg a másik állam javára mutatkozik, Ausztria azt ennek az államnak egy héten belül készpénzben kifizetni köteles. Az elismert tartozások összegeinek a két állam közötti kölcsönös elkönyvelését és leszámolását — és ennek eredményeként, az államnak saját honosai tartozásaiért való fizetési kötelezettségét — nem érinti az a körülmény, hogy az adóstól a követelést az ő állama nem tudja behajtani. Kivétel: ha az adós a háború kiütésekor csődben, vagy fizetésképtelen volt, illetve fizetéseit megszüntette volt, vagy ha az adós oly társaság, amely a háborús kivételes rendszabályok folytán felszámolás alá került. Ebben az esetben csak a kvóta képezi az „igazoló és leszámoló" eljárás tárgyát. További kivétel: ha a tartozás — az adós államának törvényei értelmében — a háború kitörésekor már elévült volt. Ha a tartozás el nem ismertetik, az adóshivatal a hitelezőhivatalt erről, a kifogások megjelölésével értesiti. A két hivatal ezután közösen vizsgálja meg az ügyet és megkísérli a felek kőzött az egyezség létrehozatalát. A tárgyalás rendszerint az adóshivatalnál folyik, ahol a hitelezőhivatal nevében az ő állandó képviselője jár el. Ha a két hivatal valamely tartozás fennállása kérdésében nem tud egymással megegyezni, vagy ha az adós és a hitelező közötti vita e hivatalokon kivül keletkezik (?), a feleknek szabadságukban áll valamely (közönséges) választott biróságban megállapodni, hacsak a hitelezőhivatal az ügyet az adós lakhelye szerint illetékes rendes bíróság döntése alá nem bocsátja. Amennyiben e két eshetőség egyike sem áll be, akkor a vegyes választott bíróság határoz, nemkülönben akkor is, ha a két hivatal együttes döntése ellen a felek valamelyike felebbezéssel él. A vegyes választott bíróság az iratok alapján itél, de meg is hallgathatja a feleket, akik személyesen jelenhetnek meg, vagy akár saját meghatalmazottaik által, akár pedig a kormányuk által kirendelt egyén által képviseltethetik magukat. Utóbbi indítja meg saját országának hivatala nevében a választott bírósági eljárást és felügyel a saját államához tartozó felek meghatalmazottai felett; ő a félhez csatlakozhatik, a fél által elejtett igényt újból felveheti és fentarthatja. A vegyes választott bíróság, illetőleg a rendes bíróság vagy a felek által választott bíróság által megítélt összegek behajtása és elszámolása ugyanúgy történik, mint az adóshivatal által elismerteké. Ha a hitelezőhivatal a fél által nála bejelentett követelés érvényesítése körül eljárni vonakodik, vagy ha akár a két hivatalnak, akár a vegyes választott bíróságnak döntése szerint a követelés egyáltalán nem tartozik az „igazoló- és leszámoló hivatalok" hatáskörébe utalt ügyek közé, ekkor, de csakis ekkor fordulhat a hitelező közvetlenül a rendes bírósághoz. Minden más esetben tehát a rendes bíróság előtti eljárást (a magyar Pp. 180. §. 1. p. és utolsó bek. értelmében) az a hivatalból észlelendő pergátló körülmény akadályozza, mely szerint az ügy .külön eljárásnak van fentartva a II. Ha valamely szövetséges vagy társult hatalom honosa a volt osztrák császárság területén foganatosított háborús rendszabály (felügyelet alá helyezés, biztosítás, zárlat, eladás, kénys'zerf elszámolás, tulajdonátruházás) által javaiban, jogaiban vagy érdekeiben sérelmet szenvedett, a kártérítés összegét a vegyes választott bíróság vagy az ezen bíróság által kiküldött egyes biró állapítja meg. III. Ha az újonnan keletkező államokban, vagy olyan államokban, amelyek az Ausztria által fizetendő jóvátételekben nem részesülnek, liquidálások történtek, az ezekből befolyó vételár közvetlenül a tulajdonosnak fizetendő. Ha a tulajdonos kimutatia, hogy az eladási feltételek, vagy az illető kormánynak az ott érvényben levő általános jogszabályoktól eltérő rendszabályai a befolyt vételár összegére, méltánytalan módon, csökkentő kihatással voltak : a vegyes választott bíróság vagy az általa kiküldött biró az illető állam terhére megfelelő kártérítést állapithat meg. IV. Minden szövetséges vagy társult hatalomnak zálogjoga van a volt osztrák császárság honosainak ama javaira, jogaira és érdekeire, amelyek az ő területén vannak, illetve az ezen javak eladásából vagy egyéb értékesítéséből befolyó összegre. Ez a zálogjog azokat