Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 3-4. szám - Jogviszonyaink az elszakadó területekkel

a-4.82. lévő koronajáradékokat 100 korona helyett 60 koronával kénytelenek értékelni. Ha a szülőnek gyermekei pl. leányok férjhezmenetel folytán különböző helyi illetőségeket szereztek s igy más és más állam polgáraivá lesznek, ugy a régebben elhalt szülő betétből vagy hagyatéki gyámpénztári letétből álló vagyonából, bármennyire különösnek is tetszik ez, mindenki más és más valutát igényelhet. Ha valamely szindikátusnak három tagja van: egy magyar, egy román s egy csehszlovák, ugy a szindikátus egyes tagjánál történő fizetések különböző valutákat eredményeznek. VI. A békeszerződés eredeti formájában tulajdonkép oly intézkedések halmaza volt, melyek Németország teljes összetörését czélozták. A németek óhajára keresztül vittek néhány kisebb módosítást. Bevették az elvet, hogy Németország elpusztulását nem óhajtják. Az eredeti osztrák békefeltételek már ezen az alapon készültek s mivel az osztrák delegáczió ismét sikeresen érvényesített bizonyos szempontokat, a végleges osztrák szerződés számos uj engedményt tartalmaz. Ennek daczára maradtak a szerződésben oly rendelkezések, melyek BZ első kegyetlen formára emlékeztetnek s amelyek a később nyújtott kedvezményekkel egyáltalán nincsenek összhangban. A mi föltételeink az osztrák szerződés egyszerű másolatai s igy ezek a hibák, mint az eredeti még harcziasabb szöveg csökevényei, a mi szerződési tervezetünkbe is átmentek.. A feltételek 250. §-a, összhangban az osztrák szerződés 267. §-val, az osztrák delegáczió ismételt előterjesztései alapján kimondta azt, hogy az elszakadó területeken lévő vagyonok nem esnek likvidálásnak nevezett elkobzás alá. Ámde ezzel a rendelkezéssel nincs összhangban s az eredeti szövegben maradt meg a 194. és 232. §. Az előbbi megállapítja azt, hogy az állam köteles kisajátítani polgárainak minden azokkal a közhasznú vállalatokkal szemben fennálló jogát, mely jogok őket Ausztriában, vagy a korábban a monarchiához tartozó területeken megilletik s az ekként megszerzett jogokat köteles az antantra átruházni. Maga az a fogalom, hogy közhasznú vállalat, fölöttébb ruganyos és nehezen körvonalozható. E czimen a magyar Hangya, azOKH érdekeltsége, a helyi érdekű vasutaknál, villamos s gázvállalatoknál a magyar állampolgároknak jóformán minden érdekeltsége lefoglalható az elszakadó területeken. A 232. §. /) pontja pedig világosan megemlékezik az uj államokban (tehát Lengyels Csehországban) történő felszámolás esetéről s arról, hogy a felszámolás ellenértéke esetleg lefoglalható. Azt hiszem, sikerülni fog a magyar békeküldöttségnek e szakaszok megfelelő átalakítását, esetleg hiteles értelmezését kieszközölni, habár a 184. §. kifejezetten megállapítja, hogy az entente államok, tehát az elszakadó államok is szabadon rendelkeznek a területükön levő ellenséges vagyonnal. *) Akkor, ha ezeket az érdekeltségeket az elszakadó területek valamely állampolgára szerzi meg vagy pedig zálogjogot szerez azokra, ugy a kisajátítás és elkobzás veszélye nem forog fenn. VII. A teljesség kedvéért megemlítem, de a jelen alkalommal nem teszem vizsgálat tárgyává azokat a rendelkezéseket, melyek e folyóiratban más czikkezők részéről lesznek feldolgozva. Ezek: 1. A szétszakadó területek polgárai közti pénzkövetelések mikénti rendezése. (254. §) 2. A biztosító intézetek jogviszonyai. (255. §.) 3. Kétoldalú jogügyletek, értékpapírok. (234. §.) 4. Perbeli, óvatolási, bemutatási s egyéb határidők. (235. §.) Megemlitendőnek tartom azonban, hogy a 254. §. azokat a kétoldalú szerződéseket, melyek 1918. november 1. előtt hatályban voltak, továbbra is hatályosaknak minősiti és nem vonja azon rendelkezés alá, mely a magyar s az entente állampolgár közt kötött ily ügyleteket egyszerűen semmiseknek nyilvánítja. Az 1918. november 1. után kötött ügyletek a békeszerződés általános szabályai alá esnek, vagyis semmisek a 232. §. szabályai szerint. A 232. §. értelmében pedig akkor semmisek, ha az ügyfelek közt a szerződéskötés az illető antant állam törvényhozása által tiltva volt. Ilyen szerződéskötési tilalom azonban sem Cseh-Szlovákiában, sem Jugoszláviában nem látott napvilágot, tudtommal Románia sem *) E §. az ellenséges vagyonnal a békeszerződés joghatályossá válta után történő rendelkezésről beszél, ami tulajdonkép contradictio In adlecto.