Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 1-2. szám - A szovjetgazdálkodás likvidácziója

1—2. az. törvényszék, hanem általában a Budapesten székelő rendes biróságok illetékességének vetették alá. Minthogy Budapesten a budapesti törvényszéken kivül más rendes bíróság (a pestvidéki törvényszék) is székel, az A) alatti okirat a magyar Curia megítélése szerint sem felel meg a Pp. 45. §-a ama követelményének (mint fejben . . .) Pénzszolgáltatás*) 3. Ha a szerződés oly pénznemről szól, mely a teljesítés helyén forgalomban nincs;n, a fizetés a teljesítés helyén a lejárat napján jegyzett árfolyam szerint országos pénznemben történik, kivéve, ha a fizetés e szavakkal: .természetben", „valóságban" vagy ezekhez hasonló kifejezésekkel bizonyos pénznemben kiköttetett. A K. T. 326. §-ának e rendelkezése akkor is alkalmazandó, ha az adós nem a lejárat napján, hanem késedelmesen fizet. (Curia S02 17 919. P. IV. sz. — 1919. november 27. í A magyar Curia: Az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán a felebbezési bíróság ítéletének marasztaló részét feloldja és a felebbezési bíróságot arra utasítja, hogy a tényállásnak az alább jelzett irányban leendő megállapítása után hozzon az összes eljárási költségek viselésének kérdésére is kiterjedő uj határozatot. Indokok: A kereskedelmi törvény 326. §-a szerint, ha a szerződés oly pénznemről szól, mely a teljesítés helyén forgalomban nincsen, a fizetés a teljesítés helyén a lejárat napján jegyzett árfolyam szerint, országos pénznemben történik, kivéve, ha a fizetés e szavakkal: „természetben*, .valóságban* vagy ezekhez hasonló más kifejezésekkel bizonyos pénznemben kiköttetett. Nincs tényként megállapítva és az iratok szerint a felelt egyike sem hozta fel azt, hogy a frankokban leendő fizetés e szavakkal : „természetben", „valóságban" vagy ezekhez hasonló más kifejezésekkel kiköttetett volna; alperesek tehát az idézett jogszabály értelmében nem frankokban, hanem koronákban teljesítendő fizetésben marasztalandók és e koronák összegére nézve a frankoknak azaz árfolyama irányadó, mely a teljesítés helyén a lejárát napján jegyeztetett, vagy hivatalos jegyzés hiányában, forgalmi árként más módon meg volt állapitható. Nem helytálló a felebbezési bíróság ítéleti indokaiban foglalt az az érvelés, hogy a törvény idézett rendelkezése csak arra az esetre vonatkoznék, amikor az adós a szerződésileg meghatározott teljesítési határidőben, a lejárat napján, nem késedelmesen utóbb fizet; nem helytálló pedig azért, mert a törvény itt a pontos és a késedelmes fizetés esetei között különbséget nem tesz és *) L. a K. J. okt—nov. számában közölt 73. számú hasonló határozatot és dr. Szenté Lajos: ,A külföldi pénsnemben teljesítendő fizetésekről" cz czikkét. Szerk. igy mindkettőre egyaránt alkalmazandó, még pedig azért is, mert a törvény azt akarta, hogy a szolgáltatás tartalma akkor, amikor azt teljesíteni kell, összegszerüleg pontosan meglegyen határozva és az ekként meghatározott összeg ne változzék a felek valamelyikének késedelme és az árfolyamváltozások esélyei következtében. Az adós késedelme a főkötelezettség tartalmát az ilyen esetekben nem módosíthatja ; mert amikor a teljesítés helyén forgalomban nem levő pénzt nem kell természetben szolgáltatni, akkor nem árutartozás, hanem pénztartozás forog fenn és igy a fizetési késedelem-szolgáltatás tartalmát csak a kereskedelmi törvény 282. § a értelmében követelhető kamat erejéig befolyásolja ; ha pedig az árfolyamnak a lejárat utáni változása a szolgáltatás tartalmára befolyással bírna, akkor az árfolyam leszállása esetében épen a késedelmes adós jutna előnyösebb helyzetbe. Jogszabályt sértett tehát a felebbezési bíróság, amikor az alpereseket frankokban és azzal a hozzáadással marasztalta, hogy jogukban áll a fizetést a tényleges teljesítés helyén és napján jegyzett árfolyam szerint az országos pénznemben teljesíteni. Vétel. 4. Az eladó — kikötés hiányában — nem jogosult az árut utánvét mellett feladni és ha azt mégis megtenné, a vevő az áru átvételét megtagadhatja és a szerződéstől elállhat. Ha tehát eladó az utánvét feloldása iránt a vevő jogos elálláss után intézkedik, ez az eladó részéről uj ajánlatnak tekintendő, mit a vevő elfogadni nem tartozik. (Curia 881/919. P. IV. sz. — 1919. nov. 28.) A magyar Curia: Az alperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad, a felebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja. Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint a 2., 4—&. jelek alatti levelek valódiak és ezeket a peres felek váltották egymás között. Nem támadtatott meg az a tényállás sem, hogy az ügylet megkötésekor a felperes eladó nem kötötte ki, hogy az árut a vételár utánvételezése mellett adhassa fel; ennek ellenére^azonban a felperes eladó az eladott árut a 8000 K vételár utánvételezése mellett adta fel a vasútra az alperes részére. Az alperes azonban a számla vétele után 4. jelű levelében kijelentette, hogy a vételár utánvételezése miatt az ügylettől eláll és a felperes 5. jelű levelében még ezután is ragaszkodott a vételár utánvételezéséhez, lényegtelen tehát, hogy a felperes a korábbi 3. jelű levelező-lapot megkapta-e vagy nem. Az alperes 1917. évi deczember 22-én kelt 6. jelű levelében ismételten kijelentette, hogy az árut át nem veszi és az ügylettől eláll. A felperes pedig csakis e levél vétele után 1917. deczember 27-én kelt 7. jelű levelében értesítette az alperest, hogy az utánvé-