Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 1-2. szám - A szovjetgazdálkodás likvidácziója

1—2. az. törvényszék, hanem általában a Budapesten székelő rendes biróságok illetékességének ve­tették alá. Minthogy Budapesten a budapesti tör­vényszéken kivül más rendes bíróság (a pest­vidéki törvényszék) is székel, az A) alatti okirat a magyar Curia megítélése szerint sem felel meg a Pp. 45. §-a ama követelményének (mint fejben . . .) Pénzszolgáltatás*) 3. Ha a szerződés oly pénznemről szól, mely a teljesítés helyén forgalomban nincs;n, a fizetés a teljesítés helyén a lejárat napján jegyzett árfolyam szerint országos pénznem­ben történik, kivéve, ha a fizetés e szavakkal: .természet­ben", „valóságban" vagy ezekhez hasonló kifejezésekkel bizonyos pénznemben kiköttetett. A K. T. 326. §-ának e rendelkezése akkor is alkalmazandó, ha az adós nem a lejárat napján, hanem késedelmesen fizet. (Curia S02 17 919. P. IV. sz. — 1919. november 27. í A magyar Curia: Az alperesek felülvizs­gálati kérelme folytán a felebbezési bíróság ítéletének marasztaló részét feloldja és a feleb­bezési bíróságot arra utasítja, hogy a tényállás­nak az alább jelzett irányban leendő megálla­pítása után hozzon az összes eljárási költségek viselésének kérdésére is kiterjedő uj határo­zatot. Indokok: A kereskedelmi törvény 326. §-a szerint, ha a szerződés oly pénznemről szól, mely a teljesítés helyén forgalomban nincsen, a fizetés a teljesítés helyén a lejárat napján jegyzett árfolyam szerint, országos pénznem­ben történik, kivéve, ha a fizetés e szavakkal: „természetben*, .valóságban* vagy ezekhez hasonló más kifejezésekkel bizonyos pénznem­ben kiköttetett. Nincs tényként megállapítva és az iratok szerint a felelt egyike sem hozta fel azt, hogy a frankokban leendő fizetés e sza­vakkal : „természetben", „valóságban" vagy ezekhez hasonló más kifejezésekkel kiköttetett volna; alperesek tehát az idézett jogszabály értelmében nem frankokban, hanem koronák­ban teljesítendő fizetésben marasztalandók és e koronák összegére nézve a frankoknak azaz árfolyama irányadó, mely a teljesítés helyén a lejárát napján jegyeztetett, vagy hivatalos jegy­zés hiányában, forgalmi árként más módon meg volt állapitható. Nem helytálló a feleb­bezési bíróság ítéleti indokaiban foglalt az az érvelés, hogy a törvény idézett rendelkezése csak arra az esetre vonatkoznék, amikor az adós a szerződésileg meghatározott teljesítési határidőben, a lejárat napján, nem késedelme­sen utóbb fizet; nem helytálló pedig azért, mert a törvény itt a pontos és a késedelmes fizetés esetei között különbséget nem tesz és *) L. a K. J. okt—nov. számában közölt 73. számú hasonló határozatot és dr. Szenté Lajos: ,A külföldi pénsnemben teljesítendő fizetésekről" cz czikkét. Szerk. igy mindkettőre egyaránt alkalmazandó, még pedig azért is, mert a törvény azt akarta, hogy a szolgáltatás tartalma akkor, amikor azt tel­jesíteni kell, összegszerüleg pontosan megle­gyen határozva és az ekként meghatározott összeg ne változzék a felek valamelyikének késedelme és az árfolyamváltozások esélyei következtében. Az adós késedelme a főköte­lezettség tartalmát az ilyen esetekben nem módosíthatja ; mert amikor a teljesítés helyén forgalomban nem levő pénzt nem kell termé­szetben szolgáltatni, akkor nem árutartozás, hanem pénztartozás forog fenn és igy a fize­tési késedelem-szolgáltatás tartalmát csak a kereskedelmi törvény 282. § a értelmében köve­telhető kamat erejéig befolyásolja ; ha pedig az árfolyamnak a lejárat utáni változása a szol­gáltatás tartalmára befolyással bírna, akkor az árfolyam leszállása esetében épen a késedel­mes adós jutna előnyösebb helyzetbe. Jog­szabályt sértett tehát a felebbezési bíróság, amikor az alpereseket frankokban és azzal a hozzáadással marasztalta, hogy jogukban áll a fizetést a tényleges teljesítés helyén és napján jegyzett árfolyam szerint az országos pénznem­ben teljesíteni. Vétel. 4. Az eladó — kikötés hiányában — nem jogosult az árut utánvét mellett feladni és ha azt mégis megtenné, a vevő az áru átvételét megtagadhatja és a szerződéstől elállhat. Ha tehát eladó az utánvét feloldása iránt a vevő jogos elálláss után intézkedik, ez az eladó részéről uj ajánlatnak tekintendő, mit a vevő elfogadni nem tartozik. (Curia 881/919. P. IV. sz. — 1919. nov. 28.) A magyar Curia: Az alperes felülvizsgá­lati kérelmének helyet ad, a felebbezési bíró­ság ítéletét megváltoztatja, a felperest kerese­tével elutasítja. Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint a 2., 4—&. jelek alatti levelek valódiak és ezeket a peres felek váltották egymás között. Nem támadtatott meg az a tényállás sem, hogy az ügylet megkötésekor a felperes eladó nem kötötte ki, hogy az árut a vételár utánvéte­lezése mellett adhassa fel; ennek ellenére^azon­ban a felperes eladó az eladott árut a 8000 K vételár utánvételezése mellett adta fel a vas­útra az alperes részére. Az alperes azonban a számla vétele után 4. jelű levelében kijelen­tette, hogy a vételár utánvételezése miatt az ügylettől eláll és a felperes 5. jelű levelében még ezután is ragaszkodott a vételár utánvéte­lezéséhez, lényegtelen tehát, hogy a felperes a korábbi 3. jelű levelező-lapot megkapta-e vagy nem. Az alperes 1917. évi deczember 22-én kelt 6. jelű levelében ismételten kijelen­tette, hogy az árut át nem veszi és az ügylet­től eláll. A felperes pedig csakis e levél vétele után 1917. deczember 27-én kelt 7. jelű leve­lében értesítette az alperest, hogy az utánvé-

Next

/
Thumbnails
Contents