Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 1-2. szám - Külföldi pénzértékben kirótt tartozás teljesitése [1. r.]

^J-^sz^ Keresked szerint történik. Ez igazságos is, mert fedi az az érdekek helyes összemérésén alapuló, tehát igazságossági szabályt, hogy a károsult maga is csökkenteni tartozik a kárt. E kárcsökkentésnek eszköze a lejárat napján eszközölt fedezeti vétel, amelyet a kereskedelmi joggyakorlat pl. az adásvételi ügyletnél a károsult vevőnek kötelességévé tesz és egyúttal ez a fedezési kötelesség az indító oka annak, hogy a lajáratkori piaczi ár szolgál általában fedezeti vétel hiányában a kártérítés alapjául. Ily fedezeti ügylet által a pénzhitelezőnek is általában módjában áll magát a károsodástól akként megóvni, hogy a lejáratkor a szerződésben kikötött külföldi pénzt a lejárati nap árfolyamáéit belföldön beszerzi. Az, aki erre nem hajlandó, kösse ki a maga javára a külföldi pénzben való effektív fizetést. Teljesen átgondolva tehát nem a mi álláspontunk vezet igazságtalan eredményre, hanem a másik álláspont, amely az árfolyam csökkenése esetén a késedelmes adósnak ad külön prémiumot. A mi álláspontunk a késedelmes adóssal szemben az, hogy elvileg a késedelem által okozott igazolt kár megtérítése nincs kizárva, de gyakorlatilag eme kárkövetelésnek útját szegi az a tény, hogy szabályképen a hitelezőnek módjában állott a kár megelőzése fedezeti ügylet utján. Ez a felfogás tehát nem zárja ki azt, hogy a károkozás evidens esetei, amelyekben a hitelezőnek nem állott módjában a kárt elkerülnie, adandó esetben megfelelően biráltássanak el. (Folyt, köv.) A magyar kormánynak 6858/1919. M E. számú rendelete egyes adósok magánjogi kötelezettségeinek teljesítésére halasztás (moratórium) engedése tárgyában. A magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott lí)12: LXIII. t.-cz. 16. § ában és 1914. L. t.-cz. 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Olyan adós kórelmére, akinek a felszámolás alatt álló volt cs. és kir. hadügyminisztériummal szemben végleges rendezést még nem nyert, birói útra tartozó követelése van, a pénzügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetórtőleg az adós üzletével, gazdasági vállalatával avagy üzemével kapcsolatos, és az alábbi 2. §. alú nem eső e 1 m i J o g 13 pénztartozásainak teljesítésére legfeljebb hat hónapig terjedő időre kivételesen fizetési halasztást engedhet, ha az adós tartozásait teljesíteni nem tudja és a fizetési halasztás, tekintettel az adós vagyoni viszonyaira, üzletének, vállalatának vagy üzemének közgazdasági jelentőségére közérdekből indokoltnak látszik. Ugyanígy halasztást lehet 'engedni azoknak, akiknek adósa a velük szemben fennálló tartozásainak teljesítésére az előbbi bekezdés alapján halasztást nyert, ha emiatt másokkal szemben fennálló tartozásaikat nem képesek teljesiteni. A halasztási engedélyt a hivatalos lapban egyszer közzé kell tenni. 2. §, Az 1. §-ban engedett halasztás alá nem" esnek: 1. közüzemek használatáért fizetendő dijak ; 2. tartásdijak és életjáradékok; 3. bértartozások; 4. haszonbértartozások; 5. szolgálati viszonyokból eredő tartozások, ideértve a mezőgazdasági, kereskedelmi vagy ipari munkaviszonyból eredő tartozásokat is; 6. tiltott cselekményekből és vétlen károkozásból eredő tartozások. 3. §. A halasztás ideje alatt az adós ellen a halasztás alól ki nem vett tartozást birói uton nem lehet érvényesíteni, sem ily tartozás miatt végrehajtást kérni és foganatosisani, sem az ily adós ellen csődöt kérni éd elrendelni nem lehet. A folyamatban lező birói eljárásokat a halasztás idejére fel kell függeszteni. 4. §. A lejáratkor való nem teljesítés esetére bárminő módon megállapított jogkövetkezmények nem állanak be, ha a pénztartozással terhelt fél moratóriumot kapott. 5. §. A halasztás ideje a moratórium alá eső tartozások tekintetében sem az elévülés idejébe, sem a jogok órvónyesitésére vagy fentartására megállapított határidőkbe, valamint a csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdéSóben és 28. §-ában megszabott hat hónrpi, illetőleg két évi határidőbe nem számitható be. Ez a szabály a váltónak és más értékpapírnak láttamozás vagy elfogadás végetti bemutatásra megszabott határidő tekintetében is áll. 6. §. Ez a rendelet kikirdetósenek napján lép életbe. A végrehajtásához esetleg szükséges szabályokat a pénzügyi, a kereskedelemügyi ós az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. Budapest, 1919. évi deczember hó 23-án. Huszár s. k., miniszterelnök.