Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 9-10. szám - Fix ügylet

9—10. sz. Kereskedelmi Jog 87 Ezeknek a módfelett nehéz és sok bizonytalansággal járó pereknek számát a minimumra redukálná. Hogy az inaugurálandó gyakorlat a feleket az eddiginél sokkal nagyobb pontossághoz szoktatná és leszoktatná az ügyletek teljesítési idejének spekulatív czélzattal való halogatásáról, ezt mint etikai szempontot szintén nem szabad kicsinyelnünk. Mindezzel a kétségtelen előnynyel szemben nincsen semmiféle olyan gazdasági szükségesség, vagy védelemre érdemes érdek, amely az eddigi gyakorlat fentartását javasolná. SZEMLE. Szászy-Schwartz Gusztáv. Még fülemben csengenek azok a szavak, amelyekkel 1904-ben Momsenről tartott emlékbeszédében a nagy tudós és professor érdemeit méltatva, Dantéval hasonlította össze, akire már életében félónk csodálkozással tekintettek kortársai és a nép áhítattal bámulta, amikor Ravenna utczáin haladt. így tekintettünk mi is őrá és csodáltuk benne a tudóst, a tanárt, a szónokot, az irót és az embert. Az a sokoldalúság, amely Szászy-Schwarzot jellemezte, csaknem egyedülálló. Mint tanár, nem a holt jogszabályokat tanította, hanem a jog szellemét, erkölcsi ós gazdasági alapjait. Olyan eloquencziával és tudással, mint a legkiválóbb jogbölcsélők. Bátran mondhatjuk rá, amit Horatius mond a trójai háború történetének írójáról; qui quid sít pulchrum, quid turpe, quid utile, quid non, planius ac melius Chrysippo et Crantore dicit. írói tevékenysége a jognak csaknem minden ágát felölelte. Amig kezdetben főleg római jogi thémákkal foglalkozott, amik közül különösen a birtoktan köszönhet sokat, addig később a modern jog minden alapvető problémája foglalkoztatta. Az Institutiók és pandekták klasszikus modorban megirt tankönyve csak bevezetője akart lenni annak a nagyszabású műnek, amelyen évtizedeken át dolgozott. Már 15 év előtt magam láttam azt a rengeteg anyagot, amelyet megmunkált és örökre pótolhatatlan lesz a romanista jogirodalomra, hogy a mü tető alá nem jutott. Magánjogi fejtegetései, az Ujabb irányokban, majd a Parerga czimü kötetben a magyar jogirodalomnak mindenkor büszkeségei lesznek. A legfelsőbb bíróság gyakorlatának kritikai méltatásával nemcsak példát mutatott a bírálat módjára, hanem megtermókenyitőleg hatott a judikatura kialakulására. Hogy minő eredményei vannak családjogunk modern alapokra való helyezésében és az egyházpolitikai törvények megalkotásában, erre nézve G-rosschmidtnek Házasságjogi törvényére utalunk. Az örökjog terón a polgári törvénykönyv első tervezete örökjogi részével ós az indokolásával alkotott maradandót. Az ági vagyon fentartása és az örökjognak nemzeti szellemben való továbbfejlesztése mellett olyan meggyőzően szállt sikra, mint Grosschmidten kivül senki. A jogi szakoktatás reformjában szószólója volt a gyakorlati oktatásnak minden téren való kötelezővé tételében. A Jogi személyről irott dolgozata, amelyben évtizedes elmélkedésének eredményeit szűrte le, méltán váltották ki a külföldi irodalom elismerését is. Szónoki képességeit, páratlan ötletességét, lebilincselő előadási módját egyetemi és jogászegyleti előadásaiból ismerjük. A ma élő magyar jogász-generáczió talán senkinek nem köszönhet többet, mint az ő páratlan didaktikai módszerének. 25 éves jubileuma alkalmával volt tanítványai emlékkönyv kiadásával akartuk tőlünk telhetően dokumentálni vele szemben érzett hálánkat és tiszteletünket. A közbejött háborús események megakadályozták a terv kivitelét. De az emlékmű, amely a magyar jogászoknak Szászy-Schwarz Gusztáv érdemeit az örökkévalóság számára megőrzi, megvan. Fenmaradt az ő munkáiban, amelyről joggal Írhatjuk : monumentum aere perennius regalique situ pyramidum altius, quod non imber edax, non Aquilo impotens possit diruere, aut inaumerabilis series annorum et fuga temporum. R. B. Előadások az ügyvédi körben. A Budapesti Ügyvédi Kör elnökségének felhívására Schóber Béla udvari tanácsos, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatója kimerítő és igen érdekes előadást tartott a bankjegy felül bélyegzési rendeletről. A kérdés fölött az ügyvédi kör vitát indított meg, melyben részt vettek Dr. Szenté Lajos, aki arra a nagyérdekü tényre mutatott rá, hogy a rendelet 1. §-a burkoltan azt tartalmazza, hogy a bankjegyben való fizetés kikötése a postapónzben való fizethetés jogát kizárja (ezt különben mult számunkban is megírtuk, de a cenzúra törölte!), amit a kormány bizonyára nem akart; kifejtette továbbá felsiólaló a rendeletnek magánjogi visszásságait; Dr. Kresz Károly, a Tébe titkára a rendeletnek a pénzintézeteket érdeklő részeit világította meg, különösen a márczius 8. és 18. közti fizetések körül fölmerült vitás kérdések egész légióját; Dr. Görög Frigyts pedig a felülbélyegzési rendelet hatályosságát védő büntető sankciók mérvét és szükségességét vette erős ós meggyőző kritika alá. — Április 15-énDr. Juhász Andor, a budapesti ítélőtábla elnöke tartott előadást „Igazságszolgáltatási viszonyainkról", melyeknek az illustris előadó talán egyik legjobb ismerője. Lebilincselő szabad előadásban ismertette igazságszolgáltatásunk mizériáit, melyek a Pp. oly módosítását tették szükségessé, melyek röviddel utóbb be is következtek. (L. alább.) A polgári peres és nem peres eljárás egyes szabályainak ideiglenes módositá-