Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 9-10. szám - Fix ügylet

84 Kereskedelmi Jog 9-10. sz jelent. Az adósok támogatására nézve az állami intervenczió amúgy is elmaradhatatlan volna és e czélra a hitelező konjunkturális nyereségének igénybevétele a legigazságosabb. Adóztatás formájában azonban ez rendkívül nehezen volna keresztülvihető s igy a kompenzácziós elszámolás látszik a legczélravezetőbbnek. Magától értetődik, hogy ez az elszámolási rend csak akkor képzelhető, ha teljes biztosítékot nyerünk arra vonatkozólag, hogy a clearingszerü elszámolásnál az elszakadó területekkel szemben javunkra mutatkozó egyenleg nem fog tőlünk semmi czimen sem elvonatni. (Vége.) Fix ügylet. Irta: Dr. Reitzer Béla, budapesti ügyvéd. A háború okozta gazdasági átalakulás a jogi fogalmak alapos revízióját teszi szükségessé. Nincs vita a tekintetben, hogy értékesíteni kell a békegazdaság számára is azokat a tanulságokat, a melyekhez bennünket a háborús jogélet juttatott. A végleges mérleg lezárásának még nem érkezett el az ideje. Arra még gondolni sem lehet, hogy a törvényhozás, amely csak teljesen leszürődött eredményeket használhat fel, megkezdje ezt a munkát. Addig is azonban, amig ez megtörténhetik, a birói gyakorlatra hárul az a feladat, hogy a fennálló törvények keretei kőzött ugy alkalmazzák a jogszabályokat, ahogy azt a változott életviszonyok megkövetelik. Ilyen fogalmak közé tartozik a fix ügyletek fogalma is. A kereskedelmi tőrvény 355. §-a, amely a fix ügyleteket szabályozza, akképpen rendelkezik, hogy ha a szállításnak határozottan megjelölt határnapon vagy határidőben kell történni, akkor a szerződéshez hü félnek nem elállási vagy kárigényt kell kifejezetten fentartania, hanem az ügylethez való ragaszkodását. A törvénynek ezen szabálya nem adja a fix ügylet fogalmát. S amennyiben ez valami vonatkozásban mégis annak volna tekinthető, meg kell állapítani, hogy a birói gyakorlat a törvény fennállása óta a fixitás fogalmát nem igy értelmezi. A törvény szerint minden olyan ügyletnél, amelynél a teljesítési idő határozottan megjelölt határnap, vagy határidő szerint van megállapítva, fix ügylet. Minthogy a kereskedelmi forgalomban legtöbb ügylet teljesítési ideje ily módon van megállapítva, a törvény alapján állva, legtöbb kereskedelmi ügylet fix ügyletnek tekintendő. A kereskedelmi ügyletek statisztikájában bizonyára elenyészően csekély szám jut azokra az ügyletekre, amelyekben a teljesítési idő más módon volna megállapítva, mint a törvény körülírása szerint, mielőbb, lehetőség szerint, azonnal, stb. A nem határozott időben vagy határnapon teljesítendő ügyletek aránytalanul ritkábbak már csak azért is, mert inkább adhatnak jogvitára alkalmat. Ezzel szemben a birói gyakorlat a fix ügyleteket mint kivételes, szük körre szorított ügyleteket kezeli. Nem elégszik meg azzal, hogy a felek a teljesítési időt a törvény körülírása szerint állapították meg, hanem azt is megkívánja, hogy a felek a teljesítés lényeges feltételének tartsák a teljesítésnek a megjelölt napon vagy idő alatt leendő megtörténtét, A kikötött határnapon, vagy határidőn tul a teljesítés szerződésszerű teljesítésnek nem is tekinthető. Főleg a saison-áruk és a különös alkalmakra eszközölt megrendeléseket tekinti a gyakorlat fix ügyletnek. Az alábbi Ítéleti kijelentések nyújtanak tájékozódást a Kúria erre vonatkozó gyakorlatáról. Az a körülmény, hogy a teljesítési idő az ügylet megkötésekor meghatároztatott, az ügyletet még nem teszi fix ügyletté, mivel ehez az szükséges, hogy akár a felek kijelentéséből, akár egyéb tényekből felismerhelő legyen az, hogy a felek magát a teljesítési határidőnek megtörtént meghatározását az ügylet lényeges feltételének tekintették. (K 1901. okt. 29. G. 326.) Fix-vétel csak oly esetben forog fenn, amikor a felek között kiköttetett, hogy a szerződésnek a meghatározott határidőben való teljesítése a vétel-ügyletnek oly lényeges feltétele, melynek nem teljesítése esetén a vételtől elállhatnak. (K. 97. okt. 22. 856/97.) Magában véve az a körülmény, hogy a rendelés egy meghatározott határidőre történt, még nem egy jelentőségű a fix-ügylet fogalmával. (K. 905. ápr. 27. 95/904.) Átvételi szerződést az átvétel véghatárnapjának meghatározása egymagában fix ügyletté nem minősiti Ily fix ügylet csak ott forog fenn, ahol az átvételi véghatáridő magának a teljesítésnek oly lényeges kellékét képezi, hogy a későbbi átvétel szerződésszerű teljesítésnek nem tekinthető. (K. 98. ápr. 10. G. 34.)*) Talán nem tévedünk, ha azt hisszük, hogy a gyakorlat kontra legem joggyakorlat. Talán *) Lásd a mai számunkban közölt jogesetet is! (Szerk.)