Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 7-8. szám - Kohler József

ti Ketesked HAZAI JOGGYAKORLAT. Általános. 65. Az a körülmény, hogy valamely kormányrendelet szükséges volt-e s hogy a szándékolt czél elérésére alkalmas-e, a bíróság megitélése alá nem tartozik. (Curia 6222 918. P.IV. sz. — 1919. febr. 4-én.) Indokok: Alaptalanul panaszolja az alperes, hogy a felebbezési bíróság a 4670/917. M. E. számú rendelet határozmányait helytelenül minősítette magánjogi természetüeknek és igy helytelenül állapította meg azt, hogy az 1914 : L. t.-cz. 14. szakaszában megadott felhatalmazás az ily rendelet kibocsátására is kiterjed; alaptalan pedig azért: mert a rendelet akkor, amikor megszabja, hogy a vevő az eladónak, az adásvételi szerződésből kifolyólag vételár czimén mily összeget tartozik megfizetni, ezzel a szerződő felek közötti magánjogi jogviszonyt rendezi; e szempontból tehát a rendelet törvényessége nem kifogásolható. De alaptalanul támadja az alperes a felebbézési bíróságnak azt az álláspontját is, mely szerint a kormánynak a szóban forgó rendelet kibocsátására az 1916: IV. t.-cz. 1. §-a alapján is joga volt; mert a rendeletnek az az intézkedése, melylyel a termelők által az 1917. évi kenderkóró-termelésért igényelhető vételárösszegét utólag felemelte, helyes következtetéssel olyannak tekintendő, mint amely a kendertermelésnek a jövőbeni fokozására irányul és igy czéljánál fogva bele esik az 1916: IV. t.-cz. 1. §-ában foglalt ama felhatalmazásnak körébe, mely a lakosságnak« közszükségleti czikkekkel való ellátását tartotta szem előtt; az a kérdés pedig, hogy e czélnak elérése végett a rendelet ezen intézkedésére szükség volt-e. s ez az intézkedés a jelzett czélnak a megvalósítására valóban alkalmas-e? a bíróság megitélése alá nem tartozik. 66. Á törvényszék előtt a Pp. életbelépte előtt Indított perekben a felebbezés tekintetében is a régi Prttás szabályaiirányadók. (Curia 1248/1919. Rp. IV. sz. —1919. okt. 7.) M. Curia.' A felperes felebbezését hivatalból visszautasítja. Indokok: Felperes keresetét 1816 K68 f. s jár. iránt indította és az elsőbiróság az alperest 616 K 68 fillér s jár. megfizetésére kötelezte, keresetének többi részével pedig felperest elutasította. Az elsőbiróság Ítélete ellen egyedül az el mi Jog T-8. si alperes felebbezett s a felperes az elsőbirósági ítéletet elutasító rendelkezésben megnyugodott, ami a keresetnek az elsőbiróság által megítélt 616 K 68 f.-re és jár.-ra történt leszállításával egyértelmű. Minthogy ekként a per főtárgya most már csak 616 K 86 f. és minthogy a Pp. 61. §-a értelmében ebben az ügyben alkalmazandó 1907 : XVII. t.-cz. 4. §-a szerint a törvényszék hatáskörébe tartozó azokban a vagyonjogi perekben, — ideértve a kereskedelmi és váltópereket is — amelyekben a per nagyságának értéke járulékok nélkül az ezer koronát meg nem haladja, a másodbiróság határozata ellen felebbvitelnek helye nincs: a törvény által kizárt felebbvitelt az 1881 : LIX. t.-cz. 27. §-a alapján visszautasítani s a nyilván alaptalan felebbviteli beadvány dijai megállapítását mellőzni kellett. Czég. 67. Ha a részvénytársaság valamely kereskedelmi üzletet szerződés utján megszerez, az a volt tulajdonos vagy jogutódainak beleegyezésével az eddigi czéget csak a részvénytársaság megjelölést tartalmazó toldattal használhatja. Ha pedig azáltal fióküzlet létesül, a jogutód az eddigi czéget csak oly toldással használhatja, melyből az is kitűnik, hogy az illető üzlet mely részvénytársaságnak a fiókja. (Curia 5808/918. Pk IV. sz. — 1919. február 11.) Indokok: A K. T. 12. §-a nem érinti a 14. §-nak azt a rendelkezését, mely szerint a részvénytársaságok czégükben határozottan, mint ilyenek jelölendők meg. A K. T.-nek a czégvalódiság elve alól a 12. §-ban megengedett kivétel tehát nem terjed odáig, hogy valamely létező kereskedelmi üzletnek részvénytársaság által történt megszervezése esetében, az változtatás vagy toldás nélkül, az eddigi czég alatt folytathassa az üzletet akkor is, ha a czég a „részvénytársaság" megjelölést nem tartalmazza. Ezek szerint, ha a részvénytársaság valamely létező kereskedelmi üzletet szerződés utján megszerez, az a volt tulajdonos, vagy jogutódai beleegyezésével az eddigi czéget csak a részvénytársaság megjelölést tartalmazó toldattal használhatja. Ha pedig — mint jelen esetben — a létező kereskedelmi üzletnek részvénytársaság által történt megszerzésével fióktelep létesül, a jogutód az eddigi czéget csak olyan toldással használhatja, melyből az is kitűnik, hogy a megszerzett üzlet melyik részvénytársaságnak a fióktelepe. Ezek a szabályok abban az esetben is alkalmazandók, ha osztrák részvénytársaság czéghasználati joggal belföldön megszerzett üzletet fióktelepként folytat. (1878 : XXII. t.-cz. 4. §. 2. bekezdés.)