Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1919 / 7-8. szám - Kohler József
7—8. sz. Kereskedelmi Jog 75 Részvénytársaság. ü8. Abból az irányadó tényállásból, hogy az alperesi részvénytársaság 1917. évi deczember hó 31 napjára összehívott közgyűlésének tárgysorozatában 5. pont alatt „az igazgatóság indítványa a társaság felszámolása, esetleg uj részvények kibocsátásával átalakuló uj részvénytársaság tárgyában és ez esetben erre vonatkozó alapszabálymódositás* volt kijelölve, a közgyűlés pedig az alaptőke felemelését határozta el, kétségtelen, hogy a közgyűlés olyan tárgy felett határozott, amely a közgyűlési meghívóban világosan és határozottan kijelölve nem voJt, s amely a meghívó tartalmának gondos méltatása mellett sem volt abból felismerhető. (Curia 6369,1918. P. IV. sz. — 1919. február 18.) Rekvirálás. 69. Az esetben, midőn a hadi vagy ezzel rokon czélokat szolgáló igénybevétel a féllel létrejött magánjogi szerződés alapján történt, az ebből származó magánjogi igények elbírálása nem az 1912. LXVill. t.-cz. 31—33, § aiban meg. határozott közigazgatási útra, hanem a rendes polgári bíróság hatáskörébe tartozik. (Curia 6163/918. P. IV. sz. — 1919. február 14.) Indokok: A felperes által az alperessel, mint vasúti áru fuvarozó vállalattal kötendő fuvarozási szerződések könnyebb és gyorsabb lebonyolithatása végett a peres felek az 5. alatti feltételek szerint ugy állapodtak meg egymással, hogy alperes a felperes tulajdonát képező 100 drb. vasúti teherkocsit kocsitelepébe felveszi, czégjele alatt forgalomba helyezi és hogy mindaddig, amig ezek a kocsik az alperes czégjele alatt közlekednek, azok a felperes rendelkezésére állanak; ugyanezen feltételek 5. §-ában pedig kiköttetett, hogy a kocsik felett az alperes, valamint a cs. és kir. központi szállításvezetőség, a háború egész tartama alatt, a szükséghez képest korlátlanul rendelkezhetik és hogy ily esetekben a kocsik használatáért az alperes, illetve a cs. és kir. központi szállításvezetőség a felperesnek minden egyéb kárpótlás kizárásával csakis a kocsik biztosítási értékének a használati időhöz mért 5%-át fogják megtéríteni. A megállapított tényállás szerint a kocsiknak az alperes kocsitelepébe felvétele és forgalombahozatala megtörtént; utóbb azonban az alperes az A. alatti átirattal arról értesítette a felperest, hogy teherkocsijaira ezentúl saját czéljaira, illetve a wieni cs. és kir, központi szállításvezetőség czéljaira szükség lévén, az emiitett .Feltételek" 5. § 1. pontja alapján ugy intézkedett, hogy azok a felperes használatából elvonassanak q| — a besorozáskor alkalmazott czégfeliratok Törlése mellett —- az általános forgalomnak átadassanak. Felperes az ítéleti tényállás szerint a tárgyaláson szóval előadott és a szokásos használati díj megfizetésére irányuló keresetét arra alapította, hogy a kocsik igénybevételére semmi nyomós ok nem lévén, az megállapodásellenesen történt, alperes tehát a jogtalan eljárásával okozott* kárt neki megtéríteni tartozik. E tényállás szerint az alperes a felperes tulajdonát képező vasúti kocsiknak a felperes használatából történt elvonását a felperessel létrejött magánjogi szerződésre, jelesül e szerződés 5. §-ának 1. pontjára alapította, amivel szemben a felperes kárkövetelése arra van alapítva, hogy az elvonás e szerződés ellenére történt, vagyis hogy alperes szerződésszegést követett el; és az ügy érdemében a jogvita akörül forog, hogy a szerződés határozmányaira való tekintettel — mekkora használati dij illeti meg a felperest. Már pedig abban az esetben, amikor a hadi, vagy ezzel rokon természetű czélokat szolgáló igénybevétel a féllel Jétrejött magánjogi szerződés alapján történt, ebből származó magánjogi igények elbírálása nem az 1912. LXV1II. t.-cz. 31—33. §-aiban meghatározott közigazgatási útra, hanem a rendes polgári bíróság hatáskörébe tartozik. Vétel. 70. A K. T.-nek a vételre vonatkozó szabályai nem lévén cogens természetűek, azoknak alkalmazását a felek megállapodása módosiihatja vagy kizárhatja. Kikötheti felperes, hogy kárát a szerződésszegő alperestől akkor is követeiheti, ha az ügylettől eláll. (Curia 1085/1918. P. VIII. sz. — 1919. január 28.) Indokok: A felperes vitatása szerint az adásvételi ügylet a 2. NB. a. csatolt eladási feltételek mellett jött létre, ennek 7. pontja értelmében pedig ha a vevő a kötés szerint szállításra esedékes mennyiségek lehívására, vagy átvételére vonatkozó kötelezettségének egészben vagy részben nem felel meg, vagy fizetési és egyéb feltételeket nem tartja be stb., jogában áll az eladónak minden előzetes értesítés nélkül és kártérítési, valamint törvényileg biztosított egyéb igényeinek épségben tartása mellett a kötéstől elállni anélkül, hogy a vevőt a számla kellő időben, valamint teljes összegben való megfizetésére vagy pedig a szállításra kötésszerüleg esedékes mennyiségek átvételére figyelmeztetni kötelezve volna. A kereskedelmi törvénynek a vételi ügyletre vonatkozó szabályai cogens természetűek nem lévén, azoknak alkalmazásáf felek megállapodása módosíthatja vagy ki ís zárhatja. Ha tehát a felek között az adás-vételi ügylet a 2. NB. alatt 'csatolt feltételek mellett jött létre, miután a szóban forgó feltételek szerint