Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 5-6. szám - Kereskedelmi jogunk jövőjéről. [Hozzászólás Berinkey Dénes:Irányelvek a jogalkotásban. Jogállam, 1919. 1-2. sz- 54-57. p.]

42 triával való szoros kapcsolatunk hozta magával, hogy kereskedelmi jogunk — mondhatjuk, csaknem kizárólag — német befolyás alatt állott. Ez a szoros kapcsolat megszűnt, a népek általános szövetségének szellője lengedez, más irányokban kell orientálódnunk. De miként lesz ez „in concreto Pu Erre ma még határozott és pozitív választ adni lehetetlen. Konkrét javaslatokkal ebben az irányban ma előállani valóságos jogtudományi kuruzslás volna. Ma még a forradalom kellős közepén vagyunk. Amit ma állandó jellegűnek tervezett jogi reformok terén építenénk, holnap már romba dőlhet mint kártyaház vagy mint azok a várak, amelyeket a tengerparton a folytonos mozgásban levő árral nem törődve a játszó gyermekek építenek. A revolucziót az evoluczió csak akkor válthatja fel, ha a revoluczió forrongása szilárd alapot fog teremteni, amelyen építeni lehet. Különösen mikor ez a revoluczió nem csak belső, hanem az egész világra kiható. Mekkora lesz országunk területe? Szomszédainkkal minő viszonyba jutunk? Milyen lesz a mi gazdasági létünk s milyenek lesznek gazdasági vonatkozásaink ? Milyen irányt vesz szomszédainknál a jogfejlődés? Mindezt még nem tudjuk, már pedig mindezeknek a tényezőknek ismereté és gondos figyelembe vétele nélkül tartós jellegű reformokra nem gondolhatunk. Ezekből az következik, hogy a kereskedelmi jogi tőrvényhozás terén egyelőre csak az égető napi szükségesség igényeinek kielégítésére, az azok által megkívánt apró foítozgatásokra, a napról-napra való megélhetésre és a viszonyokhoz alkalmazkodó bölcs judikatura támogatására vagyunk utalva, amint ezt a gazdasági lehetetlenülés naponként felmerülő, eseteire vonatkozólag dr. Wittrnan Ernő és dr. Reitzer Béla ennek a folyóiratnak ez idei 1—2. számában megjelent alapos czikkeikben széles körültekintéssel fejtegették. Gyökeres panaceát ők sem helyezhettek még ezen a szorosan körülhatárolt téren sem kilátásba s végeredményként ők is arra jutnak, hogy esetenként a bírónak kell ítélkezni. S ha, már ezen a szük téren igy vagyunk, mi legyen a kereskedelmi jog egész nagy komplexumával? Mi legyen a kereskedelmi társaságokkal, a részvényjoggal, a biztosítási joggal stb? És itt előtérbe nyomul a Berinkey-féle irányelvek másodika: a hazai viszonyokhoz o—6. 82. alkalmazkodás s ezzel elválaszthatatlanul a szocializálás. Ma, midőn a szocziális irány az egész világon felülkerekedett, a kereskedelmi jog sem maradhat tőle érintetlen s az úgynevezett kisembereknek — akik már többé nem is lesznek kisemberek, hanem nagyok és hatalmasok — szükségletei válnak irányitókká. A társasági üzemek szabályozásánál nagy kérdések várnak itt megoldásra. A részvénytársaságok jogának szabályozása nem haladhat az eddigi kapitalista irányban, hanem a szoczialista eszmék válnak irányadókká S igy a kereskedelmi jog számos más ágában is. A régi tervezetek romba dőlnek, uj korszak következik. De hogy a szabályozás gazdasági életünk teljes összeomlására ne vezessen, ehhez óriási munka és óriási körültekintés lesz szükséges. És nyugodtabb idők! Visszatérek kiinduló pontomhoz. Kereskedelmi jogunk szabályozásánál a Berinkey-féle két szempont legyen irányadó u. m. 1) a nemzetközi vonatkozás 2) a hazai viszonyoknak megfelelő szoczializálás. De a részletekről tárgyalni most még időelőtti. Itt még most egy nagy „Ignorabimus" előtt állunk, amint ezt a franczia származású híres német természettudós Dubois-Reymond Emil fejezte ki a természeti tünemények s különösen az élet, az öntudat, a szellemi világ végső okának megfejtésére: a „Ding an sichure vonatkozóan. A gazdasági és kereskedelmi viszonyok s az azok szabályozására hivatott kereskedelmi jog terén is ma még ismeretlen előttünk a „Ding an sich*. De ez a homály idővel oszolni, legalább is kisebbedni fog. Addig csak foltozgató munkára szorítkozhatunk. S ha az élet viszonyai egyszer kialakulnak s nyugvópontra jutnak, megkezdődhetik a részletekbe menő tüzetes és óriási munka, melynél az életviszonyoknak és pedig ugy a külső (nemzetközi vonatkozású) valamint a belső (hazai) viszonyoknak szükségleteiből kell kiindulni s a kereskedelmi jognak azokra támaszkodó ujabb szabályozása nem lehet többé külföldi jogszabályoknak szolgai másolata, hanem a gyakorlati életen sarkalló önálló alkotásnak kell lennie. Kereskedelmi jog