Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A tőzsdebiróság hivatása a háború után. [Hozzászólás Alföldy Ede: A tőzsdebíróság hivatása a háború után című cikkéhez. Jogállam, 1919. 1-2. sz. 130-140. p.]

3-4. M. Kereskedelmi Jog 57 ez okból a teljesítés részéről jogilag lehetetlen, ez az ő hibájául tekintendő és mert a K. T. 1. §-a értelmében a jelenlegi esetre is alkalmazandó az az általános magánjogi szabály, hogy ha a szolgáltatás oly körülmény miatt lehetetlen, amelyért az adós felelős, a hitelező a nem teljesitésből eredő kárának megtérítését követelheti. Ennek daczára a felperesnek a felebbezési bíróság jelzett téves jogi álláspontja ellen irányuló felülvizsgálati panasza a megtámadott ítélet megváltoztatására azért nem vezethetett, mert habár az előadottak szerint a megállapított tényállás nem nyújt alapot arra a következtetésre, hogy a felperes az ügylet kötésekor tudta azt, hogy az ügylet teljesítése az alperes részéről lehetetlen, hogy tehát ezt a lehetetlenséget a felperes ismerte, mindazonáltal abból a megállapított lényből, hogy a felperesi faszénkereskedelmi és kiviteli részvénytársaság az élelmiszerekkel való kereskedést erre vonatkozó iparigazolványnak a felhívott 1916 : IX. t.-cz. életbeléptét csak 3 nappal megelőzően megszerzésével, csak a tőrvény életbelépte küszöbén, tehát nyilvánvalóan abból a czélból vonta üzleti körébe, hogy az élelmiszerekkel való kereskedésben a felhívott törvény rendelkezései által gátolva ne legyen, amiből az is megállapítható, hogy a felperes ennek a törvénynek közszükségleti czikkeknek nyerészkedés czéljából bárki részéről való megszerzését korlátoló rendelkezéseit jól ismerte, továbbá abból a körülményből, hogy ennek daczára a felperes nem is állította, hogy ő akár az alperestől való közvetlen kérdezősködés utján, akár más uton és módon igyekezett volna meggyőződést szerezni arról, hogy az alperes a kérdéses káposztamennyiségnek a felperes részére leendő szállítás czéljából másoktól való beszerzésére a felhívott törvény értelmében jogosítva van-e? és hogy a szerződés teljesítése alperes részéről nem lehetetlen-e? holott az ebben az irányban való gondosságra még az alperesnek polgári állása is — életjáradékos — nyilván késztethette volna, mindezekből a körülményekből azt a következtetést kell levonni, hogy az alperes részéről elvállalt szolgáltatásnak jelzett lehetetlenségét a felperes a szerződés megkötésekor csak súlyos gondatlanságból nem ismerte. Minthogy pedig az a szerződő fél, aki másik fél részéről elvállalt szolgáltatás lehetetlenségét a szerződés megkötésekor csak súlyos gondatlanságból nem ismerte, — a szerződés nem teljesítése miatt kártérítést nem követelhet, — ennélfogva a felebbezési bíróság döntése ennek az anyagjogi szabálynak megfelelő lévén, a felperesnek anyagjogi szabály megsértése miatt emelt panasza alaptalan. Gazdasági lehetetlenülés. 35. A háború tartama alatt kötött ügyletek tekintetében kialakult bírói gyakorlat értelmében a háborúnak a keret kedelmi forgalmat befolyásoló hatása a háború folyamán szerződő felet az általa elvállalt szállítási kötelezettség alól nem mentesiti, mert az áru-forgalomban a háború következtében szükségképen előálló nehézségekkel a Józan élet felfogása és gondos előrelátás mellett számolnia kellett annak, aki a háború alatt kötött ügylettel a háború tartama alatt áru szállítására vállalt kötelezettséget. Ebből önként folyik, hogy nz eladó a teljesítést pusztán abból az okból, hogy az áru beszerzése vagy szállítása nehézségekbe ütközik, avagy reá nézve a teljesítés az időközben bekövetkezett rendkívüli áremelkedés miatt gazdaságilag hátrányos, a különleges méltánylást igénylő esetek kivételével jogszerűen meg nem tagadhatja. — Nincs oly jogszabály, mely a vevőt a késedelmes eladóval szemben fedezeti vétel eszközlésére kötelezné. (Curia 4620/1918. P.IV. si. — 1918. deczember 17.) Indokok: A felebbezési bíróság ítéletében megállapított, meg nem támadott tényállás szerint a peres felek között a kereset alapjául szolgáló vételi ügylet 1915. évi november közepén, tehát a háború tartama alatt köttetett meg akként, hogy az alperes az árut a vasúti forgalom megnyíltakor nyomban szállítani tartozik, alperes azonban az árut ennek ellenére sem szállította, hogy 1916. márczius hó 1-én, illetve 1916. márczius 17-én a vétel tárgyát képező deszka és lécz, valamint az egy waggon vikli kard áruk szállítását feltétlenül ígérte, mégis utóbb az áru szállítását a szerződéstől eltérőleg magasabb egységár fizetésétől tette függővé, amihez azonban a felperes hozzá nem járult. Erre a tényállásra és arra való tekintettel, hogy a szerződés teljesítésére nyitva állott időben a szeged-szabadka-bács-almási vonalon a vasúti vonalzárlat különböző megszakításokkal 78 napon keresztül fel volt függesztve, amely idő alatt az áru a felperes részére akadálytalanul szállítható volt, helyesen vonta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy az alperest az áru szállítása tekintetében késedelem terheli. Ezzel szemben az áruval rendelkező alperes gazdasági lehetetlenülésre nem hivatkozhatik és a szerződésszerű szállításnak esetleg súlyosabb anyagi áldozatok árán való teljesítése alól ki nem térhet, mert a teljesítés lehetőségének esetleges súlyosbodása a saját mulasztásának következménye, olyan tények pedig nincsenek megállapítva, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy az alperes a szállítást csakis vagyoni romlása árán teljesíthetné. Kövelkezéskép a teljesítést minden jogos ok nélkül megtagadó alperes a méltányosság alkalmazására számot nem tarthat. Alaptalanul vitatja az alperes azt is, hogy felperes a szállítás elmaradása folytán az adott körülmények között teljesítést nem, hanem legfeljebb kártérítést igényelhetne, mert t ftntiek