Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A tőzsdebiróság hivatása a háború után. [Hozzászólás Alföldy Ede: A tőzsdebíróság hivatása a háború után című cikkéhez. Jogállam, 1919. 1-2. sz. 130-140. p.]

3—4. sz. Kereskedelmi Jog 35 jesitést Jogfentartással elfogadja, a vevő a késedelemből eredő kár megtérítését is követeleheti; ilyennek azonban a szerződési ár és a későbbi időpontban kialakult magasabb vételár közötti különbözet nem tekinthető, mert a vevő az értékkülönbözetet a szállított áru nagyobb értékében amúgy is megkapta. (Curia 3659/1918. P. IV. sz. - 1918. decz. 13.) 30. Az általános jogelvek szerint ha a hitelező a szerződés tárgyának nem szolgáltatása esetére annak pénzbeli egyenértékét követeli, ugy csak azt az értéket igényelheti, amelylyel a szerződés tárgya a kikötött teljesítési időpontban birt. A netán későbbi áremelkedés őt meg nem illeti, ép ugy, amint nem volna köteles netán! későbbi árcsökkenés esetén a szerződés tárgyának kisebb egyenértékével megelégedni. (Curia 4618/1918. P. IV. sz. — 1918. decz. 11.) A nem vitás ítéleti tényállás szerint alperes köteles volt a felperesnek 1916. november havában 2 vasúti kocsi faszenet átadni. A felperes keresete arra irányul, hogy az alperes a szén szállítására, ennek nem teljesítése esetén ellenértékének a megfizetésére köteleztessék. Nem alkalmazható a jelen esetben az 1881: LX. t.-cz. 217. §., mert ennek a végrehajtási eljárás folyamán és csak akkor van helye, ha a kereset kizárólag a szerződés tárgyának átadása végett indíttatott és a végrehajtás annak hiánya miatt lehetetlenné válik, de ebben az esetben a hitelezőegyuttal a per tárgya értékcsökkenésének koczkázatát is viseli. Ezekről folyólag a felperest a 2 vasúti kocsi faszénnek az az egyenértéke illeti meg, amellyel az a teljesítésre kitűzött határidőben az 1916. november havában birt és amelynek összege a nem vitás ítéleti tényállás szerint 4284 koronát tett ki. Jogszabálysértésbe ütközik tehát a felebbezési bíróságnak az a döntése, mely szerint az 1881: LX. t.-cz. 217. § ainak hasonszerüsége alapján az alperest a szén át nem adása esetén a szakértői bizonyítás felvétele napján volt magasabb egyenérték megfizetésére kötelezte. Minélfogva az alperes felülvizsgálati kérelmének helyet adni és a felebbezési bíróságnak ítéletét megváltoztatni kellett. 31. A helykülönbség mellett létrejött ügyleteknél külön kikötés hiányában az eladó részéről a teljesítés helyén történt jogi átadás nem esik össze szükségképen a vevőnek azzal a cselekményével, melylyel a más helyen részére feladott árukat tényleg átveszi. Már pedig a vevő, helyi ügyleteket kivéve, az átvétel és megvizsgálás iránti kötelezettségének rendszerint csak azon a helyen iehet eleget, ahol rendes üzletkezelés mellett abba a helyzetbe jutott, hogy a más helyről küldött árukat megvizsgálhassa. (Curia 3680/1918. P. IV. sz. — 1918. decz. 11.) A felebbezési bíróság által megállapított tényállásból következtetve, felek között nem helyi, hanem helykülönbség melletti vétel jött létre s nem volt kikötve, hogy felperes az árut Budapesten a közraktárakban tényleg is átvenni tartozik; megállapította továbbá a felebbezési biróság, hogy felperesnek módjában sem állott Budapesten a közraktárakban az áru minőségéről meggyőződést szereznie. Alaptalan ennélfogva alperesnek az a támadása, hogy a tényleges átvétel a budapesti közraktárakban, mint a K. T. 323. §-a szerint kijelölt helyen megtörtént s hogy ez okból a Reichenbergben, az áru megérkezte után, a kifogásolás elkésetten történt. De nem volt figyelembe vehető alperesnek egyéb panasza sem. Alperes ugyanis a miatt, hogy a szakértők meghallgatására kitűzött határnapon azért nem jelenhetett meg, mert az idézést kellő időben meg nem kapta, a felebbezési eljárásban — bár arra alkalma volt — fel nem szólalt, e joga tehát a Pp. 536. § a szerint megszűnt s mert az ügygondnoki dijakra vonatkozólag a felebbezési biróság, vonatkozó indokaiból jogszabálysértés nélkül határozott. Az árunak a rendeltetési helyen történt megvizsgálása után azonnal tett kifogásolás kellő időben történvén, e perben nincs jelentősége a felperes által csatlakozási kérelmében felhozott annak a panasznak, hogy az árut a közraktárakban jogilag sem vette át. :?2. Nem hivatkozhatik a lehetetlenülésre, aki a szerződésnek a rendkívüli áremelkedés miatt való felbontását csupán közvetlenül a szállítási határidő lejárta előtt kérte. (Curia 4686/918. P. IV. sz. — 1919. január 10.) Indokok: A megállapított és meg nem támadott tényállás szerint a kereset alapjául szolgáló ügylet 1916. évi július hó 25-én, vagyis a világháború második évének végén jött létre; és ugyenezt az ügyletet a peres felek 1916. évi deczember hó 29-én megerősítették, oly módon, hogy az időközben emelkedett anyagárakra és munkabérekre való tekintettel a vállalati összeget 10%-kal felemelték. Ily körülmények között az alperesnek a háború folyamán beálló további béremelkedések eshetőségével, a józan életfelfogás és gondos előrelátás mellett, legalább már a második megállapodás létrejöttekor számolnia kellett volna; ha pedig magát akkor a szerződés teljesítésére, 10°/o os áremelés mellett és a további eshetőségekre való tekintet nélkül, feltétlenül kötelezte, ugy a teljesítést a munkabérek rendkívüli emelkedése okából meg nem tagadhatja, még pedig a jelen esetben már azért sem: mert a meg nem támadott tényállás szerint a bútorok az eredeti megállapodás értelmében 1916. évi október hó 1-én voltak szállítandók és a felperes esak 1916. évi szept.. hó végén — tehát már csak közvetlenül a szállítási határidő előtt — kérte, sikertelenül, a szerződés felbontását; alperes pedig az iratok szerint maga sem