Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A tőzsdebiróság hivatása a háború után. [Hozzászólás Alföldy Ede: A tőzsdebíróság hivatása a háború után című cikkéhez. Jogállam, 1919. 1-2. sz. 130-140. p.]

34 Keresked leg felállítására vonatkozó jogszabályok megsértése, illetve a mérlegben az egyes vagyontárgyak értékének a felvétel idején volt valóságos értéken alul maradó Összeggel történt beállítása miatt támasztott panasza sem, mert a felebbezési bíróság helyes okfejtése szerint a K. T. 28. §-a nem értelmezhető akként, hogy a társaság vagyonát képező tárgyak és jogosítványok értéke gyanánt azoknak eladás utján elérhető vételára, tehát mindenkori forgalmi értéke vétessék fel, mert az ilyen esélyektől függő és folytonos változásnak kitett értékelés a mérleg megbizhatóságát tenné kétségessé, mig ellenben a betéti társaság által követelt az az eljárás, hogy a vagyontárgyak mindenkor a beszerzési árral megegyező értékelés mellett állíttattak be a mérlegbe, szolid üzletvitel követelményeinek, a kereskedelmi forgalomban elfogadott szokásnak és a felek közötti társasági viszonyban 24 éven át kialakult gyakorlatnak megfelel. Részvénytársaság. 25. A részvényes joggal igényelheti, hogy az igazgatóság a közgyűlésen beható tájékozást nyújtson olyan leírások tekintetében, amelyekre vonatkozóan a közgyűlés elé terjesztett Igazgatósági jelentés felvilágosító adatokat nem tartalmaz. (Curia 5462/1918. Rp. IV; sz. — 1918. nov. 19.) A K. T. 198. §-a alapján az igazgatóság által a közgyűlés elé beterjesztett' jelentésnek a társaság vagyoni állását, annak egész üzemét, eredményét s egyéb a társaságot érintő adatokat s a tárgysorozatnak megfelelően (K. T. 218. §. 3., pont) kell tartalmaznia, a K. T. 174. §-ában biztosított kereseti jog pedig magában foglalja a részvényeseknek a közgyűlés tárgysorozatára vonatkozó szükséges felvilágosítások közlése iránti jogát. Ha tehát a részvényes a közgyűlés tárgysorozatát érintő olyan szükséges felvilágosítást kíván, mely a társaságnak lényeges érdekeit nem sérti, ettől a jogtól őt a közgyűlés több sége sem foszthatja meg. Kereskedelmi zálog. 26. A K. T. 606. §-a rendelkezésévej egyáltalán nincs kizárva az, hogy a zálogba adás után a felek a zálog tárgyai nyilvános eladásának mellőzése s e helyett azoknak szabad kézből eladására nézve szóbelileg kölcsönösen kötelezően meg ne állapodhassanak, másrészt még ha a zálogtartó ily megállapodás nélkül is a törvényben szabályozott értékesítéstől eltérve adja el a zálog tárgyait, ezt az eljárást a zálogbaadó csakis azon az alapon támadhatná meg sikerrel, ha k'mutatná, hogy az értékesítés az eladás Idején fennállott folyó áron alul, tehát olcsóbban eszközöltetett következéskép ez által a zálogbaadó nyilván károsodott ily esetben is azonban a zálogbaadó nem a zálogtárgy kiadását, hanem csupán szenvedett kárának a megtérítését követelheti. (Curia 4417/1918. P. VII. sz. — 1918. decz.ll.) elml Jog ^^^Z^ÍJt^ Vétel 27. A csak szállítási igazolvány mellett szállítható áruknál az eladó köteles a megfelelő adatokat a vevő rendelkezésére bocsájtani még az esetben is, ha az igazolvány megszerzése a vevőt terheli. (Curia 3189/1918. P. IV. sz. — 1918. decz. 6.) Indokok: A nem vitás tényállás szerint a peres felek között létrejött vételi ügylet tárgya egy waggon zöldség és két wa&gon sárgarépa, tehát olyan áru, amely a 77599/1917. IX. M. E. rendelet értelmében mennyiségénél fogva csak igazolvánnyal volt szállítható. Á rendelet szerint az igazolványnak tartalmazni kell egyebek között azt is, hogy az áru mily mennyiségben és honnét szállítandó ? Ezeket az adatoKat pedig a vevő az eladótól nyert értesítés nélkül az igazolvány kiállítására hivatott hatóságnál elő nem terjesztheti, ezeket tehát az eladónak a szállítási igazolvány kieszközölhetése czéljából a vevővel előzetesen közölnie kell. Ezekből önként folyik, hogy ha a megállapodás hiányában irányadó szakmabeli gyakorlat szerint a vevő volna is kötelezve a szállítási igazolvány megszerzésére, ennek be nem szerzése csak abban az esetben szolgáltatna az eladónak jogos alapot a teljesítés megtagadására, ha az eladó a fentebb megjelölt adatok előzetes közlésével lehetővé tette a vevővel szemben a szállítási igazolvány megszerzését. Az alperesek azonban a felebbezési biróság ítélete szerint nem is vitatták, hogy ők a szállítási igazolvány kieszközléséhez szükséges adatokat a felperesnek kezéhez juttatták és ekként a felperest abba a helyzetbe hozták, hogy az igazolvány kiszolgáltatását sikerrel kérhesse. Ily körülmények között alpereseknek a teljesítés megtagadására az igazolvány be nem szerzése okából joguk nem volt, az ebből eredő kárért tehát a felperessel szemben felelősek. Ezért a felebbezési bíróságnak a K. T. 353. §-ába ütköző döntése téves s így Ítéletének a felülvizsgálati kérelem folytán megváltoztatásával az alperesek kártérítési kötelezettsége megállapittatótt. 28. I. Az ügylettől elállás joghatályosságának szempootjából közömbös az, hogy a szerződést be nem tartó felperes az elállásról szóló értesítést mikor kapta kézhez, hanem irányadó az a tény, hogy az alperes a levelet még mielőtt a felperes a maga részéről a szerződést időközben teljesítette volna, a felperesnek elküldötte. —. II. Utólagos teljesítési határidőre a fizetéssel késdelmes félnek jogos igénye nincs, mert az állandó birói gyakorlat szerint az ügylettől a fizetési késedelem okából elálló fél a szerződésszegő másik félnek utólagos teljesítési határidőt engedni nem tartozik. (Curia 3578/918. P. IV. sz. — 1918. decz. I2-én.) 29. A K. T. 353. §-a értelmében s ha az eladó az áruk átadásával késik és a vevő a szerződés teljesítését követeli, vagy mint jelen esetben, a kártérítés iránt indított per folyamán az oladó által utólagosan és késedelmesen történt tel*