Kereskedelmi jog, 1919 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A tőzsdebiróság hivatása a háború után. [Hozzászólás Alföldy Ede: A tőzsdebíróság hivatása a háború után című cikkéhez. Jogállam, 1919. 1-2. sz. 130-140. p.]

Kereskedelmi Jog S—4. sz. e ezimea támasztott előterjesztéseket. (Előadók: Hallá ill. Meszlényi.) EOzgazdaságl irodalmi pályázat. Lánczy Leó a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke ötvenéves munkajubileuma alkalmából a kamaránál százezer koronás közgazdasági irodalmi alapit ványt tett. Az alapítvány czélja oly önálló közgazdasági müveknek jutalmazása, amelyek a magyar közgazdaságnak valamely életbevágó kérdését azon az alapon tárgyalják, hogy az elméleti és gyakorlati vonatkozások egyaránt figyelemben részesüljenek. A kamara az idén első izben tűzi ki ezen pályáiatot, melynek dija 6000 korona. Részt vehetnek a pályázatban eddig nem publikált müvek kéziratban vagy gépen irt példányban. A pályázati feltételek részletei iránt érdeklődőknek a kamara titkári hivatala megadja a szükséges bővebb értesítést. IRODALOM. í. Hazai irodalom. Menekülés az adó elől. (Az 1919. évi II. néptörvény magyarázata.) Dr. Elek Sándor és Dr. Mautner Dezső e czimen megjelent könyvükben behatóan magyarázzák az adószökevények elleni törvény rendelkezéseit és azokat közgazdasági és jogi szempontból kritikai megjegyzésekkel kisérik. A könyv párhuzamot von a mi törvényünk és a német Steuer - Fluchtgesetz között. Megjelent a Grrill-féle könyvkereskedésben (Dorottya-utoza 2.) Ára 8 korona. A részvények és a vagyonadó. Irta: Dr. Czukor Gábor ügyvéd, a Magyar Agrár- és Járadókbank Részvénytársaság czégvezető-ügyésze. Az „Ujságüzem" könyvkiadó ós nyomda rt. kiadása. Ara: 3 korona. A tanulmány kimerítően mutatja be, hogy a részvényeket mennyiben fogja érinteni a nagy vagyonadó. Teljes felvilágosítást ad arról, hogyan alakulna a helyzet, ha a részvényest adóztatja meg a kincstár és milyen lenne ezzel szemben a társaságok megadóztatása. Leírja a gyakorlatban megvalósítandó rendszert is és részletesen ismerteti a vagyonadó hatását a részvényre, ennek árfolyamára a lombardkölcsönökre, stb. Dr. Gergely Ernő pestvidéki tvszóki biró: A kollektív munkaszerződés. Szerzőnek a Társadalmi jogalkotás Orsz. szövetségében 1018. márczius 7-én tartott felolvasásán mint különlenyomat a „Munkásügyi Szemle" 1918. nov.—decz. számából megjelent. II. Külföldi irodalom. Nussbautn Arthur dr.: Die Börsengesőhdfte (Seiilaud 1918. Lepzig.) A német hiteljog jelenlegi művelőivel egyik legtermékenyebbike ismét két tanmlmányát tette közzé. Az első, amely a német Z. P. 0. választott bírósági eljárásról szóló fejezetének reformjával foglalkozik a berlini kereskedelmi kamara megbízásából készített és az igazságügyi államtitkárhoz benyújtott emlékirat. Szerző alapos bizonyítékokkal mutatja ki a jelenlegi szabályozás hiányait. Kérdéses csupán az, hogy az általa ajánlott módosítások e hiányok megfeleld pótlására alkalmasak-e. A tőzsdei ügyletekről irt terjedelemre ós jelentékeny monográfia az Ehrenberg szerkesztésében megjelenő és a hiteljog minden ágára kiterjedő kézikönyv-sorozat egy részlete lesz, a melyet azonban a szerző, mint önálló munkát már most nyilvánosságra hozott. Igen helyesen a könyv főleg gyakorlati szempontból foglalkozik a tőzsdei ügyletekkel ós ebből az irányból ismerteti a vonatkozó felsőbirósági gyakorlatot is. A felállított tételek megvilágítására szolgáló gyakorlati példák kitűnően mozdítják elő a munkának hasznavehetőségót, nem szakmabeli jogászok számára is. Bsser Róbert: Bildet eine Zuwendung die die Generalwersammlung aus dem Reingewinn einem selbstandiger Wohlfartinstitut gewahrt eine Rücklage für die Aktiengeselschaft ? (Marcus, Bonn. 1918.) A német birodalmi törvényszék a czimben foglalt kérdést oly értelemben döntötte el, hogy az ily összegeket minden esetben nyereségrészesedéstől mentes tartaléknak kell tekinteni. Szerző e felfogást csak arra az esetre fogadja el, ha a részvénytársaság szocziális, a társaság által is elérni kívánt czélokra foi dit a nyereségből, ellenben nem azonosítja magát a bírói gyakorlattal, ha oly intézmények javára történik a juttatás, amely meghatározott szoezális, gazdasági, jótékony vagy hasonló czélok érdekében áll fenn. Beck Bmil: Die Glaubigergemeinschafl bei Anleihensobligationen. (Stampfli, Bern. 1918.) A svájczi szövetségtanácsnak háborús rendeletet feldolgozó, több száz oldalas munka, kiterjed a szomszédos államok idevágó jogszabályainak ismertetésére is. Szerző abból a reményből indulva ki, hogy a rendelet intézkedései a háború után állandósítva lesznek, javaslatot közöl az abban foglalt rendelkezések átalakítására. Eoppe - Vornhagen : Gesetz fi. eine Ausserordentliche Kriegsabgabe. (Industrie verlag. tíerlin, 1918.) A közérdeklődéssel kisért uj törvény gyakorlati alkalmazását megkönnyítő (mérlegkészítés, leírások, tartalékolás stb.) terjedelmes kommentár. Manes A. Grundzüge d. Versicherungswesens. (Teubner, Leipzig. 1918.) A „Natúr u. Geistemelt" kiadványai sorában közzétett kitűnő tömör és alapos munka 3 kiadásában jelent meg.