Kereskedelmi jog, 1918 (15. évfolyam, 1-22. szám)

1918 / 19-20. szám - A részvénytársaság alapítása és megsemmisítése a részvénytársaságról szóló törvénytervezet szerint 2. [r.]

K e r é s k e d e I m l megfizetni tartozik, ha a veszély az árut átadás után érte, vagy a vevő ismerve a veszélyt, amely az árut átadás közben érte, az átadást mégis megtörténtnek ismerte el. (M. kir. Curia 625/1918. sz. P. IV. — 1918. szept. 13-án)M. kir. Curia: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokolás: A K. T. 343; §-a szerint, ha más megállapodás nem történt vagy a kereskedelmi szokás, avagy az ügylet természete mást nem követel, a perben a vételár kifizetésének az átadáskor kell történnie. A felülvizsgálat szempontjából eldöntendő első kérdés tehát az, hogy felperes az eladott árut alperesnek átadta-e, mert ha ez megtörtént, azon jogelvnél fogva, hogy az eladott árura a kárveszély az átadás időpontjában a vevőre átszáll, a vevő a vételárt megfizetni akkor is tartozik, ha az árut az átadás után veszély érte, vagy a vevő ismerve a veszélyt, mely az árut az átadás közben érte, az árut mégis kifejezetten átvettnek elismerte. A megállapított tényállás szerint a felperes által alperesnek eladott vászonáruknak a hatóság részéről történt zár alá vétele az áru felmérése és átvétele közben foganatosíttatott ugyan, de alperesnek G. S. nevü alkalmazottja a zár alá vétel után is folytatta azok felmérését és azokat átvetteknek jelentette ki. Ennek a kijelentésnek az az értelme, hogy az áru zár alá vételének hatálya olybá veendő, mintha a zárlat az alperes tulajdonába átment árukon foganatosíttatott volna, vagyis a zárlat folytán beálló jogi hatások a vevőt érik. 166. Olyan esetben, amikor az eladó a teljesítést az erre kikötött határidő eltelte előtt kife ezetter. megtagadja, a vevő által igényelhető kártérítésnek egyedül a teljesítésnek az eladó részéről történt megtagadása idején létezett piaczi ár és a szerződési ár között mutatkozó különbözet lehet a tárgya. (M. kir. Curia 1956/1918. sz. P. IV. — 1918. szept. 20-án). (Hasonlóan C. 1667/1918. sz. P. VIII. — szept. 17-én). 167. A K. T. 336. §. szerint a vétel megkötöttnek tekintetik ugyan, ha a felek a vétel tárgyára és az árra megegyeztek, ha azonban — mint a jelen esetben — az e.iyik fél kijelentése folytán az ügylet egyébb pontjait is megállapodás tárgyává kell tenni, a vétel csak akkor jön létre, ha a felek minden pontra nézve, ami a szerződés lényegéhez tartozik, megegyezésre jutottak. (M. K. Curia 2008/1918. P.V1. sz. 1918. szept. 27.) Indokok: (Mint fejben.) Alaptalan tehát felperesnek az a panasza, hogy a vétel lényeges részét a vétel tárgyán, és annak árán kívül más feltétel vagy kikötés nem képezvén, a vétel minden körülmények között a vétel tárgyában és árában történt megegyezés folytán létrejön. A felebbezési biróság tényként állapította meg, hogy 1916. évi október 10-én alperes előadása szerint 1916. évi október 12-én N. E. a felperes czég tulajdonosa, és I. rendű alperes között, ennek 1916. évi bortermése iránt alkudozás folyt, a vételárra azonban meg nem egyeztek, megállapította nem vitás tényként azt is, hogy felperes megbízottjai e vétel tekintetében köztük még vitás kérdéseknek, nevezetesen : a vételár fizetése s a hordók szállítása tárgyában még nem tisztázott kérdéseknek rendezését másnapra halasztották azzal, hogy e kérdéseket maga N. E. és I. r. alperes fogjak megbeszélni, a kilátásba helyezett megbeszélés azonban elmaradt. Ezekből a megállapított tényekből jogszabálysértés nélkül helyes jogi következtetéssel mondta ki a felebbezési biróság, hogy felperes, és I. r. alperes között vétel létre nem jött. Szolgáltatás lehetetlenülése. 168. Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis, áll ez akkor is, ha a szolgáltatás csak az adósra lehetetlen, vagy ha a szolgáltatás lehetetlensége a szerződés megkötése és a teljesítés ideje között következett be, valamint áll akkor is, ha megosztható szolgáltatásnál a teljesítés csupán részben vált lehetetlenné, a nem teljesíthető rész. ben való szolgáltatás tekintetében. (M. kir Curia 5160/917. P. VII. sz. — 191S. szept. 17-én.) M. kir. Curia: a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: (mint fejben, .. .) A felebbezési biróság a cs. és kir. hadügyminisztérium 17. és 32. álszámok alatti átiratainak tartalmából, figyelemmel a kihalgatott tanuk mérlegelt vallomásaira is, helyesen vont következtetést arra, hogy miután a cs. és kir. hadügyminisztérium az alperes egész áruanyagát a hadviselés czéijaira igénybe vette, a peres felek között 1914. évi június hó 2-án bőráruk szállítására vonatkozóan megkötött szerződésnek 1914. év őszén a keresetben követeit mértékben való teljesítése az alperesre nézve az alperes hibáján kivül lévő okból lehetetlenné vált. Ennek az alapján tehát annyival inkább is helyesen utasította el a felperest a szerződés részben való nem teljesítése miatt támasztott kártérítési követelésével, mert a kihallgatott tanuk mérlegelt vallomásai alapján az első biróság által megállapított és a fellebbezési biróság által elfogadott tényállás szerint az alperesnek nyomban a háború kitörése után összes anyag és árukészletét, gyári berendezését és üzemét a katonaság részére kellett fentartania és tartott is fenn s a katonasággal szemben vállalt kötelezettségének is xsak ugy tudott eleget tenni, hogy a hadvezetőségtől kellett munkásokat kérnie. A fellebbezési biróság a felajánlott bizonyítást, ha azt a döntő tényállás megállapítása