Kereskedelmi jog, 1918 (15. évfolyam, 1-22. szám)

1918 / Tartalommutató

Hazai bírósági határozatok összefoglalása, XV. évfolyam (1918.) ' Általános. 1. A háború okozta vétlen és aránytalan kár a szerződő fdek közt a méltányossághoz képest egyenlően megosztandó . . • • 19*) 2. A K. T. 284. §-ának rendelkezése nem zárja ki azt, hogy a nem kereskedő felperes a K. T. 1. §-a értelmében ebben a tekintetben irányadó általános magánjogi szabályok szerint őrzési dijat követelhessen. Az általános magánjogi szabályok szerint pedig az, aki más részér* vagy érdekében valamely szolgálatot teljesít, ezért a szolgálatért, ha a körülmények szerint nem lehet -feltenni, hogy a szolgálatot díjtalanul akarta végezni, megfelelő dijat követelhet 44 3. A büntető bíróságnak jogerőre emelkedett határozata a bűnösség kérdése tekintetében az utóbb eljáró polgári bíróságra nézve irányadó. — Ha azonban a büntető bíróság azt állapította meg, hogy az adott esetben a büntetőjogi felelősség alá vonásnak feltételei fenn nem forognak, ugy a polgári diróság önállóan bírálja el, hogy a vád tárgyává tett, de büntetendő cselekmény tényelemeit magáoan nem foglaló cselekmények vagy mulasztások magánjogi igény alapjául szolgálhatnak-e? — A vasúti balesetet szenvedett Máv. alkalmazott hadipótléka és haditápváítsága a háború tartamán tul terjedő időre is tekintetbe veendők a tartásra igényjogosultnak járó kártérítési összeg kiszámításánál f. ........ 65 4. Tartozatlan fizetésből eredő igény a kereskedelmi könyvekbe való bevezetésnek nem tárgya. Földhaszonbérlő nem tekinthető kereskedőnek, s nem minősíthető aunak az alapon sem, hogy bérgazdaságában állattenyésztéssel foglalkozik, s állatokat is szokott hizlalás és hizlalt állapotban való továbbeladás czéljából vásárolni 65 5. A szerződéses kikötéssel ellentétesen folytatott tényleges gyakorlat nem lehet alapja a szerződésszegés megállapításának . . 87 6. A hadviselés érdekei ellen elkövetelt bűncselekmények, különösen a hadiszállítások körül elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1915: XIX. t.-cz. 17. §ának harmadik bekezdésében megállapított egyetemleges visszatérítési és kártérítési kötelezettség a 17. §. 1. és 2. bekezdésében emiitett eladón vagy szállítón kívül az ugyanezen tör.ény 6. §-a alá eső alazállitót, alvállalkozót, megbízottat, fuvarozót, fuvarozó intézeti alkalmazottat és közbenjárót is terheli 142 7. Az állandó birói joggyakorlat által követett szabály, hogy csak az írásbeli szerződés megkötése előtt, vagy azzal egyidejűleg keletkezett, de az írásbeli szerződés tartalmával össze nem hangzó szóbeli megállapodások nem birnak joghatálylyal, míg az Írásbeli szerződés megkötő re alkalmával a felek valódi akárata megértésének célzatát is szolgáló szóbeli megállapodások nem érvénytelenek 187 8. Ha a felek a szerződést írásba foglalták, az abba fel nem vett korábbi vagy egyidejű szóbeli kijelentés csak annyiban hatályos, amennyiben az okirat értelmezésére szolgál vagy amennyiben a főlek azt az okirat kiállításakor az okirat ellenkező tartalmával szemben is fann akarták tartani 206 9. A Hadi termény részvénytársaság és annak bizományosai nem a mezőgazdasági termények requirálásával, hanem a kormányhatőságilag zár alá vett mezőgazdasági terményeknek, vagy az azokból előállított gyártmányoknak megvásárlásával, szállításával, stb. lévén megbízva, a nevezett részvénytársaság bizományosának a szóbanforgó termények továbbítása körébe tartozó kereseti ténykedéséből származtatott jelen kártérítési kereset elbírálása is nem a közigazgatási hatóságnak, hanem a bíróságnak hatáskörébe tartozik .... 206 10. Az olyan kereset, amely a szerződéses viszonyban álló felek valamelyikét ebből a jogviszonyból meg nem illető, hanem a szerződés módosításával etőálló uj jogi helyzetből származtatható jog érvényesítésére (constituálás) irányul, tárgyánál és czéljánál fogva megállapítási keresetnek nem minősíthető. A Pp. 180. §-a nem zárja ki a marasztalási és a megállapítási kereset mellett mint harmadik keresetnemnek a constitutiv keresetnek fölvételét, a melyre természetesen nem a Pp. 130. §-a, hanem az anyagi, illetőleg alaki jog rendelkezései a mérvadók 105 Síornodij. 11. Nem hosszabb, pld. 5 éves lejáratú'kölcsönnek a kikötött idő előtt való visszafizetése esetére kártalanítási (storno-1 díj joghatályosan ki nem köthető . . 19 Folyószámla. 12. Nincs jogszabály, mely a feleket korlátolná abban, hogy folyószámla nyitásának és fentarlásának oly hitelezési viszonyt is ne vehessenek az alapjául, amelyben a viszony belső lényegét tekintve, rendszerint csak az egyik fél az adós és amelyben emez a saját szo'gálíatásait voltaképen nem követelés megalapításának, hanem csak az igénybe vett hitelre történt törlesztő teljesítésnek az értelmében rój ja le 105 Árdrágító visszaélés. IS. Az ügynök, akinek kereskedői minősége pusztán csak kereskedelmi ügyletek általa történt iparszerü közvetítése alapján állapítható meg, a csupán egy alapon megállapítható kereskedői minősége ellenére is az 1916: IX. t.-cz. 1. § ának tiltó rendelkezés alá esik, hacsak mint ügynök bejegyezve nincs 65 14. Vasúti kocsiknak előállítása és beszerzése, tekintettel főleg a háború által előidézett rendkívüli viszonyokra és állapotokra, közszükségletet képez; az ezek előállításához szükséges faanyag tehát köz«zükségleti czikket képez, melynek forgalomba kozatalára az 1916: IX. t.-cz. 1. §-a irányadó 144 15. Az árdrágító visszaélés utján megkötött ügylet, mint közerkőlcsiségbe ütköző (turpis causa) ügylet bírói oltalomban nem részesül, abból követelést érvényesíteni nem lehet. Az árdrágító visszaélés ténye hivatalból vizsgálandó .145 16. Közszükségleti- czikknek (gyümölcsíz) nem kereskedő által (mérnök) való beszerzése, és továbbeladása az esetben is árdrágítást képez, ha ez az 1916 : IX. t.-cz. előtt történt. Ebből kifolyó jogigénynek az id. t.-cz. után érvényesítéséhez birói jogsegély nem nyujíatik 164 17. 1. Az árdrágító visszaéléssel terhelt ügylet, mint a törvény által társadalmi veszélyessége miatt tiltott s igy közerkölcsiségbe ütköző ügylet (turpis causa) az állandó birói joggyakorlat szerint jogvédelemben nem részesül, az ily ügyletből a szerződő felek teljesítést vagy nem teljesítés miatt kártérítést nem érvényesíthetnek. — 2. Ez a jogszabály azonban nem zárja ki azt, hogy az Ily ügylet alapján az egyik fél által a másik fél részére teljesített szolgáltatás, amennyiben ^ annak megtartásával ez a fél jogtalanul gazdagodnék — visszakövetelhető legyen 187 18. Az árdrágító visszaélések megtorlásáról szóló 1916: IX. t.-cz. 1. §-a elsősorban az életszükségleti és más elsőrendű közszükségleti czikkekkel folytatott nyerészkedésre irányuló illetéktelen üzérkedéssel szembea nyújt védelmet. Ezek szerint az ezen törvényszakaszba ütköző cselekmények egyik tényálladéka eleme a nyerészkedési czélzat 187 •) A katározat utáni szám a lapszámot jelenti.