Kereskedelmi jog, 1918 (15. évfolyam, 1-22. szám)

1918 / Tartalommutató

23* Kereskedelmi Jog 21—22. sz. Vasúti baleset. 128. Iparvágánynak a körforgalom czéljaira szolgáíó közutat és azonkívül még a közúti villamos vasút sineit keresztezőén való lefektetése és azon, habár kézi erővel tolatás eszközlése másokra különös veszéllyel járó oly ipartizem, amelynek folytatója az objektív felelősség alá esik. A vasút felelősségén harmadik személyekkel szemben nem változtat sem az a körülmény, ha a tolatást a vasút. engedélye folytán idegen személyek, az iparvágányt használó vállalat munkásai' végzik, sem pedig az, hogy a vasút az iparvágány használatából származó balesetekért való felelősséget szerződésileg az iparvállalatra hárította. A munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár által felperesnek fizetett összeg a kárösszegbe betudandó és felperes ehez képest az ezen különbözetet meghaladó keresetével elutasitandó . 69 Biztosítás. a) Általános. 129. A biztosítási dij oszthatatlan 25 130. A biztositási feltételek ama rendelkezéséből, hogy az ajánlat elfogadása esetén a biztosítás azon, a napon déli 12 órakor kezdődik, amely napon az ajánlat az igazgatósághoz vagy a kötvény kiállítási joggal nem biró ügynökhöz történt beérkezte a koczkázatviselés kezdő időpontjának meghatározására befolyással nem birhat . . . : 69 131. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a felek által megszüntetett biztositási szerződés reaktiválása nem esupán Írásbeli nyilatkozat utján, hanem minden olyan formában joghatályosan történhetik, amely a szerződő feleknek ügyleikötésre irányuló akaratnyilvánításának kifejezésre juttatására alkalmas. Ilyen a peres feleknek az a ténye, hogy a felperes a már hatályát vesztett korábbi biztositási ügylet után járó dijakat az utóbb kötött szerződés hatályának kölcsönös megegyezéssel történt megszüntetése utáni időben három egymásután következő évben egészen a káresetig az alpereshez befizette, az alperes pedig azt minden jogfentartás nélkül elfogadta s a vonatkozó dijnyugtákat felperesnek kiadta ...... i 108 132. Az állandó bírói gyakorlat szerint ha a biztosító a lejárt díjrészletet peresítette, nem hivatkozhatik sikerrel a biztosításnak a díjfizetés elmulasztása okából való hatálytalanságára. Ily esetben a biztosító a kockázatot a bekövetkezett tűzkárért arra való tekintet aélkül viselni tartozik, hogy a biztosító részére megítélt'dij csupán a biztosított esemény beállta után küldetett be a biztositónak 109 133. Kölföldi biztosító társaság ellen belföldön folyamatba tett perben a Pp. 27. § 2. bek. alapján azon bíróság illetékes, melynek területénkülföldi társaságnak állandó képviselete van. Ilyennek a főügynökség nem tekinthető. De nem állapítja meg a főügynökség székhelye az illetékességet a Pp- 28. §a alapján sem (telep), mivel ügyletek kötésével való foglalkozás alatt azt kell érteni, hogy a telep ügyleteket harmadik személyekkel közvetlenül megköthessen, azaz ezekkel szemben ügyletek megkötésére önálló, a képviselőségtől független hatásköre legyen. A főügynökség pedig ily önállósággal nem bír 170 134. A biztositási feltételek szerint a társaság által megállapított visszaváltási díjtáblázat a biztosítottra néz*e kötelező hatályúnak csak abban az esetben/tekinthető, ha a táblázat adatairól megfelelő tájékozódást nyert vagy nyerhetett, ami vagy a táblázat közlésével vagy annak megfeielő közzétételével történhetett volna meg Külföldi társaságoknál ezen közzététel csakis akkor tekinthető megtörténtnek, ha ez az illetékes belföldi bíróság czégjegyzékéből kitűnik 212 135. A kötvényfeltételek 8. §-ánák az a kikötése, mely szerint alperes általában az időjárási behatások folytán előállott károk koczkázatát nem viseli, helyesen értelmeztetek akként, hogy ilyen időjárási behatások által okozott károk alatt okszerűen csupán a kellő karbantartás által 'elhárítható, ilynemű hiányok következtében előállható károk értendők. Ezek szerint az uszály sülyedésével okozati összefüggésben álló és kellő előrelátással illetőleg gondossággal sem elhárítható erőhatalom tekintete alá eső szélvihar nem tekinthető olyan időjárási behatásnak, amely által okozott kárért a biztosító a kockázatot nem viseli -70 136. A kárbiztositás nemcsak a törvényben hatá" rozottan megjelölt, hanem oly tárgyakra is kiterjed, melyek gazdasági vagy forgalmi rendeltetésüknél fogva a közönséges életfelfogás szerint a biztosítás tárgyaiként kifejezetten megjelölt tárgyakkal teljesen azono* tekintet alá esnek • \ '^wWm,h 137. Az ingatlanok haszonélvezetére kirendelt zárgondnok a ' tüzkárbiztositási összegnek birói letétbe helyezését követelheti a biztositótól, habár a biztosítást az ingatlan tulajdonosa kötötte 110 138. A több tulajdonos által kötött, de egységes biztositási ügyletből folyólag egységesen megállapított biztosítási dij a biztosítottakat együttesen és nem a biztosított tárgyakhoz való tulajdonok arányában terheli, az meg nem osztható s igy a hadbavonult epyik fél nem hivatkozhatik sikerrel a moratórium feloldó rendelet 6. §-ára 191 b) Életbiztosítás. 139. A koczkázatviselés az életbiztosításnak mellőzhetetlen feltétele 26 140. A másutt tett biztositási ajánlat fontos okból visszantasitásának elhallgatása a közlési kötelezettség megsértésének jogkövetkezményeit vonja maga után. Tüdőinfiltratio miatt történt visszautasítás elhallgatása oly ok, amelyet a biztositásnak az alperesi biztosító intézet által való elvállalására tárgyilag befolyással biró fontos oknak kell tekinteni - 27 141. A háború alatti kémkedés miatt kivégzett biztosítottnak életvesztése ~biztositásjogi szempontból a halálbüntetéssel azonos tekintet alá nem vonható . 110 142. A biztosító nem köteles a nyeremény kiszámításának alapjául szolgáló adatokat s a felosztás módozatait évről-évre közölni a biztosítottal; az ő kötelezettsége csak az, hogy ezen adatokat és módozatokat a nyereményjutalékra való igény érvényesithetésének beállta után a biztosított által folyamatba tett perben terjessze elő , . . , 111 Közlési kötelesség. 143. Az egészségi állapotra nézve feltett kérdés a biztosított egyén felfogása alapján tanúsítandó oly állapotra vonatkozik, melynek megítélésénél a biztosított csakis testi állapotának felismerésére alkalmas tünetekből merített meggyőződésből indulhat ki; a biztosított tehát azzal, hogy egészségi állapotát jónak mondta, a közlési kötelességet csak akkor sértette volna meg. ha tényállás volna arra, hogy egészségi állapotában oly jelenségek merültek fel, hogy komoly betegségére nézve tévedésben nem lehetett 131 144. Korábbi biztositási ajánlatnak elhallgatása vagy a közlési kötelességnek más irányban való megértése a megtámadhatatlanság kikötésével szemben a szerződés érvénytelenítésére jogszerű alapul csak az esetben szolgálhat, ha az csalási czélzattal történt. 171 Hadi koczkázat. 145. Az, hogy a biztosított hadi szolgálatra bevonulását a biztositónak be nem jelentette, nem vonhatja maga után a balesetbiztosítás megszűntét abban az esetben, ha a kötvényfeltételek szerint a biztosító