Kereskedelmi jog, 1918 (15. évfolyam, 1-22. szám)

1918 / Tartalommutató

31—22 MI. Kereskedelmi Jog 231 háborús koezkázatot nem vállalt, mert ily esetben a kádbavonulás nem tekinthető a bejelentés-kötelezettség alá tartozó helyzétváltozásnak. Nem tekinthető a hadiszolgálat veszélyeivel okszerű összefüggésben állónak a baleset, ha a biztosított halálát nem a hadműveleti területen s a hadiszolgálat teljesítésével járó veszély, hanem as ellenség által meg nem szállott belterületen vasúti összeütközés idézte elő 111 146. Ha a hitelező a biztosítottnak adott kölcsön fedezetéül a biztosítási feltételeket tartalmazó kötvényt, a melynek hiányában a hadbavonult biztosított a biztositásnak a hadi koczkázatra való kiterjesztésének módozatairól és feltételeiről tájékozást nem szerezhet, magánál tartja, ugy kötelessége a biztosításnak a háborús veszélyekre való kiterjesztése iránt a biztosítottnál a kiterjesztés folytán fizetendő külön dij fizetése mellett a szükséges lépéseket megtenni, s amennyiben szt elmulasztja, ugy az e mulasztásából származó anyagi károsodásért a biztosított örököseivel szemben kártérítési felelősség terheli 111 147. A hadikoczkázat viselésének elvállalása ellenében fizetendő pótdij meghatározása csak akkor kötelező a biztosítóra, ha a biztosító már a kötvény-feltété lekben kijelenti az iránti készségét, hogy a hadi koczkázat viselését pótdij elleneben utólag is vállalja; ellenben kizárja ennek alkalmazását a kötvényfeltételek azon rendelkezése, mely a hadi koczkázat elvállalása iránti megállapodásoknak csak a szerződés megkötésekor való létesítését engedi meg , . - . 148 ci Balesetbiztosítás. 148. Az életiztositás és a balesetbiztosítás fogalmát e&atároló különbség lényege az, hogy a közönséges életbiztosításnál a biztosított esemény bekövetkezése bizonyos s a biztosítási összeg kifizetése iránt vállalt kötelezettség a biztosított esemény bekövetkeztét előidézett okoktól — tőrvényben vagy a szerződésben meghatározott kizárási esetek kivételével — független, míg a balesetbiztosításnál a biztos tott esemény bekövetkezése bizonytalan, a biztosítási összeghez való igény létrejöttének pedig a szerződésszerű feltétele a biztosított esemény bekövetkeztének baleset általi előidézése. A biztosított vétkessége már az általános magánjogi szabályok értelmében maga után vonja a b ztositó fizetési kötelezettségének megszűnését, de a K. T. 504. §. 3. pontjában foglalt s a balesetbiztosítás tárgyának azonosságánál fogva a biztositásnak erre a fajára is alkalmazandó rendelkezése is maga után vonja a biztosított vétkességének jogmegsztintető hatását. Bár a kötvényfeltételekben a biztosított vétkessége az alperest a fizetés alól mentesítő okként felvéve nincs, ez a 1 örvénynek a szerződéses megállapodást Jpótló természetéből folyik. Baleset alatt a közönséges életfelfogás szerint kellő gondossággal, előre nem látható vagy el nem hárítható olyan természeti erőhatások eredményét kell érteni, amelyek a biztosított esemény előidézésére alkalmasak. Töltöttnek felismerhető kéz. gránáttal való foglalatoskodás a józan gondosság ellen való súlyos vétse?, mely a biztosító t a fizetési kötelezettség alől felmenti 01 Közvetítési dij. 149. Ha a közvetítési dij az ügylet joghatályos megkötése esetére igértetett s felek az ügyletet stomi rozták, de ugyancsak a felperes közvetítésére visszavezetendőleg ujabb ügyletet kötöttek: ezen utóbbi ügylet után a közvetítési dij a közvetítőt megilleti . . 27 150. .Szegedi paprika* vételére adott megbízás kizárólag a Szegeden termelt paprikára vonatkoztatható ; szakértők meghallgatása arra nézve, hogy Kalocsán ter mett paprika a szegedi paprika fogalma alá vonhn!ó-e, nem rendeltetett el - - . 27 151. Nem hivatásos ügynök közvetítési dijat csak kifejezett megbízás és dijkötelezés a'apján követelhet 51 152. Az olyan közbejárási dijakat, amelyek a megbízó által meghatározott ügylet közvetítésére kifejezetten adott megbízás folytán merültek fel, más megállapodás hiányában az ügynök az esetben is követelheti, ha a közvetítésével létrejött ügylet telje en foganatbanem is ment 111 153 A közszállitások elnyerésére irányuló közbenjárásból bíróilag érvényesíthető kötelem nem származik ; még akkor sem, ha a díjazás iránt utólagosan is történt volna megállapodás 182 Váltó. 154. Eltérő megállapodás hiányában a hitelező a váltókötelezettől befolyt összegeket az utóbbival szemben fennálló többrendbeli követelése közül elsősorban a legrégibb és legterhesebb, mert váltóval fedezett, követelés tartozására köteles fordítani 72 155. A hitelező a követelése fedezetéül kitöltetlenül kapott váltót a követelés lejártánál későbbi lejárattal nem jogosult kitölteni. A váltó elévülési ideje tehát nem a jogosulatlanul kitöltött lejárati időtől, hanem a követelés tényleges lejáratától számítandó 112 156. A váltói aláírás valódisága nem tekinthető elismertnek azzal, hogy alperes moratórium hatálya alatt lejárt kamatok iránt előzőleg ellene a váltó alapján indított perben kifogással nem élt 148 157. Az áthúzás folytán értéktelenné vélt váltó visszaadását a kereskedelmi gyakorlat nem köti ajánlott levél alakjához s így pusztán abból, hogy az ily kifizetett s értéktelen váltó a postán elveszett, kártérítési kötelezettség nem származik 172 15H. Felperes forgatmányos gépgyáros a perben ugyan nem álló gépkereskedővel állandó üzleti összeköttetésben állván, ezen viszonynál fogva alperesnek az alapügyletből merített kifogásait ttirni tartozik . . 192 Csőd. lőO. A csődtőrvény 37. §-ában megszabott elévülési határidőbe a csödnyitás napja nem számítandó be 28 160 A csődmegtámadási jog kifogás uttán a 6 havi határidő eltelte után is csőd nyitható, ha a közadósnak a megtámadott jogcselekményről korábban tudomása nem voH 28 161. A csődtömeggondnok a közadós jogügyleteit anyagi érvénytelenség esetében a csődmegtámadás törvényes feltételeinek hiányában is megtámadhatja . 92 162. A csődtörvény 43. §-a értelmében a visszakövetelésre jogosult fél a visszakövetelhető, de eladott dolgoknak a csődnyitás után befolyt értékét van jogosítva igényelni; ennélfogva ezt az értéket tartozik a tömeggondnok kiadni. Az a körülmény, hogy e dolgokat is terhelte a bérbeadó törvényes zálogjoga, nem bir jelentőséggel ahhoz, amidőn a csődvagyonból a bérbeadó követelése kielégítést nyerhetett 148 163. A Cs. T. 176. §-a az ingatlanoknak stb. birói elárverezése utján és a Cs. T. 160 § 9. pontjában emiitett más módon való eladásából befolyt vételár felosztásának módjai közt nem tesz különbséget; hanem általában rendelkezik, hogy a vételár felosztása a törvénykezési perrendtartás szabályai szerint történik . . 172 164. A csődtörvény 60. § 3 pontja szerint, az jebben a pontban jelzett adók s más közterhek és az 1907 : XIX. t.-cz. 47. §-a értelmében az Országos munkásbetegsegélyző és • balesetbiztosító pénztárnak ezekkel ebből a szempontból egy tekietet alá eső balesetbiztosítási járulékok és dijak iránti követelései — amilyen az irányadó tényállás szerint az alperesnek szóbanforgó követelése is, — a csődkövetelések első osztályába csak abban az esetben sorozandók, ha azok a csődnyitást közvetlenül megelőző három évre vannak hátralékban. E törvényrendelkezésekből foiyóan a felek között vitás annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy az említett adók és más közterhek, illetőleg az alperesi baleset biztosítási járulékok és dijak iránti követelések csőd esetében a