Kereskedelmi jog, 1918 (15. évfolyam, 1-22. szám)

1918 / Tartalommutató

39. Felperes ezukorgyár a termelőtől az utóbbi által termelendő répát (ingó dolgot) továbbeladási szándékkal megszerezvén, ez reá nézve a K. T. 258. § 1. pontjában meghatározott tárgyi, de a 260. § alapján is kereskedelmi ügylet, melyre a K. T. II. részében foglalt határozatok a 264. § alapján mindkét félre nézve alkalmazandók 164 40. Az a kereskedő, aki raktárát idegen áruk ideiglenes elhelyezésére átengedi s azoknak a tulajdonos részére való elküldését elvállalja, az áruk megőrzése s elszállítása körül a K T. 271. §-a értelmében külön megbízási jogviszony létrejöttének hiányában is a rendes kereskedői gondosságra van kötelezve 207 41. A csekknek formális természetéből és a kibocsátónak valamint a forgatóknak a csekk beváltásáért a csekkbirtokossal szemben a fennálló s egymástól független felelőssége (Csekk tv. 16. §) jogi természetéből következik/ hogy a Csekk tv. 22. '§. 4. pontjában, illetőleg az ott felhívott V. T. 36. §-ában a csekkbirtokosi minőség igazolására megkívánt összefüggés létezésének elbírálására csakis a külső, alaki legitimáció, nem pedig egyúttal a forgatmányok belső, materiális jogszerűsége is kívántatik meg 132 42. Az óvadék jogi természeténél és a szerződés kikötésénél fogva az is első sorban a szerződési viszonyból származó kötelezettségek biztosítására szolgál ugyan, de az óvadék czéljával nincs ellentétben s a magánjogi szabályokba nem ütközik oly értelmű kikötés, amelynél fogva a szerződési kötelezettségek biztosítására letett óvadék a szerződés nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése esetében elvész, amikor is az óvadék a kötbér jogi természetével bírván, azt, ha a szerződésollenes cselekmény vagy mulasztás körül a másik fél nem vétkes, az óvadékot adó fél vissza nem követelheti .... 87 43. A kereseti összeg azon czélból adatott, hogy abból az eladó által részletekben szállítandó áru vételára nyerjen kielégítést. Ez a kikötés a foglalónak azon jelentőségével, hogy az nem a kikötött teljesítés fejében adatik, ellenkezik 165 44. Valamely követelés engedményezése által az engedményes és az engedményezett adós között keletkezett jogviszonyból következik ugyan, hogy az engedményessel szemben az engedményezett követelés érvényesítése mindama kifogásokat sikerrel érvényesítheti, amelyek az engedményezővel szemben őt megilletik, ebből azonban jog szerint nem következik az, hogy az engedményezett az engedményessel szemben oly jogot is érvényesíthetne, amely jog őt az alapszerződés és az ezzel kapcsolatos tények alapján egyedül az engedményező ellenében illeti meg 165 45. Az áru megőrzésére vállalkozó és ekként letéteményessé váló eladó az árunak részleges elvesztéséből előállott felelősségétől csak annak kimutatása mellett szabadul meg, hogy ez az elveszés hibáján kivül fekvő okból következett be 189 Vétel. 46. A lehívás nem teljesítése az átvételi késedelemmel egyértelmű. Successiv lehívásnál a lehívás komolytalanságát bizonyítja, ha 100 waggon fából 95 waggon fa a teljesítési határidő vége felé egyzzerre hivatik le. Nem áll az, hogy csupán a hosszabb időtartamban megállapított szállításoknál volna köteles a vevő a lehívást successive részletekbe beosztva eszközölni 21 47. A kikötött vagy a törvényi kellékeknek meg nem felelő árunak a K. T. 347. §-ára alapított rendelkezésre bocsátásával a vevő a K. T. 348. §-g alapján egyoldalú nyilatkozattal elállhat ugyan az ügylettől és e nyilatkozat hatályosságához nem kívántatik meg az eladónak elfogadó nyilatkozata: mindazonáltal, amig az eladó az ellátási nyilatkozatot el nem fogadja, a vevő nincs kötve elállási nyilatkozatához és azt visszavonhatja és ezzel az ügylethez tovább is ragaszkodhatik, mert a K. T. 348. §-a nem az eladó, hanem a vevő védelmére *zolgái. Ilyen nyilatkozat hatályosságához azonban a másik félnek —- az eladónak — hozzájárulása nem szükséges. Vitás kárkövetelés alapján a K. T. 309. §-ához képest megtartási jog gyakorlásának nincs helye . 22 48. A szerződés nem teljesítéséből eredő kártérítés (árkülönbözet) megállapításánál az az időpont irányadó, midőn a teljesítés határozott megtagadása a másik fél tudomására jutott — 23 49. Nagyobb értékű élőállatok elárverezésének egy vidéki lapban az árverést megelőzőleg két nappal történt közzététele nem nyújt elegendő biztosítékot arra, hogy megfelelő számú vevő jelentkezhessék. Az ily árverés szabálytalan. A foglaló kritériuma független attól, hogy a szerződésben minek neveztetik 44 60. A vevőnek az ügylettől való jogosult elállása után utólagos teljesítési határidő engedélyezése iránti kérelemnek az eladó részéről ninos helye. A vevőnek a nem teljesítésből származtatott kártérítéshez való joga független a fedezeti vétel eszközlésétől 44 51. A vételárelőleg visszaadására nézve tett kötelező nyilatkozat megtartja kötelező hatályát akkor is, ha az alapul fekvő, de foganatba nem ment ügylet az árdrágító visszaélésekről szóló 1916 : IX. t.-cz.-be ütközik. A büntető feljelentéssel való fenyegetés egymagában nem alkalmas a. másik íéi akaratelhatározási szabadságának megakadályozására 45 52. Abból a tényből, hogy felperes — az alperes részéről több izben igért szállítást — 2 hónapon és 4 napon át nem sürgette újból, nem lehet azt megállapítani, hogy ő a szerződéstől egyszerűen elállott volna, mert felperes már jóval előbb írásban értesítette alperest, hogy a teljesítés elmulasztása miatt kártérítést követel s ezzel a külön kinyilvánított jogfentartással szemben az érintett rövid tartamú időmúlásnak jogmegszüntető hatály nem tulajdonitható 46 53. Dislanz-vétel akkor jön létre, ha a megvett áru a vevő részére más helyre, küldetik s az eladó az árut a vevő czimére adja fel fuvarozásra. Vevő azonban guruló árut (rollende Wa*re). tehát egy már más czimére feladott árut meghatározott súlyban vévén meg, nem lehet arról szó, hogy a fuvarozás közben az árut ért veszély őt terheli. A fuvarlevél másodlatának a vevő általi átvételével az még nem tekinthető olyannak, mint aki az áru kitüntetett súlyának helyességét elfogadta i az áru átvételekor gyakorolható kifogásolás jogáról lemondott volna 47 54. A E. T. 352. §-án alapuló elállás jogát csak a szerződéshez hü fél gyakorolhatja 67 55. Egyedi áruról csak abban az esetben lehet szó, ha a szerződő felek az árut annak eredetére vagy különös tulajdonságára tekintettel akként határozzák meg, hogy az más áruval nem helyettesíthető s más árunak teljesítésként szállítása a felek kifejezett akaratnyilvánításával szemben kizártnak tekintendő; az a körülmény azonban, hogy az eladó az árut egy megnevezett egyéntől és helyről kívánja beszerezni, magában véve a vétel tárgyát egyedi áruvá nem teszi, még akkor sem, ha a vevő az árunak ily módon leendő beszerzéséről tudomással birt volna is 68 56. A más helyről küldött áru veszélyét a fuvarozónak való átadásig az eladó viseli. (K. T. 344. §.) Az elküldés iránti rendelkezés azonban az áru átadását nem pótolja. A rekvirálás felmenti eladót a lehetetlenné vált szolgáltatás teljesítése alól, de épen azért, mert maga nem teljesíthetett, nem követelheti alperestől sem az annak át nem adott áru vételárának megfizetését. 68 57. Csak az adós, nem pedig egyszersmind a hitelező hivatkozhatik az öt terhelő késedelem következményei alól való kimentés végett valamely elháríthatatlan akadályra ' 87 58. A K. t. 353. §-ában a vevőt megillető annak a jognak az érvényesítéséhez, amely szerint vevő a késedelmes eladótól a teljesítés helyett a nem teljesítés miatt kártérítést követelhet, a K. t. 354. §-a szerint múlhatatlanul megköveteli azt, hogy a teljesítés helyett kártéritést igénylő szerződő fél erről a másik felet őrtesitse 88