Kereskedelmi jog, 1918 (15. évfolyam, 1-22. szám)

1918 / Tartalommutató

226 Kereskedelmi Jog 21—22. sz. 59. A vevő az általa rendelkezésre bocsátott árut az eladónak, annak megfelelő diszpozicziója folytán kiszolgáltatni köteles 88 60. A vevő a vételi ügyletből eredő jogait nemcsak az eladóval, hanem azzal a harmadik személyivel szemben is érvényesitheti, aki az eladóval létesült jogviszony alapján annak jogaiba lépett s az ezt terhelő kötelezettságeket részben teljesítette is (áruszámlát küldött, az árukat részben szállította s a vételárt nyugtázta) 89 61. „Reserválás" alatt á kereskedelmi forgalomban az eladási ajánlatot tevő félnek azt a készségét kell érteni, hogy a reserválás tárgyául szolgáló árut készlétben tartja az átvenni szándékozó fél részére avégből, hogy azt annak későbbi megrendelése folytán száilithassa; a reserválás ténye tehát nem meriti ki a vétel fogalmát s igy a reservált áru magának a reserválásnak tényével eladottnak és megvettnek nem tekinthető . 89 62. Ha az eladó tudta vagy tudnia kellett, hogy vevőnek az árura a teljesítés helyétől különböző üzleti telepén továbbelárusitás czéljából van szüksége, akkor a nem teljesítés miatti árkülönbözet kiszámításánál nem a teljesítési, hanem a rendeltetési helyen mutatkozó piaczi ár irányadó 89 63. Fix ügylet hiányában is jogosítva van vevő az ügylettől elállni, ha az eladó tizemképtelen árunak szállításával lényeges teljesítési késedelembe esett . . 106 64. A más helyre való fuvaroztatás magára vállalása nem jelenti azt, hogy azon hely egyben teljesítési hely is. Oly esetben, mikor a rendeltetési hely nem egyszersmind a teljesítés helye, a vételár azonnali kifizetésének kikötése esetében az eladó az árunak vételárát az árunak a vasútra való feladásával egyidejűleg követelheti 107 65. Az a körülmény, hogy az árverés színhelyén volt kérdéses juhoknak a hiteles mázsamérlegen való megmázsálását nem maga a közbenjáró kir. közjegyző foganatosítja, hanem azt ahhoz értő egyénre (mészáros) bízza és az összsúlyt utóbbinak jelentése alapján tünteti ki, egymagában az árverést szabályszerű tlenné nem teszi. A felperes eladó kártérítésül nemcsak a szerződési ár és az árverésen elért vételár közti különbözetet, ha-N nem annak a súlynak az árát is jogosan igényelheti, amely sulyveszteséget a juhok az átvétel jogtalan megtagadásától kezdve az árverés megtartásáig az eladó hibáján kívül szenvedett 107 66 A vevőt kártérítés fejében megillető árkülönbözet megállapításánál a vevő által tűzött utólagos teljesítési időben fennálló piaczi ár csupán az esetben vehető számításba, ha az utólagos teljesítési idő engedése a késedelmes eladó kérelmérs történt ....... 107 67. Tul sok ideig egyik fél sem hagyhatja bizonytalanságban a másik felet az iránt, hogy ragaszkodik-e a szerződéshez vagy sem. Felperes maga-állitván, hogy alperes 1915. november havi azon értesítésére, miszerint fuvarozási akadályok miatt szállitani nem képes, csak 1916. év tavaszán nyilatkozott olykép, hogy alperest a szerződésszerű teljesítésre felhívta, oly késedelembe esett, melynek jogi következményekep a nem teljesítés miatti kártérítéshez való igénye elkésett s igy elveszett . 108 68. Az esetben, midőn az eladó akár a teljesítési haUridő eltelte előtt, akár pedig azután kijelenti, hogy szállitani nem fog, vevőnek jogában áll fedezeti vételt eszközölni. A K. T. 356. §-ában jelzett árkülönbséget meghaladó kárának megtérítését azonban csak akkor követelheti, ha ettől a kártól magát nem mentesíthette. Jogszabály ugyanis, hogy a károsult nem követelheti oly kárának megtérítését, melyet kellő gondosság mellett elkerülhetett volna, ami tebát nem a szerződésszegésnek szükségszerű, hanem a saját mulasztásának közvetlen következménye 128 69. A K. T. 354. §-a alapján engedett utólagos teljesítés határidőnek „kellőnek* vagyis olyannak kell lennie, mely idő alatt a fenforgó körülményekre figyelt-mrael a ttlj«sitésre kész kötelezett a teljesítésre képes is legyen. Amennyiben a szolgáltatás ezen idő alatt a kötelezett hibáján kivül fekvő okból általában, vagy a kötelezettro nézve lehetetlenné válik, a kötelezett a teljesítés kötelezettsége alól szabadul 128 70. Mustra szerinti' vételnél az eladó oly árut köteles szállitani, amely megfelel annak a minőségnek, a melylyel a minta, annak a vevő részére történt átadásakor s a szerződés megkötésekor bírt, s az eladó a mustra átadásával szavatosságot vállal az iránt, hogy az áru minőségében nem lesznek oly hiányok, amelyek a mustrán az átadáskor a rendes gondosság mellett felismerhetők nem voltak. Abban az esetben tehát, "ha a mustrán az átadáskor fel nem ismerhető hiányok jelenségei utólag mutatkoznak, az eladó a minőségi hiányokmiatti felelősség jogkövetkezményeit viselni tartozik 12g 71. Kt. 356. §. 2. pontjában foglalt rendelkezés nem zárja ki azt, hogy ha az áru, melynek átadásával az eladó késik, nem is bir tőzsdei vagy piaczi árral, ily esetben a vevő a késedelmes eladótól az abból eredő kárának megtérítését követelhesse, hogy a megvett, de nem szállított árut nyereséggel tovább el nem adhatta 1 • • 129 72. Az áru nem szállítása miatt igényelhető kártérítés mérvének megállapításánál nem az alperes üzleti telepén, hanem a rendeltetési heíyen, ahová az áru szállítandó volt, a teljesítés idején mutatkozó piaczi ár veendő alapul » . — ... 146 73. A vételttgyle1. feltételeit a szerződő felek szabadon állapíthatják meg s üzleti érdekeikhez képe3t a vétel tárgyának meghatározott időn belül átvételét az eladó teljesítési kötelezettségének feltételeként joghatályosan kiköthetik; ily esetben podig maga a szerződéses megállapodás jogosítja fel az eladót arra, hogy a kitűzött időn belüli átvétel elmulasztása esetében utólagos teljesítési határidő engedélyezése nélkül állhasson el az ügyiéitől 147 74. A kártérítés iránti igényről való értesítés elmulasztásának a K T. 354. §-a esetében csak az a következménye, hogy a késedelmes fél az értesítés vételéig mulasztását utólag jóváteheti 147 75. AKT. 355. §-ában megjelent fix ügyletről csak oly esetben lehet szó, ha a teljesítési határidő szoros betartása az ügylet természeténél vagy a szerződő felek megállapodásánál fogva az ügyletnek oly lényeges feltétele, hogy annak elmulasztása a másik felet az utólagos-teljesítési határidő engedése alól felmenti 166 76. Az állandóan követett birói joggyakorlat értelmében-a vevő abban az esetben, ha eladó a teljesítést már az erre kikötött határidő eltelte előtt teljes határozottsággal megtagadja, jogpsitva van arra, hogy amenynyiben a ,máshonnan is beszerezhető árura szüksége ' van, arra nézve magát a teljesítési határidő lejárta előtt fedezze. Emellett a jogszabály mellett a fedezeti vételt nem eszközlő vevő nem érvényesíthet az eladó ellen oly igényt, amely a teljesítési határidő tejártakor, vagy hosszabb időközben foganatosítható lehívásra teljesítendő száliitá3 esetén, ennek a teljesítési időköznek a vevő által választott bármely időpontjában létező piaczi árak alapul Vétele mellett kialakuló^árkülönbözet megtérítésére irányul, hanem ilyen esetben csakis a teljesítésnek az eladó részéről történt megtagadása idején létező piaczi ár és a szerződési ár közötti különbözet lehet a kárigény tárgya 166 77. Alperes a megrendelt legelsőrendü luezerna vetőmag helyett olyan magot küldött, amely nagymenynyiségü (25—30°/o) vörös hejemaggal volt keverve s emiatt a czélnak meg nem fe'elt. Minthogy azonban vevő még á mag elvetése előtt észrevette, hogy a mag a mintától eltér, ennélfogva tévedésbe nem esvén, a K. T. 350. § ában emiitett csalás miatt nem panaszkodhatik és rejtett hiháról nem beszélhet 167 78. Állandó joggyakorlat, hogy a vevő a vételi ügyletet — ellenkező kikötés hiányában — harmadik személyre átruházhatja oly joghatállyal, hogy az eladó az engedményről történt értesítés után a teljesítést annak viszonos teljesítésével szemben m«g nem tagahatja 167