Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / Tartalommutató

23-24. sz. Kereskedelmi Jog 241 'tározatát abban a kérdésben, hogy az inkriminált vétségnek mik lehetnek a magánjogi következményei. 221 24. Boszniai rejegyzett kereskedő, ha könyveit átmenetileg Budapesten vezeti is, az itt bejegyzett ügvleteiből a Pp. 32. §-ában meghatározott különös illetékességet igénybe nem veheti 221 25. A katonai hatóság által történt rekvirá'ás tekintetében egyedül az az irányadó, hogy tartalma szerint az igénybevétel a hadrakelt sereg szükségleteinek kielégítésére történjék. Ehhez képest a vasúti fuvarozás közben a feladott árunak a katonaság által való lefoglalása : tekintet nélkül az igénybevétel módjára, a rekvirálás fogalma alá esik, s így a vasútnak a katonai kincstár elleni kári igénye polgári perutra nem taitozik. 221 26. A katonai kincstár egyik közegével koiött vételi ügyletből kifolyólag feladott áruval szemben a katonai kincstár egy másik közegének intézkedése ieltérő irányítása) rekvirálást nem képez, mert az áru már a katonaság rendelkezése alatt állván, rekvirálás tárgyát nem képezheti. A vételár követelés tehát polgári perutra tartozik . .221 Czégbitorlás. 27. „H . . .-ék illatszertára" szövegű czégtábla használata a felperes ,H. Lajos repülő illatszertára" szövegű czégével szemben czégbitorlás, mert bár az alperes czége ,H. Zoltán, Emil és tsa' czégszöveggel még lí)08. évi május hó 19-én és igy a felperes fenti szövegű czégének 1913-ban történt bejegyzését megelőzően jegyeztetett be, azonban az alperes a felperes czégének bejegyzése előtt más feliratú czégtáblát használt és a „H . . .-ék illatszertára" szövegű czégtáblát csak a felperes üzletének megnyitása után 1914. év óta használja, minélfogva az alperes ujabb czégtáblája a különbséget elrejtő és félrevezetésre s a két czég összetévesztésére alkalmas mérvben tér el . , 221 Űzletátruházás. 28. Az 1908: LVII. t.-czikk tekintete alá eső üzletátruházás esete nem forog fenn rokonok között sem, ha az uj tulajdonos a kávéházi ipart ugyanazon helyiségben folytatta anélkül, hogy a berendezést vagy más vagyontárgyat átvette volna . . 19 29. Üzletátruházás esete nem forog fenn csupán azon az alapon, hogy a korábbi tulajdonos által bérben birt helyiségben valaki a vendéglói ipart folytatta, és azért a volt tulajdonosnak csekély összeget fizetett ki , . 19 30. Az 1908. évi LVII. t.-cz. tekintete alá eső üzletátruházásnak a törvény által megkívánt egyik alkotó eleme az, hogy megegyezésszerüen megteremtessék az a helyzet, amelynél fogva az üzlet tényleges átvevője az üzletet a korábbi vevőkörrel akadálytalanul folytathatja 19 31. Az 1908 évi LVII t cz. rendelkezéseinek czélja az, hogy az üzleti tartozások fedezetéül szolgáló vagyonnak az üzietárruházás utján a hitelezők elöl való elvonása megakadályoztassák, az üzletátruházásnak tehát fogalmi kelléke az, hogy átruházás tárgyául a kereskedői üzletnek vagyona egészben vagy részben vagy az üzlet körébe tartozó oly jogok és előnyök szolgáljanak, amelyektől az eset körülményei szerint a kereskedői üzlet folytatásának lehetősége függ; oly egyes vagyontárgyaknak vagy gazdasági értékeknek átengedése tehát, amelyek kereskedői üzlet folytatásának alkalmas tényezői magukban véve nem lehetnek s a ke eskedői üzleti tevékenység kifejtésére egyéb tényezők hozzájárulása nélkül nem alkalmasak, a kereskedői üzlet ismérveinek hiánya miatt az üzletátruházás fenforgásának megállapítására alapul nem szolgálhat 160 Kereskedelmi alkalmazottak. 32. I. A magasabb tudományos képzettséget igénylő álásokban állandóan alkalmazottakra nézve elfogadott jogszabály az, hogy abban az esetben, ha a felek a felmondási időt szerződésben nem szabályozták, az ilyen magasabb tudományos képzettséggel biró alkalmazottak egy évi felmondási időre, avagy jogos ok nélkül való elbocsátásuk esetében, ennek megfelelő díjazásra tarthatnak igényt. — II. A fizetésnek jogos ok nélkül való leszállítása okul szolgál a szolgálatnak felmondás nélkül való azonnali elhagyásra .... 15 33. Az ipartörvény 104. § a kötelezi a főnököt, hogy a kereskedelmi alkalmazottnak magaviseletéről szóló bizonyítványt adjon. A főnök csakis az igazságnak megfelelő bizonyítványt köteles adni és igy nem tartozik a távozó alkalmazottját oly dicséretben részesíteni, melyet az a főnök meggyőződése szerint meg nem érdemel. Ámde másrészről ^emmiesetre sem adhat a főnök alkalmazottjának kétértelmű bizonyítványt. A főnök elbírálási jogával rendszerint indokolás nélkül élhet és igy elbocsátó elhatározását az alkalmazott magánélete is előidézheti, azonban a szolgálati bizonyítványban, mely kizárólag az alkalmazotti magaviselet igazolására szolgál, i a magánélet bírálatának helye nincs A magaviselet er, kölcsi része, hacsak a szolgálatra hatással nem volt, az üzletfőnök elbírálása alá nem tartozik. A hitvallásra, • családi állapotra, valamint a fizetésre vonatkozó adatok a bizonyítványnak előirt tartalmához nem tartoznak. Az alkalmazás minősé, e, mint a szerződéses viszonyt megjelölő adat, a bizonyítványba felveendő ..... 18 34. Az úgynevezett „vezérképviseló" (Generalvertreter) kifejezés oly általános fogalma a kereskedelmi forgalomban, hogy az magában még nem adja meg a I kereskedelmi meghatalmazott hatáskörét, ennélfogva az • ilyen ügynök tekintete alá eső képviselőnek megbízása bármikor megvonható 39 35. A pénzintézeti titkár törvényes felmondási ideje 3 hó. A renumeráczió a felmondási időre csak ugy jár, ha az mint a fizetés egy része ki volt kötve ... 59 36. Az alkalmazott kezelésére bízott üzletben előállott hiányok megtérítése iránti igény is elsősorban az iparhatóság előtt érvényesítendő 81 37. A háború alatt katonai szolgálatot teljesítő alkalmazottak szolgálati szerződése a háború beíejeztéig, illetőleg katonai szolgálatuk végleges megszűntéig szünetelőnek tekintendő. Ebből következik, hogy az ily ipari vagy kereskedelmi alkalmazottak hadba vonulásuk után, katonai szolgálatuk tartama alatt, a szolgálati szerződés alapján — az önként kifizetett illetményeken felül — díjazást nem követelhetnek 137 Csendes társaság. 38. A Kereskedelmi Törvénynek a társaság jogviszonyaira vonatkozó rendelkezései csak azokra a keres: kedelmi alakulatokra nyerhetnek alkalmazást, a melyek az ebben a törvényben meghatározott kereskedelmi társaságok fogalma alá vonhatók. Minthogy pedig a csendes társaság elnevezése alatt működő egyesülések a K. T. szabályozása körébe bevonva nincsenek, a peres felek közti társas viszony tekintetében a K. T. 108. §-ában meghatározott felszámolásnak helye nincs. Ennélfogva oly kereset, a mely bizonyos közös üzleti tartozások s a i közös üzlet körében kötött ügylet közösségének elismerésére irányul, az előzetes felszámolás lebonyolításától i függetlenül is érvényesíthető 99 Alkalmi egyesülés. 39. Az alkalmi egyesület tájai, az egyesület vállalatának üzemére fordított kiadásokért, megbízás nélkül is egyetemlegesen felelősek 19 40 I Bíróság ahhoz nem nyujthai segédkezet, hogy a jó erkölcsökben ütköző ügyletből származó haszonban való részesedéshez az alkalmi egyesülés tagjait egymással szemben hozzájuttassa. — II, A nyilvános versenyeredményének csökkentése iránti megállapodásból eredő követelések érvényesítésére a bírói jogsegély akkor is megtagadandó, ha az ebből származott nyereségnek a megállapodásban résztvett tagok egymás közötti megosztásáról van szó 101