Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / Tartalommutató

242 Kereskedelmi Jog 23-24. sz. Közkereseti és betéti társaság. 41. A K. T. 70. és 71. g-aiból folyóan a közkereseti társaság fennállása alatt, ennek tagjai a társas viszonyból folyó követelésükkel csak a kereseti társaság ellen, de nem annak a tagjai ellen léphetnek fel . . . 18 42. A betéti társaság beltagja a társaság részére közvetített adásvételi ügylet után közvetitési dijat joghatályosan ki nem köthet .199 Részvénytársaság. 43. Alakuló közgyűlésen hozott határozat a tárgysorozatba való felvétel hiánya okából meg nem támadható. A részvénytársasági igazgatósági tag és a társaság közötti viszony nem alkalmazotti viszony . . . . 19 44. Ha a meghívóban „Alapszabályok módosítása, általános megjelölés van, ez elég arra, hogy az alapszabályoknak a felügyelőbizottsági tagok számára vonatkozórendelkezését a közgyűlés módosíthassa 19 45. Nincsen oly jogszabály, a mely az igazgatóságnak kötelességévé tenné, hogy az alapszabályok részleges módosítása esetén a közgyűlési meghívóban az alapszabályok módosítandó rendelkezését tüzetesen megjelölje. Megfelelő volt a tárgysorozatban „az alapszabályok módosítása* megjelölés, midőn az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok számának felemelése határoztatott el 59 46. I. Az igazgatóság tagjainak a K. T. 189. §-a értelmében való felelőssége mindennemű üzleti vesztességre és kárra nem terjed ki, mert a fcihivott 189. §. világos rendelkezése szerint az igazgatóság tagjai csak a megbízásaik határain túlmenő és a törvény vagy alapszabályellenes ténykedésükkel vagy mulasztásukkal okozati öszszefüggésben álló károkért felelősek. — II. A K. T. 189. §-a ugyanis csak az igazgatóság tagjainak harmadik személyekkel szemben való felelősségét szabályozza a nélkül, hogy az igazgatóság tagjainak az okozott károkért egymás közötti viszonyukban való felelősségét, illetve a felelősségüknek aranyát is szabályozná. S minthogy errenézve a K. T. más helyen sem tartalmaz intézkedést, e tekintetben a K. T. 1. §-a szerint az általános magánjog vonatkozó szabályai az irányadók. — III. A részvénytársaság igazgatósági tagjai a társaság ügyeinek vezetésében s a vezetés ellenőrzésében a rendes kereskedő fokozottabb gondosságára vannak kötelezve s ennélfogva a K. T. 189. §-a értelmében akkor is felelősek, ha az igazgatósági üléseken való megjelenésük elmulasztásával a köteles ellenőrzést nem gyakorolják .... .... 60 47. A részvénytársasági közgyűlési határozatának törvény vagy alapszabály ellenessége bizonyítható s az annak érvénytelenségéből eredő igény akár kifogás, akár önálló kereset utján a 174. §. szerinti megtámadás nélkül is érvényesíthető. A 174. §-be!i megtámadás mellőzésének jogi következménye csak az, hogy a megtámadás sikeressége esetén az ítéletnek csak a megtámadó fél igényei szempontjából van hatálya, de a közgyűlés határozatnak általános érvényű megsemmisítése ily uton el nem érhető 81 48. A K. T. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra nézve, hogy a felszámolók a részényesekre jutó vagyont csupán a részvények előmutatása és a fizetésnek a részvényeken való feljegyzése ellenében teljesíthessék és így a felszámolók a részvényesi minőség megállapításánál nem követnek el vétkes gondatlanságot csupán azért, mert a névre szóló részvények felmutatását nem követelték meg a társasági vagyon felosztásánál, ha egyébként meggyőződni képesek voltak a felosztott vagyon hányadát felvevő személy részvényesi minőségéről . 99 49. A bírói gyakorlat értelmében a közgyűlés határozatai azon az alapon, hogy azon oly egyének is vettek részt, a kik nem voltak tulajdonosai a részvényeknek és a kiknek a részvények pusztán a közgyűlésen való részvétel és szavazás végett adattak át, megtámadhatók akkor, ha ezen az uton valamely jog kijátszása következik be. Egy részvényes sem szavazhat az önmagának, mint igazgatóságnak vagy felügyelő-bizottsági tagnak adandó fel" mentés kérdésében és pedig nemcsak saját személyébeni hanem részvényeinek átruházása utján sem. Oly indítvány tekintetében, mtiy minden korlátozás nélkül szól a .korábbi" és .jelenlegi" igazgatók felmentéséről, a szava! zásnái minden ^ olt és jelenlegi igazgatónak tartózkodni | kellett a szavazástól 100 50. Nem lehet elvi akadály, hogy bizonyos fajú részvények kibocsátásakor, az ezekre eső osztalék, illetve vagyonrész az alapszabályokban egy előre meghatározott százalékot, illetve kielégítési összeget meg nem haladó maximális mérvben állapíttassák meg. Ennek az elsőbbségi részvényekre nézve is helye van, mert ez nem szünteti meg e részvények elsőbbségi jellegét, mely abban nyilvánul, hogy a többi részvényeket megelőző kielégítésben kell részesülniük ; és ez alapon még nem lehet e részvényeket elsőbbségi kötvényeknek, birtokosaikat pedig a társaság hitelezőinek tekinteni Az a közgyü'ési határozat tehát, mely szerint a kibocsátandó elsőbbségi részvények 6°/o-nál magasabb osztalékban és felszámolás esetén a névértéket meghaladó kielégítésben nem részesülhetnek, sem törvénybe, sem az alapszabályokba nem ütközik és jogsérelmet senkire nézve sem tartalmaz 142 51. Az igazgatóság s a felügyelő-bizottság törvényes felelőssége hatáskörüknek különbözőségénél foga nem fedi egymást s ezért a felmentvénynek az igazgatóság részére megtagadása nem zárja ki ugyanannak a felügyelő-bizottság részére megadását és viszont. Ebből folyik, hogy az igazgatóság tagjai a felügyelő-bizottság részére adandó felmentvény tárgyában s viszont a felügyelő-bizottság tagjai az igazgatóságnak adandó felmentvény tárgyában szavazati jogukat érvényesen gyakorolhatják • 161 52. Bár a K. T.-ben tiltó rendelkezés nem foglaltatik a-ra nézve, hogy a részvénytársaság közgyűlésén az érdekelt részvényesek (igazgatósági tagok) a határozathozatalnál nem szavazhatnak, mégis a K T 1. §-a értelmében az általános magánjognak az a szabálya nyer alkalmazást, amely szerint a számadásra, avagy ügyvitelre kötelezett fél a számadás jóváhagyása avagy az ügyvitel helyeslése kérdésében az egyébként a társasági viszonyból eredőleg őt megillető szavazati jogát nem érvényesítheti érdekeltségénél frgva, amennyiben az érdekeltek szavazata a határozat hozatalára döntő befolyással bír 160 Szövetkezet. 53. Az üzletrészre való befizetés nem követethető attól a tagtól, aki a szövetkezet csődbejutása előtt még a keresk. törv. 237. § ának idejében a tagok sorából töröltetett 89 64. A K. T. 224. §-a kötelező szabályként csak azt irja elő, hogy az egyes tagok belépése a szövetkezetbe írásbeli nyilatkozat alapján történik, de a felvétel módozatait és feltételeit egyébként az alapszabályok szabadon állapithatják meg. Annak megállapítása pedig, hogy a felperes szövetkezeti tagnak jogérvényesen vétetett fel, ténykérdés 81 55. A szövetkezet közgyűlésének a felszámolást elrendelő határozata megsemmisíttetvén, az a K. T. 273. §-a szempontjából az üzletrész kifizetése iránti igény érvényesítésének nem állhat útjában . . , . . 121 Kereskedelmi ügyletek. 5<> A mezőgazdasági szeszgyártással is foglalkozó haszonbérlőnek csak a szesz üzlete körében kötött ügyletei tekinthetők kereskedelmi ügyleteknek ... 81 67. A mezőgazdasági szeszfözdetulajdonos, aki gyári üzemben saját terményeit feldolgozza, kereskedő . 81 58. A K. T. 277. §-ában a szerződéshez hü félnek engedett az a jog. hogy a szerződéstszegő féltől kapott foglalót megtarthatja, független attól, hogy a szerződéshez hü eladó a vevővel szemben a K. T 352. § ában I foglalt jogait kellőképen gyakorolta-e. Az eladó a kése-